A KSH adatai szerint minden negyedik magyar daganatok miatt halt meg 2015-ben. Közülük csak 22 százalék részesült speciális életvégi ellátásban, pedig elvileg minden érintett jogosult lenne rá – térítésmentesen.
Az aktív gyógykezelés befejezése után összetett, orvosi és pszichés gondoskodásra lenne szüksége a rákkal küzdő embereknek, amit csak a hospice-palliatív ellátás keretében lehet biztosítani,
mondta Dr. Muszbek Katalin, a Magyar Hospice Alapítvány orvosigazgatója.
A WHO ajánlása szerint 1 millió lakosra 50 palliatív ágynak kellene jutnia, ami 10 millió magyarországi lakossal számolva 500 ágyat jelentene. A palliatív kezelés célja elsődlegesen már nem a gyógyítás, hanem a betegek szenvedésének csökkentése, a lehető legjobb életminőség biztosítása.
Magyarországon jelenleg 14 intézményben mindössze 200 ágyon folyik hospice-palliatív ellátás, ami még a szomszédos országokhoz képest is jelentős elmaradás. Szlovákiában 5 millió lakosra 277 hospice ágy jut.
Hospice ellátást otthoni ápolás keretében is lehetne igényelni, összesen 150 napig. A valóságban ez azonban másképp néz ki, az érintettek nagy része nem részesül ilyen gondoskodásban, aki mégis bekerül a rendszerbe, arról már csak átlagosan 1-2 hétig gondoskodhatnak speciálisan képzett szakemberek.
Dr. Muszbek Katalin szerint ez a hospice ellátással kapcsolatos ismeretek hiányosságára vezethető vissza, ami részben az orvosi tájékoztatás elégtelenségéből fakad. Az alapítvány országszerte képzéseket tart, emellett több mint 600 gyógyíthatatlan daganatos betegnek segítettek 2015-ben. Az OEP-től kapott támogatásuk csak a működési költségeik 40 százalékát fedezi, és a pályázati forrásaik is folyamatosan szűkülnek. Az adó 1%-ával sokan támogatják őket, ennek köszönhető, hogy még fenn tudnak maradni.
