Az egy dolog, hogy a menekültek beáramlását talán megállítja a nagy dérrel-dúrral beharangozott kerítés, de arra senki sem gondolt, mi lesz a földikutyákkal. A Hvg.hu cikke szerint ugyanis Natura 2000-es területeket és vadélőhelyeket is kettévághat a határzár mintegy 30-40 kilométer hosszan.
A kritikus környéket, Ásotthalom térségét is érinti a Natura 2000-es terület, jelenleg itt a legnagyobb a migrációs nyomás a határon. Szakemberek szerint a nagyvadak vonulási útvonalait és védett populációkat is kettészakítana, és itt jön be a képbe a földikutya.
A lap megkereste az érintett nemzeti parkokat, de helyettük a Miniszterelnökség válaszolt. Eszerint nagy testű védett fajok nem fordulnak elő a térségben, a kisebbeknek meg nem okoz gondot a határzár, így az Európai Unió se szólhat bele a projektbe környezetvédelmi alapon.
Ne szórakozz a földikutyával!
Bojtos Ferenc, a CSEMETE Egyesület munkatársa szerint a délvidéki földikutya jó ellenpélda: Európa egyik legveszélyeztetettebb rágcsálója, aminek megmentésére három éve külön program indult, nem túl népes családdal rendelkezik. Mindössze kétszáz példány él vadon belőlük. A betonalap miatt viszont nem tudnának a föld alatt közlekedni. Ráaásul ha a kerítés sűrű lesz, még egy nagyobb lepke sem tud majd átrepülni rajta, nemhogy egy röpképtelen állat.
A Hvg.hu megemlíti, az ország összesen 21 százaléka tartozik Natura 2000 védettség alá, ami az EU-kompatibilis magasabb védettségi fokot jelöl. A magyar hatóságok mellett az Európai Bizottság is ellenőrzi a területeket, így azt is, ki és mit akar oda építeni (amihez hatástanulmány is szükséges). Ha valami nagy változást észlel a Bizottság, akkor előbb konzultációt kezdeményez, majd kötelezettségszegési eljárást indíthat, aminek a vége akár az Európai Bíróság is lehet. A Miniszterelnökség szerint viszont csak kiemelt értékek esetén kell kikérni az EB véleményét.
A lap nemzeti parki forrásai szerint volt már olyan, hogy Brüsszel elmarasztalta valami környezetvédelmi ügyben a magyar felet, de nem történt semmi. „Nem látszik, hogy meg lehetne szakmai érvekkel törni a kormányzat lendületét a kérdésben” – mondta a forrás. Amúgy a nemzeti parkok szakembereivel nem is egyeztettek az ügyben, bár az ilyen egyeztetések korábban is csak formalitások voltak, a kormány alig tartott be valamit a megbeszéltekből.
A környezetvédelmi törvényt is megsértheti a kormány az építkezéssel, mivel eszerint “tilos olyan építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni, amely a védett terület jellegét és állapotát veszélyezteti, vagy a tájképi egységet megbontja”. Ahogy azt a kapcsolatot is, amit a hazai természetvédők évek alatt kiépítettek a határ túloldalán tevékenykedő szerb kollégákkal.
