Az ismert magyar származású amerikai műgyűjtő a Golgotát több mint egy évtizede vette meg, azért, hogy egyben maradhasson a Munkácsy-trilógia. Pákh Imre azt mondta a Figyelőnek, már akkor megállapodott a vezető magyar politikusokkal, hogy rövid úton megoldást keresnek arra, ez a műalkotás is a magyar állam tulajdonába kerüljön.
Mint ismert, ez a mai napig nem történt meg. A műgyűjtőt meglepte, hogy Gerhardt Ferenc jegybanki alelnök, az Értéktár Program vezetője ezért őt tette felelőssé.
„Ez nem felel meg a valóságnak”.
A tény, hogy a jegybank 6 millió dollárt ajánlott a képért, míg ő 9 millió dollárt kért. Ő nem „lebegteti” egy titokzatos műgyűjtő vételi ajánlatát, átadta az orosz származású svájci milliárdos vételi ajánlatának másolatát az illetékeseknek.
Az MNB-alelnök szerint műkereskedői körökben egymillió dollár körüli összegre becsülik az összeget, amit ő fizetett, miközben ennek sokszorosát adta érte, amit Gerhardt Ferenc is tudhatna, hiszen bemutatta neki a vételi szerződést és a banki utalási bizonylatot.
Ami a Golgota mostani valós árát illeti, végképp érthetetlen a műgyűjtőnek, hogy a jegybankár természetesnek nevezi, ha „az ország felelős minisztere a nemzeti eredetű műkincs értékének megállapítására hazai szakembereket kér fel”. Szerinte a műkereskedelem világában íratlan szabály, hogy az eladó és a vevő közösen kér értékbecslőket.
Pákh Imre mindmáig nem látta az MNB által felkért értékbecslők számait. Ő már átadta a világ két legismertebb aukciósháza, a Christie’s és a Sotheby’s, illetve a Fine Art Asset Management értékbecslését. Mindhárom 10 millió dollár körüli összegre becsülte a Golgota értékét. Minden tisztelete a Falk Miksa utcai műkereskedőké, de úgy véli: a világ legnagyobb aukciósházainak talán komolyabb tapasztalata van több millió dolláros műalkotások felbecsülésében.
Ha már hazafiság
A műgyűjtő emlékeztet rá, most egyesek az ő hazafias érzelmeire apellálnak. Nekik azt üzeni, hogy míg a kanadai Hamilton Galéria évi 50 ezer dollárért adta kölcsönbe a képét, addig ő ingyenes letétbe helyezte a Golgotát tizenhárom éven át. Most pedig a 10 millió dolláros külföldi ajánlattal szemben 9 millió dollárt kér.
Pákh Imre árnyalja azt a jegybanki érvet, hogy a Krisztus Pilátus előtt című képet 5,7 millió dollárért vették meg a Hamilton Galériától. Ő ugyanis a 9 millióért nemcsak a Golgotát adná, hanem egy teljes csomagot ajánlott fel. A tulajdonát képező 52 Munkácsy-festményt letétbe helyezné a Magyar Nemzeti Banknál, vagy valamelyik állami intézménynél 10-12 éves időtartamra. Mivel a Hamilton évi 50 ezer dollárt kért egy képért, azt hiszi nagyvonalú ajánlatot tett.
A Miniszterelnökség közben úgy döntött, hogy a Golgotát ideiglenesen védetté nyilvánítja, vagyis Pákh Imre nem viheti ki a képét az országból, az államot pedig elővételi jog illeti. A Figyelő szerint a kormány lépése jogilag erősen kérdéses.
Pákh Imre most a Blikknek azt mondta: annak örül, hogy a kormány felmérte: a Golgota nemzeti kincs. „Ennél már csak az lenne pozitívabb, ha a Miniszterelnökség betartaná azt a két évvel ezelőtti szóbeli megállapodást, amely szerint 9 millió dollárért (2,5 milliárd forint) megvásárolnák a képet”. A műgyűjtő jogi lehetőségeket fontolgat. Bár eredeti terveivel ellentétben június 25-én elvitte volna a festményt, a Golgota egyelőre ugyan marad a helyén, de szerinte a látogatók „egy bunkósbottal kivert, kvázi lopott” festményt csodálhatnak majd a falon.
A Miniszterelnökség szerint ők csak azt kívánják elérni, „hogy nemzeti festészetünk kiemelkedő alkotása magyar érdekkörben maradjon”.
Ezt akarta Pákh Imre is, ám a kormány és az MNB érvelése ott sántít, hogy a Golgota ára például nem vethető össze a Krisztus Pilátus előtt című Munkácsy-kép értékével. Korábbi és eddig nem cáfolt lapértesülések szerint különbség a két kép között, a kanadai galéria a festményt ajándékba kapta annak idején, míg a műgyűjtő súlyos dollármilliókért vette. A jegybank által titokzatos orosz vevőnek pedig neve is van, és tudni lehet, Vaszilij Anyiszimov egy épülő templomban helyezné el a festményt Oroszországban.
