Belföld

Vona Gábor 2.: Olyan rövid az élet

Nagy József
Neményi Márton
Nagy JózsefNeményi Márton

2014. 12. 12. 11:45

Köpni ér? Miért rúgta ki Gaudi-Nagyot és a többi vadulót? Fél a titkosszolgálattól? Kiveszi a mobiljából az aksit? Tényleg felkínálta neki Simicska a Hír tévét? Kit sterilizáltatna? Kilépjünk az EU-ból? És a NATO-ból? Az országhatárral mit kezdene? És a parlamenttel? Gyurcsányt betiltaná? És Orbánt? Spirót olvas? Még mindig porig rombolná az RTL-székházat? Lehet vele nyilas reinkarnáció? És: mit tanult a Haider-sztoriból?

Korábban a témában:

Vona Gábor (Vona Gábor)

Nem így hangzott el, nem tudom, nem voltam ott, ő más történet, szerintem inkább vicces volt, az eset után fel is hívtam, ha jól emlékszem.
(…) Most nyilván valami nagyon szépet kellene mondanom magamról.

Térjünk vissza oda, hogy ön most „trendi, fiatalos, üde, népszerű néppártot épít”. Ennek jele, hogy az országgyűlési kampányban vizslával cukiskodott, és föltűnt alkalmi beteghordóként, segédművesként, favágóként és pizzafutárként?

Az álruhás országjárásomra nagyon büszke vagyok, szerintem unikális volt, ezért folytatom is, nem csupán kampánynak szántam. Ami pedig a Jobbikot illeti, kétségtelenül konszolidációs pályán mozgunk. Míg a 2010-es óriásplakátunkról Pörzse Sándor nézett le gárdaegyenruhában, ami nem meglepő, hiszen akkoriban gárdafelvonulások zajlottak szerte az országban, most tavasszal új stílusban kommunikáltunk.

A politikájuk tartalma is változott? Vagy csupán a szerkó más?

A tegnapi első részt olvasta?

Lakkcipőben lehet vonulni? Van cigánybűnözés? Volt Holokauszt? Mit gondol Szálasiról? Lesz még gárda? Mond olyat, hogy “öreg, mész te a picsába”? Hiszi Istent? Lesz belőle muszlim? Mit keresett másfél évet egy ferences rendházban?

A cigányozás és a zsidózás nem vezet sehovakatt ide!

A 2010-es és a 2014-es programunk között minimális a különbség. Ami számomra nagyon fontos, mert ez hitelesít.

Az elmúlt két-három évben megszabadult pártja vadulóitól. Először a lövöldöző Endrésik Zsolt és a harcias Lenhardt Balázs szorult ki a parlamenti frakcióból, idén pedig a köpködős, leszúrós Zagyva György Gyulára és az akciózó Gaudi-Nagy Tamásra került sor. Ez is csupán a stílusváltásnak tudható be?

Része a stílusváltásnak.

Csöppet sem tartalmi kérdés?

Én vagyok a párt elnöke, és arra szól a megbízatásom, hogy vigyem a saját vonalvezetésemet. Természetesen mindig meghallgatom a velem vitatkozót, megfontolom véleményét, megvitatom azt az elnökséggel, de ha döntést hoztunk, aminek én vállalom a felelősségét, elvárom, ne akadályozzanak a végrehajtásban. Akinek ez így nem felel meg, csináljon másik pártot, bizonyítsa ott, hogy elképzelései életképesebbek, mint az enyémek.

Kiről beszélünk? Gaudiról?

Róla is, Lenhardtról, Endrésikről. Egyébként egyikükkel sem vagyok rosszban. Zagyva György Gyulával pedig baráti a kapcsolatom, szerintem nagyon sokan félreismerték.

Zagyva az az exképviselő, aki a Parlament folyosóján beszólt az LMP-s Osztolykán Ágnesnek: „Attól, hogy cigány vagy, ledöfnélek.”

