Belföld

Vasárnapi zárva tartás: az MSZP bírósághoz fordul a döntése miatt

harangozo-tamas(960x640).jpg (Array)
harangozo-tamas(960x640).jpg (Array)

Bírósághoz fordul az MSZP, amiért a Nemzeti Választási Iroda elnöke nem a párt vasárnapi nyitva tartással kapcsolatos népszavazási kérdését terjeszti a Nemzeti Választási Bizottság elé.

Pálffy Ilona vasárnap azzal indokolta döntését, hogy az ellenzéki párt idő előtt nyújtotta be kérdését. Azzal indokolta lépését, hogy a szocialista párt még a Kúria egy másik, hasonló kérdésben hozott jogerős, elutasító határozatának nyilvánosságra hozatalát megelőzően nyújtotta be kérdését, így azt nem vehette figyelembe.

Harangozó Tamás a közleményében törvénysértésnek nevezte a történteket. Úgy fogalmazott, “nem tudunk mást tenni, mint bízni abban, hogy a bíróságon még a törvények képzik a döntések alapját, nem pedig a Fidesz politikájának való megfelelési kényszer”.

Az ellenzéki politikus szerint a vonatkozó jogszabályok – Pálffy Ilona állításaival ellentétben – nem kötik a jogerőt a Kúria honlapján való közzétételhez. A bíróság határozata annak meghozásával jogerős. Márpedig az NVI a bíróság aláírt, bélyegzővel ellátott határozatának másolatát saját állítása szerint is, a valasztas.hu oldalon 16 óra 5 perckor közzétette. E szerint a döntés 16 óra 5 perc előtt megszületett. “Ha valaki ennek az ellenkezőjét be tudja bizonyítani, az előtt megemeljük a kalapunkat” – írta az ellenzéki politikus. Az ellenzéki politikus azt írta: az NVI vezetőjének vasárnapi döntése értelmében “az NVB honlapján közzétett információk, dokumentumok csak tájékoztató jellegűek, azokat nem lehet komolyan venni”.

Pálffy Ilona az NVI honlapján nyilvánosságra hozott határozatai értelmében egy másik – a nyitva tartással kapcsolatos – népszavazási kezdeményezést terjeszt az NVB elé. Ezt a beadványt az a Vajda Zoltán Tamás tette, aki másokkal együtt március 15-én, majd később még többször is “rendszerbontó” népszavazási kezdeményezéseket is indított, amelyek közül többet az NVB hitelesített. Mostani kérdése úgy szól: “Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény ne korlátozza a kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzlet nyitvatartási idejét?”

A népszavazási kérdés benyújtásának azért van jelentősége, mert a jogszabályok értelmében azonos tárgykörben csak egy kezdeményezés vizsgálható, így a később benyújtott kérdéseket el kell utasítani.

A kérdések NVB elé terjesztéséről az NVI elnökének, Pálffy Ilonának saját hatáskörben kellett döntést hoznia, a jogszabály szerint a benyújtást követő öt napon belül. Arról kellett döntenie, hogy a Kúria végzésének jogerőre emelkedése után melyik kérdést nyújtották be először, ugyanis csak azt terjesztheti az NVB elé. Az NVI elnökének döntésével szemben jogorvoslattal nem lehet élni, de a kezdeményező a kérdést ismételten benyújthatja; ebben az esetben a kérdést mindenképpen az NVB napirendjére kell tűzni.

Az NVB-nek 30 napja van arra, hogy a kérdés hitelesítéséről vagy elutasításáról határozatot hozzon; e döntést a Kúria előtt lehet megtámadni. Egy újabb jogerős elutasító döntés esetén ismét megnyílhat a lehetőség új népszavazási kezdeményezés benyújtására e témában.

Az NVI elnöke nem első alkalommal döntött így, egy hasonló ügyben, áprilisban már ugyanilyen határozatot hozott, akkor is arra hivatkozva, hogy a Kúria döntése akkor emelkedik jogerőre, amikor azt a saját honlapján közzéteszi.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik