Belföld
tanoda (Array)

„Otthon vagyok egyedül, az nem jó”

Berecz Valter
Belicza Bea
Berecz ValterBelicza Bea

2015. 06. 28. 06:40

Az iskolában fékezhetetlenek, a tanodában meg mintha kicserélték volna őket. Hogyan lesz bukdácsoló gyerekekből érettségizett felnőtt? Riport egy borsodi tanodából.

Olaszliszka nem könnyű terep a pedagógusoknak és az Ökumenikus Segélyszervezet ott dolgozó munkatársainak. A szegénység, munkanélküliség mellett a kisebbségi problémákkal is meg kell küzdeniük. A falu lakóinak körülbelül 40 százaléka roma és még közöttük is feszül egy ellentét, attól függően, hogy a település melyik részén laknak. A helyi iskolában már a gyerekek 90 százaléka cigány.

A segélyszervezet évek óta azon dolgozik, hogy a gyerekek sem származásuk, sem családjuk anyagi helyzete miatt ne kerüljenek hátrányba.

A falu közepén álló Tanodában ma fejlesztő programjuk egy ciklusát zárják ünneppel. Az egész udvart feldíszítették, szól a mulatós zene, miközben felnőttek és gyerekek készítik elő az ebédet és a kézműves foglalkozásokat.

tanoda (Array)

Az épület minden szegletéből látszik, hogy az elmúlt években sok izgalomban volt itt részük a gyerekeknek. A polcok roskadásig tele társas játékokkal, könyvekkel, videófilmekkel és gyerekek alkotta díszekkel, használati tárgyakkal. A falak is gyerekek rajzaival, terményképeivel vannak tele.

A konyhában egy cigányasszony ellenőrzi, megsült-e már a vakaró, a roma-kenyér.  Kint is ugyanez készül, ott is többen segédkeznek önkéntesként, többnyire a tanodás gyerekek szülei. Egyikük azt mondja, ő minden ilyen rendezvényen kiveszi a részét a munkából:

„Segítőkész ember vagyok, olyan, akire lehet számítani.”

Kissé távolabb két kisfiú korongozással próbálkozik. Egy vámosújfalui alapítvány vak munkatársa segít megformázni az agyagot. Mindketten szív alakú kis tálat készítenek, ők választották ezt a formát.

 A szövőszéknél nagy a tolongás. Ilyen ugyanis a tanodában nincs, csak rendezvényeken van lehetőség kipróbálni. Szőnyeget készítenek, mindenki csak pár percet dolgozik rajta. A végeredmény bekerül a tanodába, a többi közösen készített kézimunka közé.

tanoda (Array)
 

Cigányok vagyunk, de Magyarországon élünk

A henna-festés is nagyon népszerű. Tömegével várnak a fiúk, lányok egy szép mintára. Aztán jön a nagy kihívás: várakozás hosszan, úgy, hogy el ne kenődjön a festés. Két kislány szerint az a biztos, ha nem mozognak. Egy asztalnál ülve várják a száradást. Készségesen válaszolnak a kérdéseimre. Eszter itt a verstanulást szereti a legjobban.  Neki a tanulással nincs is problémája.

Egy éve jár ide, az iskolában, az osztályában csak cigány gyerekek vannak, az ő szüleinek azért is javasolták a tanodát, mert itt könnyebb a beilleszkedés. Cigány barátnője, Ilonka zavartan avat be ebbe az érzékeny kérdésbe.

„ A cigánytáncot – azt mondják – nem tudnak…..nem akarom megsérteni Bea nénit…” Csak bátorítással tudja kimondani, hogy a magyarok. De aztán eszébe jut a tanítás és bölcsen fejtegeti, van-e különbség:

„Vannak, akik azt mondják, hogy mi cigányok vagyunk, de mi Magyarországon élünk, magyarul beszélünk, így magyarok vagyunk.”

Ilona két éve tanodás:

„Két nagyobb testvérem is idejár, de igazából a barátnőm győzött meg, hogy jó itt, lehet játszani meg tanulni. Szeretek rajzolni is. Azt nem tudok. De a tanárom szerint tudok. És itt már kupont is lehet kapni, amikor mész a tanárokhoz tanulni. Aztán ebből a kuponból lehet venni akármit. Én Rubik-kockát vettem, az fejleszti az agyam.”

tanoda (Array)

Rácsok Balázs, a szervezet szociális és fejlesztési igazgatója magyarázza a kupon-rendszert:

„Aki hasznos tevékenységet végez önmagáért vagy másokért, azt kuponnal jutalmazzuk. Ezek aztán beválthatók sok mindenre. Nem mi határozzuk meg mire, hanem a gyerekekre bízzuk. Bevallom, eleinte féltem, hogy ők csokit, chipset, kólát kérnek majd, de nem így történt. Volt aki, iskolatáskát akart vagy heti két internetezést, másvalaki könyvet. 

