A szervezet kutatása a médiapiac átrendezését, az állami reklámköltéseket, a közszolgálati média állami médiává alakulását vizsgálja, illetve újságírókkal készített interjúk alapján elemzi a sajtószabadság helyzetét.
A teljes elemzést itt találja.
A médiapiac átrendezése
Az állam továbbra is folyamatosan beavatkozik a médiapiaci viszonyokba, de úgy tűnik, a Fidesz különböző érdekkörein belül is kialakultak konfliktusok – írják. A piac átrendezésének mozzanatainál a kutatás emlékeztet: a reklámadó beleavatkozott az RTL Klub és TV2 közötti versenybe, felidézik a TV2 2013 decemberi „felettébb különös üzleti megoldás segítségével” történő értékesítését. A Mérték szerint a kirakós egy kis darabkája az Origo főszerkesztőjének leváltása, úgy látják: „ha egy ilyen nagy cég, ami mögött ráadásul a német Deutsche Telekom áll, nem tud ellenállni a politika nyomásgyakorlásnak, akkor a kisebb magyarországi médiatulajdonosoknak sincs esélyük.”
Teljes offenzíva
A Mérték legutóbbi elemzésében még „lopakodó fojtogatásról” („creeping strangulation”) beszélt, ezzel szemben tavaly „az oligarchizálódott politika teljes offenzívájáról” volt szó a független újságírás minden megnyilvánulásával szemben. Hozzáteszik: a nyomásnak egyre kevesebb orgánum képes ellenállni, ők „a torz gazdasági környezetben is jelentős hirdetési piaci részesedéssel rendelkező online médiumok, erős és elkötelezett tulajdonosi háttérrel bíró szerkesztőségek, vagy a piacon kívüli, elsősorban a nonprofit finanszírozási eszközöket felhasználó intézmények.“
Az interjúalanyok és az újságírói közvélemény-kutatás szerint is romlott 2014-ben a sajtószabadság helyzete, erősödött a nyomásgyakorlás és a nyomában járó öncenzúra – összegeznek.
Kinél költ az állam?
A Mérték 2006 és 2014 augusztusa közötti adatokat vett alapul az állami reklámköltések vizsgálatához. „A 2010-es kormányválság után a szektorok legnagyobb szereplői egyre nagyobb szeletet szereztek meg a reklámköltésből, a nyertesek tehát „nagyon nyertesek” lettek” – fogalmaznak, hozzátéve: a napilap-, a magazin-, a rádiós és a közterületi piac legfontosabb kedvezményezettjei immár évek óta ugyanazok a – tulajdonosaik által a Fideszhez köthető – szereplők: a Metropol, a Heti Válasz, a Class FM és a Publimont.
Piacformálás frekvenciapályázatokkal
Az egyik szereplő csődbemenetele után a médiahatóság nem írt ki újabb pályázatot az országos kereskedelmi rádiós jogosultságra, hanem a frekvenciákat a közmédia vételkörzetének bővítésére használta fel. Ezzel a döntéssel az országos kereskedelmi rádiós piacon megszűnt a verseny – írja a Médiatanács tevékenységéről a Mérték. Hozzáteszik: a tanács pályáztatási gyakorlatának következménye, hogy új szereplők erősödtek meg a piacon: a jobboldali médiabirodalomhoz tartozó, illetve a vallási tematikájú rádiók.
Átalakuló közmédia, hiányos adatok
A botrányos szerkesztési gyakorlat, a propagandisztikus működés és a politikailag elfogult hírszolgáltatás az elmúlt évben is folytatódott” – szögezi le az elemzés. A médiatörvény módosítása, amelyet 2014 decemberében fogadott el az országgyűlés, a közszolgálati médiaszolgáltatás intézményei kereteit alakította át. Ezzel párhuzamosan az MTVA új csatornákat indít, az M1 pedig 24 órás hírcsatorna lesz.
A Mérték következtetése szerint „az MTVA nem felel meg az átláthatósági elvárásoknak, nincs olyan felülete, amelyen a közpénz elköltésének módja követhető lenne, (…) nincs éves jelentése, és nem ismert, hogy miként definiálja a közszolgálati feladatokat, ezeket miként teljesíti.”
Tájékoztatásuk szerint az MTVA működésének megismerése érdekében a Mérték adatigénylést adott be a Közszolgálati Költségvetési Tanácsnak, a tanács ügyrendjét, döntés-előkészítő anyagait, az ülések emlékeztetőit akarták megismerni.
Az adatokat csak egy per után kapták meg, azokból azonban kiderül, hogy „a testület ülései szakmailag alacsony színvonalúak voltak, a döntés-előkészítő anyagok jelentős része a pénzügyi tervezés szempontjából teljesen irreleváns adatokat tartalmazott, ugyanakkor hiányoztak azok az információk, amelyek igazán fontosak lettek volna.”
A Mérték szerint több dokumentum ugyanazokat az ábrákat, táblázatokat tartalmazza, „ráadásul sok esetben ezeknek nincs címük, nem derül ki, hogy pontosan milyen adatokat mutatnak, milyen időszakra vonatkoznak. Pénzügyi információt a háttérdokumentumok is alig tartalmaznak.”
