Belföld

Menekültválság: levélben fordult a magyar képviselőkhöz az ENSZ tisztviselője

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

újságíró. 2015. 07. 03. 12:10

Menedéket kérni nem bűn, gyermekeket pedig különösen nem lenne szabad rácsok mögé zárni – figyelmeztetett a Menekültügyi Főbiztosság regionális képviselője.

Levélben fordult a magyar országgyűlési képviselőkhöz az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának regionális képviselője. Montserrat Feixas Vihé „azon sok ezer kétségbeesett, traumatizált menedékkérő és menekült nevében” írta meg üzenetét, akik „háborús konfliktusok elől menekülnek, mert hazájukban nincs számukra védelem, és akik most az életüket mentve próbálnak biztonságba jutni”.

Lehetetlenné tennék a menedékkérést

Vihé arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az Országgyűlés elfogadja a kormány javaslatát, a szerb-magyar határra tervezett kerítés és Szerbia biztonságos országgá nyilvánítása gyakorlatilag lehetetlenné teszi az üldözöttek számára, hogy Magyarországon nemzetközi védelemhez jussanak.

„Biztos vagyok benne, hogy egyetért velünk abban, hogy a bombák és puskagolyók elől menekülő asszonyokat, gyermekeket, fiatalokat és időseket emberségesen és együttérzéssel kell fogadni, összhangban a világ egyik legősibb és legnemesebb hagyományával, amely szerint az arra rászorulóknak menedéket kell nyújtani” – áll a levélben. A javasolt jogszabály-módosítások nyomán a menekültek olyan jogi és fizikai akadályokba ütközhetnek, amelyek számukra végzetes következményekkel járhatnak – figyelmeztet a regionális képviselő.

Menedéket kérni nem bűn

A módosítások korlátoznák az ország területéhez való hozzáférést, aláásnák a tisztességes eljáráshoz való jogot és különösen aggasztó, hogy a módosítások továbbra is lehetővé tennék a menedékkérők elhúzódó fogva tartását és a családok őrizetét. „Menedéket kérni nem bűn, gyermekeknek pedig különösképp nem szabad rácsok mögött lennie” – írja Vihé, aki arra is felhívta a figyelemt, hogy a javaslatok nem állnak összhangban Magyarország nemzetközi szerződésekben vállalt kötelességeivel sem.

A regionális képviselő kiemelte: a menedékkérők több mint háromnegyede Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkezik, ahol brutális háború dúl. „Mit tenne, ha házát lebombáznák, családja élete veszélybe kerülne és az egyetlen halovány reménysugarat a biztonságosnak tűnő Európa jelentené az Ön számára? És mit érezne, ha ide érve falakat és bürokratikus akadályokból épült tornyokat találna?” – teszi fel a kérdést.

Másként is meg lehetne védeni a határainkat

Vihé azt írja: az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága elismeri az államok jogát arra, hogy megvédjék határaikat és polgáraik biztonságát, de úgy vélik, ezt olyan módon is lehet biztosítani, hogy az ne sodorja veszélybe a védelemre szorulókat. „Magyarország menekültjeit a világ 1956-ban tárt karokkal fogadta. Kérem, hogy amikor a fent említett javaslatok a Parlament elé kerülnek, Ön is a globális szolidaritás elvét szem előtt tartva döntsön a menekült családok sorsáról” – áll a levélben.

Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője a Hír24-nek korábban azt mondta: nem csupán a nemzetközi jog írja elő, hogy védelmezzük a menekülteket és gondoskodjunk róluk, hanem alapvető emberi kötelességünk is mindent megtenni.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.