Az amerikai Princeton Egyetemen tanító volt bizottsági elnök szerint a vita a halálbüntetésről értelmetlen. Az kizárt az EU-ban. Erről rég lezárult a vita, ezt minden tagállam átgondolhatta még felvétele előtt. Nem lehet tag olyan ország, ahol halálbüntetés van, mert egyértelmű a jogi és a politikai konszenzus ennek tiltásáról.
„Persze ha egy tagállam mégis be akarja vezetni, megteheti. De ebben az esetben távozzon az unióból.”
A portugál politikus régi benyomása, hogy a magyar belpolitika nagyon megosztott. Ő nem szól bele egy ország belpolitikai vitáiba, de – szerinte – vezető politikus még csak részlegesen sem képviselhet szélsőséges álláspontot. Pont ahhoz kell bátorság, hogy kiálljon a halálbüntetés, a rasszizmus, az idegengyűlölet ellen és a szólásszabadság mellett.
“Meggyőződésem, hogy ez a helyes kiállás, és ha a véleményemet kérdezi, minden felelős európai vezetőtől elvárom, hogy legyen bátorsága megvédeni ezeket az értékeket.”
Minden kormánynak joga van állampolgáraival bármiről konzultálni, hisz a szólásszabadság európai érték, de nem fogadható el az idegengyűlöletet keltő gondolatok támogatása. Felelős vezető nem növelheti az emberek gyanakvását bárkivel szemben csak azért, mert nem az adott ország állampolgára. Ez is uniós alapelvet sért.
A magyarok az EU-nak köszönhetik, hogy szabadon költözhetnek, dolgozhatnak Európán belül. Barroso egyetlen gazdagabb ország vezetőjétől sem fogadná el, hogy megkülönböztető megjegyzéseket tegyen a magyarokra, akiknek azonosak a jogai a németekkel, a franciákkal vagy a britekkel. Nagyon reméli, hogy a magyarok sem diszkriminálnak másokat, mondjuk azért, mert azok szegények, bevándorlók.
Az EU bevándorlási politikájával épp az a baj, hogy nem eléggé közös, egy-egy állam dönti el, ad-e valakinek menekült-státuszt, vagy nem. Egyesek sokat adnak, mások keveset, amibe az EU nem szólhat bele, pedig a probléma közös. Azt nem lehet olaszként, máltaiként, görögként kezelni. A tagállamok rendőrségeinek is közösen kellene fellépniük az illegális bevándorlás, az embercsempészet ellen, hiszen azt bűnözők szervezik. Barroso tudja, hogy nagy a nyomás a politikusokon és csábító lehet beállni a közvélekedés mögé, hogy a menekültek maradjanak a saját hazájukban, de szerinte egy vezető politikusnak kell, hogy legyenek értékei.
Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand
„Hogy néha vezetőként viselkedjen az emberek előtt erkölcsi kérdésekben, ne pedig csak kullogjon utánuk, például a negatív attitűdökben, érdekből.”
Azzal, nem nagyon lehet mit kezdeni, hogy minden, ami jó az EU-ban az a nemzetállami vezetők sikere, ami rossz, az Brüsszel bűne. Ezt elnöksége alatt úgy hívta, hogy a sikerek nemzetállamosítása és a kudarcok uniósítása. Ez gyakori, mert az uniós döntések az állampolgártól távol születnek.
„Csakhogy azokat a döntéseket is a nemzetállami vezetők hozzák! Hiába szeretnek úgy tenni, mintha valami idegen hatalom kényszerítene rájuk bizonyos dolgokat, merthogy az unió nem idegen hatalom. Például a magyar kormány is részt vesz minden fontos döntésben. Ha valamivel nem ért egyet, annak hangot adhat.”
Szerinte helytelen, erkölcstelen és becstelen politika, amikor valaki úgy tálal otthon egy döntést, amelyben személyesen maga is részt vett Brüsszelben, mintha mások akaratát nyomnák le a torkán. Olykor előfordul, hogy valaki kisebbségbe szorul, de ez ritka. Az Európai Tanács eddig minden döntést konszenzussal hozott, a politikusoknak épp az volna a dolguk, hogy megvédjék ezeket a döntéseket, nem pedig az, hogy másokra mutogassanak.
Az Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi egyezmény a gazdagabb EU-államoknak előnyösebb lehet, hiszen nagyobb a befolyásuk. Ugyanakkor Barroso szerint az a kérdés, mi lenne a szegényebbekkel az EU nélkül.
„Mekkora befolyása lenne az európai ügyekre a kis országoknak? Még kevesebb. Nem lennének olyan jogaik, mint most.”
Aki nem támogatja a szabadkereskedelmi megállapodást, az nem tudja, miről beszél. A világ legsikeresebb gazdaságai a legnyitottabbak is, az unión belül is ezért nőtt a jólét.
„Sokkal gazdagabbak vagyunk, mint 40 éve, mert most van egy széles belső piacunk, ami egyébként a kisebb országoknak még több hasznot is hoz, mint a nagyoknak.”
A volt bizottsági elnök szerint akár vissza is üthetne egy újabb reform a demokrácia, a jogállam védelmében. A jogállamvédelmi mechanizmus jobb, mint korábban, egykor az is elképzelhetetlen volt, hogy Brüsszel beleszóljon ilyen ügyekbe.
Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand
„Ez érzékeny terület, hiszen a nemzetállami szuverenitás és a közösségi jog határmezsgyéjén fekszik. A tagállamok nagyon rosszul viselik a jogállami berendezkedésük kritikáját.”
Egy durva szankció felerősíthetné a nacionalizmust. A végső eszközként emlegetett Hetes cikkely akkor vethető be, amikor egy országban teljesen megszűnik a demokratikus működés. A valóságban a helyzet többnyire átmeneti, „szinte semmi nem fekete-fehér, hanem szürke”, óvatosan kell politikai nyomást gyakorolni a demokráciától távolodó tagállamokra. Például Magyarország ügyében Brüsszel mindent megtett. Barroso nem ért egyet azokkal, akik szerint nem.
Úgy kellett eljárniuk, hogy döntéseiket ne érhesse a pártpolitikai akciózás kritikája. Barroso szerint amikor több tagállam is szankciókat vezetett be az osztrák szélsőjobboldali kormánypárt ellen, az akció kudarcot vallott és csak növelte a nacionalizmust Ausztriában. Az anyagi nyomásgyakorlásról – arról, hogy az EU nemrég felfüggesztette 700 milliárd forintnyi támogatás folyósítását, korrupció gyanúja miatt – azt mondta, az is csak konkrét esetben járható út.
“Az uniós forrásokkal nem lehet manipulálni. Nem tartoznak a politikai nyomásgyakorlás eszköztárába. Ez nem lenne igazságos. A szegényebb tagállamok zsarolhatók lennének, miközben a gazdagabbak azt csinálnak, amit akarnak.”
Az EU nem büntetheti az egyes tagállamok fél-autoriter, egészségtelen gazdasági-politikai működését pénzelvonással. A jogállamiságot, a demokratikus értékeket csak jogszerűen védheti Brüsszel, nem zsarolással. Brüsszel nem élhet vissza erőfölényével, azzal, hogy azt mondja a szegényebb országoknak, elzárjuk a pénzcsapot, ha nem csinálod, amit mondunk.
„Akik szerint Magyarországon rossz a kormány, szavazzanak ellene, akik meg támogatják, szavazzanak mellette. Ezt nem Brüsszel dolga Önök helyett eldönteni!”
Brüsszel csak a demokratikus választás lehetőségét őrzi a tagállamokban, mert ahol nincs választási lehetőség a politikai alternatívák között, ott megszűnik a demokrácia – mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság előző elnöke az ATV-nek.
