A német szociáldemokrata politikus a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című lap mellékletében megjelent interjúban kiemelte, Németország erőfeszítése a migrációs problémák megoldásáért nem “morális imperializmust” jelent, hanem annak felismerését, hogy az EU legnagyobb tagállamaként a legnagyobb terhet kell viselnie.
Azonban más tagállamok cserbenhagyták, azt mondták, hogy
viseld csak nyugodtan a terhet, nekünk semmi közünk hozzá. (…) Ez így nem fog menni, európai megoldásra van szükségünk” – mondta Martin Schulz.
Mint mondta, Németországban sok “keményen dolgozó ember” úgy érzi, egyedül cipeli a terheket és nem törődik vele senki. Ez Európára vonatkoztatva azt jelenti: nem lehet, hogy csak néhány tagállam viselje a terheket. Németországra nemcsak a menekültügyben, hanem más területeken is súlyos teher nehezedik,
Például az uniós költségvetésből Lengyelországnak juttatott évi 17 milliárd euró előteremtéséhez a német adófizetők is hozzájárulnak, “ezért meg kell mondani Lengyelországnak és a többi államnak, hogy minden összefügg mindennel” – tette hozzá Schulz.
Ezért is európai megoldás kell a migrációs kérdésre
– mondta az EP elnöke.
Kiemelte, hogy megértéssel viszonyul a menekültek befogadásától elzárkózó országok érveihez, és úgy látja, vannak érvek, amelyeken el kell gondolkodni, de
Az Európa-politika megkérdőjelezése
Arra a kérdésre, hogy miként lehet a jövőben megvédeni az EU külső határát, elmondta, hogy a “katonai és rendőri eszközök” szükségesek, de nem elégségesek.
Egy legális bevándorlási rendszerre, és egy menekültügyi rendszerre van szükség, elválasztva ettől a legális bevándorlástól
– tette hozzá Martin Schulz, kiemelve:
a legális bevándorlás lehetősége kvóták vagy kontingensek révén kemény csapás lenne az embercsempészek ellen.
A 160 ezer menedékkérő szétosztásáról a tagállami szavazatok minősített többségével hozott döntésről szólva kiemelte, hogy a döntés megfelel az uniós szabályoknak, de egyes tagállamok, köztük Lengyelország és Magyarország nem fogadja el, ami “az Európa-politika alapvető megkérdőjelezése”.
Képzeljük csak el, ha mi (Németország) tennénk ezt más területeken, a strukturális és a regionális politikában
– vetette fel, hangsúlyozva, hogy ilyesmiről szó sem lehet, és “vissza kell térnünk a szabályokhoz”.
“Bezárhatjuk a boltot”, ha az uniós törvényalkotási folyamatot tagállami parlamenti ratifikációhoz kötik – jegyezte meg a magyarországi kvótareferendumra vonatkozó felvetésre, hozzátéve: különös, hogy
A tagállamok Oroszországhoz fűződő viszonyára vonatkozó felvetéssel kapcsolatban kiemelte, hogy az EU keleti térségében egyedül Magyarország és Orbán Viktor van szoros kapcsolatban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Kifejtette: egyes tagállamok fenyegetettséget tapasztalnak Oroszország felől, ezért több katonát és fegyvert szeretnének, és ezt a szolidaritás részeként meg is kapják, mint ahogy az is a szolidaritás része, hogy a közösség annak ellenére vetett ki szankciókat Oroszország ellen, hogy egyes tagjai megszenvedik ezeket az intézkedéseket. Amikor viszont menekültek jönnek, éppen azok az országok nem hajlandóak segíteni, amelyek “sikeresen követelték ki a szolidaritást”. Ez az EU előnyeinek elfogadhatatlan “kimazsolázása” – mondta Martin Schulz.
Az emberek “másmilyen Európát akarnak”
Arra a felvetésre, hogy sok ember torkig van a “több Európából”, de a terápia mégis mindig csak a “több Európa”, Martin Schulz kiemelte: “az emberek nem a “több Európával” vannak torkig, hanem ezzel az Európával”, és szerinte egy “másmilyen Európát akarnak”. Az elégedetlenek egy “apró kisebbsége nacionalista”, viszont “a nagy többség értelmesnek tartja a nemzetek és államok határokon átívelő együttműködését” – mondta.
Arra a felvetésre, hogy európai államot sem akarnak az emberek, azt mondta, hogy ilyesmire nincs is szükség, és a maga részéről soha nem is szorgalmazta az európai szövetségi állam kiépítését. Hangsúlyozta: “szuverén államok elmélyített szövetségére” van szükség, amihez hozzátartozik a hatáskörök pontos kijelölése.
“Nem kell mindent Brüsszelnek csinálnia”, az uniós intézményeknek csak a “nagy témákkal” kell foglalkozniuk, minden mást pedig jobban el lehet intézni nemzeti, regionális vagy helyi szinten – fejtette ki Martin Schulz.
