Magyarországon a rendőri bántalmazások többsége következmények nélkül marad – mondta a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Kádár András Kristóf szerint a rendőri brutalitás elharapózására a politikai elvárások döntő hatással vannak.
Tanúk nélkül
A jogvédő szervezet kutatása szerint 2007 és 2013 között évente 700-1100 feljelentés érkezett hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt, ezekben az ügyekben átlagosan 4 százalékban emeltek vádat. Ugyanakkor a hivatalos személy elleni erőszak miatt indult nyomozások esetében ez az arány csaknem 70 százalék volt.
Kádár szerint a hatóságok rendszerint a rendőri bántalmazások bizonyítási nehézségeire hivatkoznak, mondván, hogy ezek a cselekmények többnyire zárt helyen, külső tanúk nélkül zajlanak. Az ügyészség azért sem emel vádat, mert azt mondják, kicsi az esély a sikeres bizonyításra a bíróság előtt. A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy hasonló bizonyítási nehézségekről beszélhetünk a családon belüli erőszakos esetekben is, mégis az ilyen esetek miatt indult nyomozások mintegy 70 százalékában vádat emel az ügyészség.
Eredménykényszer
A rendőrök által elkövetett bántalmazási ügyekben meglehetősen enyhe szankciókat szabnak ki – mutatott rá a Helsinki Bizottság társelnöke. 2007 és 2013 között négy olyan év volt, amikor egyetlen végrehajtandó szabadságvesztést sem róttak ki az elkövetőkre, két másik évben az ügyek legfeljebb két százalékában született ilyen ítélet és 2011-ben is mindössze 5,5 százalék volt az arány. Ugyanakkor a hivatalos személy elleni erőszak miatt indult ügyek 22 százalékában szabtak ki letöltendő szabadságvesztést a vizsgált időszakban.
A Helsinki Bizottság szerint a problémákat a szabályozás javításával kellene orvosolni, például a kihallgatások és fogvatartási helyek kamerás megfigyelésével. A rendszerváltás óta jelentősen javult a szabályozás, de a 2000-es évek második felétől ismét romlott – mondta Kádár, hozzátéve, hogy az ilyen ügyeket jelentősen befolyásolja a rendőri testületre nehezedő politikai-társadalmi nyomás, az eredménykényszer, és a hatóságok elnéző magatartása.