Nekünk egyébként nincsenek nagy osztásaink, az adományainkat sem adjuk közvetlenül csak úgy, mert az nem partneri viszony, ha van az adományozó és a rászoruló. Ha élelmiszer vagy ruhaadományaink vannak, akkor átadjuk az osztást az önkormányzatnak.”

tanoda (Array)

A szakember szerint a tanoda lényege, hogy játszva változhat a gyerek. 

Itt pszichológus is dolgozik a diákokkal és ő úgy tárja föl, hogy ki miben gyenge, miben szorul fejlesztésre, hogy a gyerek észre sem veszi, hogy pszichológussal beszélt és aztán kap egy olyan feladatot, amit ő szórakozásnak él meg, de közben megtanult valamit.

“Az elmúlt két évben 66 százalékban javultak a tanodás diákok tanulmányi eredményei. Ezen belül például a logikai képesség a gyerekek 86 százalékánál 20 százalékot javult.”

Az egyik legbeszédesebb változás, hogy amikor egy gyerek itt kezdett, és a kedvenc órájáról kérdezték, akkor azonnal rávágta, hogy a lyukas óra, majd fél év múlva már volt kedvenc tantárgya. Ehhez az kellett, hogy legyen sikerélménye, hogy érezze, ő valamiben jó.  Emlékszem pár éve a karácsonyi betlehemes játékban a legrosszabb gyerek kapta József szerepét, Máriát pedig egy olyan lány játszotta, aki az iskolában korábban többször verekedésbe keveredett. Az iskolában nem hittek bennük és itt kaptak egy esélyt, hogy bizonyítsanak, rájuk lehet bízni feladatokat.

tanoda (Array)
 

Árvíztől az érettségiig

1998-ban Olaszliszka házainak körülbelül a negyedét öntötte el a nagy árvíz. Az Ökumenikusok Segélyszervezete sietett a bajba jutottak segítségére és éveken át részt vett az újjáépítésben is. Három év múlva már az utcán csellengő gyerekeknek kerestek elfoglaltságot, akkor nyitották a tanoda elődjét. akkor még csak játszóház volt ez az épület. 2006-tól kezdték el a hátrányos helyzetű gyerekek tanítását is, gyakorlatilag játékos formában.  Az elején szinte lasszóval kellett fogni a gyerekeket – meséli az intézmény igazgatója, Szalanczy Lászlóné. 

„Nagyon hamar híre ment, hogy ide jó járni, sok érdekes foglalkozás van, sokat járunk kirándulni, így ma már szívesen jönnek a gyerekek önként, nem kell nekik könyörögni.”

tanoda (Array)

Hétfőtől péntekig körülbelül 50 gyerek – harmadikostól tizenkettedikesig – tölti itt az iskolán kívüli idejét. A helyi iskola tanárai és külsős pedagógusok is tanítanak itt, picit más szemlélettel és lehetőségekkel, mint az iskolában. Azt mondják, ez a gyereknek és nekik is jobb:

„Felüdülés ide bejönni az iskola után. Ugyanaz a gyerek, de itt másképp viselkedik. Persze itt jut idő rájuk. Nálunk 5 gyereknél többel egyszerre nem foglalkozik  egy tanár, sőt gyakran egyenként ülünk le velük tanulni.”

„Elfogadják a házi rendet, itt nincs csúnya beszéd, verekedés.”

„A tanoda nélkül ezek a gyerekek a házi feladathoz hozzá sem kezdenének.”

„Játszani nagyon szeretnek és itt nagyon sok fejlesztő játék van. Észre sem veszik, hogy tanultak, javul a beszédkészség, szövegértés, szövegalkotás, nő a tolerancia és jobban tudnak csapatban dolgozni.”

„Több tanodás gyerekünk leérettségizett, ami nagy dicsőség számunkra. Sokan úgy kerülnek hozzánk, hogy csak bukdácsolnak.  Van egy fiú, aki önkéntesként jár vissza hozzánk. Ő hat évig volt tanodás, már ő is túl van az érettségin.” 

tanoda (Array)
 

Tetoválásért gitárt

Egy sarokban idősebb fiú gitározik, láthatóan példaképként ül a fiatalabbak közt. Ő egy közeli faluból jött, nem jár a tanodába, csak nyílt napokon, vannak itt barátai, rokonai. 17 éves. A nagymamájánál él, mert édesanyja Pesten dolgozik és csak ritkán jár haza. Bertalan gyakorlatilag önellátó.

