Belföld

„Zéró menekült” politikát folytat a magyar kormány

A Fidesz EP-képviselője szerint az embercsempészek visszaszorításához kellenek a kerítések.

Az uniós kvótáról szóló népszavazás „klasszikus orbáni politika”, melynek célja, hogy a miniszterelnök otthon politikai támogatást nyerjen, miközben „felidegesíti Brüsszelt” – írja a Politico.

A brüsszeli portál megemlíti a Kétfarkú Kutya Párt ellenkampányát, amelyet több ezer ember adományából valósítottak meg. Szerintük ez szokatlan megnyilvánulása az egyet nem értésnek, Orbán menekültellenes megnyilvánulásai ugyanis ritkán ütköznek ellenállásba Magyarországon.

A magyarok nem is igen botlanak menekültekbe – véli a Politico. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke azt mondta a lapnak, hogy a magyar kormány „zéró menekült” politikát folytat, amelynek része, hogy elrettentsék a menekülteket az országban maradástól. Még azok is, akik menedékjogot kapnak a magyar államtól, ugyanabba a kategóriába esnek, mint a hajléktalanok – jelentette ki.

A magyar kormány attól is igyekszik elrettenteni az embereket, hogy egyáltalán beadhassák a menedékkérelmet. Bürokratikus akadályokat állítanak fel, a tranzitzónákba is alig engednek be valakit – jegyzi meg a portál. Kitérnek arra, hogy szeptemberben „határvadász akciócsoportok” toborzásához látott a kormány, és második kerítés építését is bejelentették.

Schöpflin György, a Fidesz EP-képviselője, aki korábban a Twitteren arról írt, hogy a kerítésre tűzött disznófejekkel kellene elriasztani a menekülteket, azt mondta, a népszavazásra azért van szükség, hogy erősítse a magyar kormány legitimitását az Európai Bizottsággal szembeni vitában.  A politikus most úgy érvelt, hogy a kerítésre nem a menekültek távol tartása érdekében van szükség, hanem azért, hogy a hivatalos határátkelőkön jelentkezzenek, ahol a szabályoknak megfelelően regisztrálják és ellátják őket. „Amit Magyarország tesz, az az embercsempészek üzleti modelljének visszaszorítása, amiért nem kap köszönetet” – vélekedett Schöpflin.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik