A napokban Gyurcsány Ferenc újra bedobta a közbeszédbe, hogy szerinte a Fidesz előrehozott választásokra készül. Ez időről időre újra felbukkan, ezért a Policy Agenda most arra kereste a választ, milyen esetben lenne érdemes a kormánypártnak erről gondolkodnia, és miért hozná egy ilyen lépés nehéz helyzetbe az ellenzéket.
Aranyvasárnap
Azt írják, a jogszabályok alapján az Országgyűlés indoklás nélkül bármikor feloszlathatja magát, ezzel megnyílik az út egy új választás előtt, de a folyamat meglehetősen hosszú. A voksolást a választás kitűzését követő 70. és 90. nap között kell megrendezni, ez pedig elég nagy időtáv ahhoz, hogy a kormánypártnak azzal is számolnia kelljen, hogy ez alatt jelentősen megváltozik a közhangulat.
Ha a kvótanépszavazás másnapján feloszlatná magát az Országgyűlés, és másnap a köztársasági elnök ki is tűzné a szavazás napját, az nem lehetne előbb, mint december 18. és nem lehetne később, mint január 8., vagyis a karácsonyfa alatt is kampányolnának a pártok, vagy épp az ünnepi nagybevásárlás idején kellene elrángatni a választókat az urnához. Az elemzők szerint ez nem logikus, politikai racionalitása egyedül annak van, ha várnak még egy hónapot, és akkor provokálnak ki olyan politikai helyzetet, amelyben január második felében lehet a voksolást megtartani.
Ellenzéki káosz
A törvény szerint a választás előtti 48. naptól vehetik fel az ajánlóívet az egyéni jelöltek, 14 napjuk van az induláshoz szükséges 500 aláírás összegyűjtésére, illetve a pártoknak további egy napjuk van az országos lista bejelentésére. Az ellenzék nehéz helyzetbe kerülhet, ugyanis évek óta nem sikerült kitalálniuk, hogy együtt vagy külön indulnának, közös listát állítanának, vagy a koordinált jelöltállítás mellett döntenének. 22 napjuk volna, hogy megállapodjanak a jelöltekről, az őket támogató aktivistákról, a programról és a miniszterelnök-jelölt személyéről.
Olyan forgatókönyv is lehetséges, hogy a tárgyalások nem zárulnak le a választást megelőző 48. napig, és minden párt összegyűjti saját jelöltje számára az ajánlásokat. Ekkor még szinte a szavazás napjáig lehetőség van visszaléptetésekre, de ez minden bizonnyal kaotikus helyzeteket teremt, és eltereli a figyelmet az ellenzék egy részének kampányáról. Ez a Jobbik felé is tolhatja a kormányellenes szavazókat, ami a Fidesznek sem érdeke.
Visszaüthet
Előrehozott választást akkor szokás tartani, ha a kormányon lévők mögül elfogyott a többség. Ez a mai belpolitikai viszonyokra nem igaz. Az viszont racionális lehet, hogy a kormány így próbáljon ismét kétharmados többséget szerezni, és elvarrni olyan személyi ügyeket vagy kétharmados törvénymódosításokat, amelyek kapcsán alkudoznia kell. Emellett plusz három évet nyerne, hiszen csak 2021-ben járna le a mandátuma.
A Policy Agenda szerint a Fidesz számára abban merül ki a kockázat, hogy nem ismert, miként reagálnak a választók. Nem tudni, sikerülne-e olyan politikai vészhelyzetet vizionálni, amely a népszavazáshoz hasonlóan tömegeket állít a Fidesz oldalára, vagy inkább felszítja a lépés a kormányellenes hangulatot, amit az időközi választásokon már láthattunk Veszprémben és Tapolcán. A kormánypárt mellett szól, hogy jelentősen jobban képes saját táborát mobilizálni, miközben a szavazási részvétel általában kisebb a téli hónapokban.
Az elemzők szerint november 7. körül lesz érdemes figyelni a kormányoldal rezdüléseit, akkor derülhet ki, merik-e vállalni az előrehozott választás kockázatát.