„Tetoválok már másfél éve. Abból van a gitár is. Az egyik munkámért nem kértem pénzt, hanem a falon lógó hangszert. Aztán egyedül tanultam meg játszani rajta. De én magamtól tanultam rajzolni is.”

A későbbi fellépésre készülnek, két kisebb fiú kannákon dobol, a többiek meg énekelnek.

tanoda (Array)

Egy gyönyörű arcfestésen akad meg a szemem. Viselője mégis szomorúnak tűnik. Nem zárkózik el a beszélgetéstől, de alig hallani a szavát. Merci megmutatja, mit rajzoltak együtt nemrég.  Neki az a legjobb a tanodában, hogy közösségben van.                

„Otthon vagyok egyedül, az nem jó. Itt mindent együtt csinálunk, azt szeretem.”

tanoda (Array)

Ó, de szép! Nekem is kell egy ilyen – rohanja le egy harsány kamasz lány. Cintia hangja nagy, az önbizalma nem annyira. Szeretne egy fotót, de eleinte menekül a kamera elől, mert nem érzi magát szépnek. Nem is tud olyat mondani, amiben ő jó. Hamarabb eszébe jut más sikere:

„A nővéremnek nagyon szép hangja van. Ő négy hónappal idősebb.”

Ekkor válik világossá, hogy itt a családot kicsit tágabb értelemben használják. Az unokatestvéreket is testvérként emlegetik.

tanoda (Array)

Elkészült az ebéd, Cintia kérés nélkül is asztalt terít, kiszolgálja a kicsiket. Látszik, hogy otthon is kiveszi a részét a háztartási munkából. Ezt mellette ülő anyja is megerősíti.

A paprikás krumplihoz vakaróból kétfélét is kapunk, sütőben és olajban sültet is, de Cintia szerint az igazi a vaskályhán sült, ahogy otthon készítik. Az asztalnál ülő egyik gyerek nagyon elégedett az ebéddel:

„A világ legjobb főzője Böbe nénje!”

A 9 év körüli kislány mégsem ilyen jövőt képzel el. Ő műkörmös szeretne lenni.  Barátnője pincér, míg Cintia csecsemőgondozó, de tudja, ahhoz még sokat kell tanulnia.

„Elsőnek fodrász akartam lenni, de az unokanővérem annak ment és azt mondta jó. Csak ahhoz még sokat kell erősítenem a suliban.”

Anyja szerint erre is jó a tanoda.

 „Akik gyengébbek valamiből, külön tanár foglalkozik itt velük és javított is a lány a négy év alatt. Ez nagyon nagy segítség, amikor hétköznap dolgozunk és a gyerekek olyan nyári elfoglaltságban vesznek részt, mintha iskolában lennének. Ez a második otthonuk. Az iskolában fékezhetetlenek, itt meg mintha más világban lennének.”

tanoda (Array)

Az asztalnál mindenki nagy családban nőtt fel. A kicsik egymásra licitálva mondják, hogy 8-an, 9-en, 12-en testvérek. Cintia is a 8. a családban és az anyukájáék is 12-en vannak, de szebbnek látja a gyerekkorát, mint a mostani fiatalokét:

„Nehéz volt akkoriban is, de sokkal szeretetteljesebb élet volt. Kaptunk egy vattacukrot vagy nyalókát és jobban meg tudtuk becsülni, mint most. De régen más volt. Munkához volt kötve a családi pótlék és aki nem dolgozta le az előírt napokat, nem kapott, most meg ha dolgozik, ha nem, kap.”

És az baj? Miért baj? – kérdezi meghökkenve a lánya.

„Mert azért van az a sok lusta, gyerek-kihasználó ember, mert csak kapják a pénzt. Most már érted?”

Cinti meggyőzően bólogat.

A fejlesztési igazgató szerint az itteni problémák összetettek, így komplex megoldásokra is van szükség. A tanoda önmagában nem elég nagy változásokhoz. Tervben van még egy közösségépítő szakember bevetése is, ő a szülőkkel foglalkozna majd, hogy minél hosszabb távú sikereket lehessen elérni. 

tanoda (Array)

A napot ének, tánc és verscunami zárja. A gyerekek szavalnak játékról, az életről és mosolyról. Egy Endrődy Sándor szavaival búcsúznak:

Valakit, valamit szeretni kell,

Nyíló virágot,kék eget,

Minden koldusnál százszor koldusabb,

Ki senkit, semmit nem szeret.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.