Belföld

Gond van a Gondwana szuperkontinensen, mondta a gyík, majd az Óvilágból az újba mászott

24.hu
24.hu

2015. 08. 28. 14:39

Ugorjunk nyolcvamillió évet előre, amikor megkövesedett maradványai előkerültek.

Mintegy nyolcvanmillió évvel ezelőtt élt, eddig ismeretlen óvilági gyíkfaj megkövesedett maradványait fedezték fel a kutatók a dél-brazíliai Cruzeiro do Oeste térségében.

Több mint 1700 fajjal a leguánalakúak alkotják a ma élő gyíkok egyik legsokszínűbb csoportját: a ránőtt acrodont fogazatú leguánfélék az Óvilág, a nem-acrodont leguánfélék az Újvilág teremtményei. A Nature Communications című folyóiratban ismertetett új faj – Gueragama sulamericana – az első acrodont leguánféle, amelyet Dél-Amerikában találtak – olvasható a ScienceDaily ismeretterjesztő hírportálon.

A felfedezés azt jelzi, hogy az acrodont leguánfélék az eddig véltnél jóval hamarabb szétterjedtek a Gondwana szuperkontinensen – amely magába foglalta a déli félteke mai földrészeit és szigeteit, a mai északi féltekéről pedig az Arab-félszigetet és Indiát -, és, hogy az első dél-amerikai gyíkok egy része sokkal közelebbi rokonságban állt afrikai és ázsiai társaival, mint Dél-Amerika modern állatvilágával.

Mindez azt sugallja, hogy a leguánfélék két csoportjának világszerte sikerült elterjednie a Pangea nevű szuperkontinens – amelyből a lemeztektonikai mozgások révén kivált minden mai kontinens – végleges feltöredezése előtt. Egy bizonyos ponton aztán a nem-acrodontok felváltották az acrodontokat és egyedüli leguánfélékké váltak Amerikában, ellentétben azzal, ami az Óvilág területének döntő részén történt.

A mostani felfedezés tovább gyarapítja a krétakori Dél-Amerika területén élt gyíkok palettáját. “Dél-Amerika elszigetelt maradt egészen nagyjából ötmillió évvel ezelőttig, amikor beleütközött Észak-Amerikába és megindult az északi és déli organizmusok cseréje. Ez egy óvilági gyík az Újvilágból, méghozzá olyan időszakból, amelyben egyáltalán nem számítottunk ilyen felfedezésre. Ez magyarázatot ad a leguánfélékkel és azok eredetével kapcsolatos kérdések egy részére” – mondta Michael Caldwell, az Albertai Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője.

A paleontológia területén világelsőnek számító Albertai Egyetem szakemberei brazil kutatókkal dolgoztak együtt a tanulmányon.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.