Szerintem nem ez és nem így hangzott el, de nem voltam ott, nem tudom, pontosan hogyan zajlott az eset, a visszaemlékezések pedig, ahogy az lenni szokott, ellentmondásosak. Úgyhogy erre inkább nem reagálnék.

„A folyosón megbeszéljük!” Ezt már az ülésteremben, kamerák előtt döfte oda egy másik honatyának Zagyva. Ugyanő egy vita hevében leköpte volt frakciótársát, Pősze Lajost.

A folyosón megbeszéljük szerintem inkább vicces volt, azóta ez az országgyűlési szlengnek is a részévé vált. Egy fideszes képviselő folyamatosan provokálta Gyulát, nála meg elszakadt a cérna. Ha jól emlékszem, ki is mentek a folyosóra. Beszélgetni.

A nyálmotívum egy tüntetésen is visszatért, amikor Gaudi-Nagy biztatása mellett egy túlfűtött asszony leköpte, lehazaárulózta Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét.

Ismétlem, nem tudok mindenkiért felelősséget vállalni. A köpködés nem a mi stílusunk. Az eset után felhívtam Pásztor elnök urat, elnézést kértem tőle, és hangsúlyoztam, az eset nem a Jobbik, hanem egy Gaudi-Nagy Tamás által szervezett eseményen történt. A Jobbiknak ehhez aztán tényleg semmi köze nem volt. 

Lenhardt Balázzsal is stílusbéli problémája akadt?

Ott a koncepció volt a különbség. Ő sokkal radikálisabb, ha úgy tetszik, szélsőjobboldali pártot akart. Egy ideig zárt ajtó mögött vitatkoztunk, de hogy ez nem vezetett eredményre, kértem, távozzon a Jobbikból.

Úgy is lett. Minek köszönhető, hogy sorra megnyeri ezeket a személyügyi meccseket, és bő tíz éve ön a magyar radikális jobb első embere?

Most nyilván valami nagyon szépet kellene mondanom magamról.

Ennyi időn át uralni egy szervezetet, pláne egy pártot, ahhoz nem föltétlenül csak pozitív tulajdonságok kellenek.

Az eredmények azt mutatják, valamit jól csinálok. A sikerek emeltek legitim vezetővé, támogat a tagság. Igyekszem egyszerre szilárd és rugalmas lenni, bizonyára ez tesz jó vezetővé.

Ha holnap ön kerülne hatalomra, ráadásul kétharmaddal, hogy egyszerűbb dolga legyen, mihez kezdene?

Nem szeretnék kétharmadot. Jó, pár hónapig elviselném, de a Fidesznél végignéztem testközelből, hogyan torzítja el az embereket a szinte korlátlan hatalom, és abból én inkább nem kérek.

Én is csak gondolatkísérletnek szántam. Mihez kezdene sima többséggel?

Először a gazdaságot konszolidálnám. Takarózhat Orbán a makrogazdasági számokkal, de a tény az, hogy hatszázezer ember elmenekült innen. És az az ország, melyet elhagynak a fiatalok és a középosztály, haldoklik mind társadalmi, mind gazdasági értelemben. Termelőipar kell, ez a legfontosabb, egyben legnehezebb feladat.

Mihez kezdene a mélyszegénységgel, vagy ahogy egyszerűsíteni szokás, a „cigánykérdéssel”?

Munkahelyet kell teremteni – szinte mindenre ez a megoldás.

Orbán is ezt mondja.

Orbán a közmunkaprogramba menekült, ami ugyan fontos, de nem helyettesítheti a valódi munkahelyteremtést. Mi termelő munkahelyeket szeretnénk.

Ő is.

De nem megy neki.

A kormány adatai szerint 2010 óta négyszázezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak száma. A növekményből kilencvenháromezer a plusz közmunkás, ötvenháromezerrel nőtt a külföldön dolgozók száma, a többi bő kétszázötvenezer viszont új, igazi, termelő magyar munkahely.

Ezek a számok szerintem sokkal szebbek, mint az igazság. Jelentős munkahelybővülés kizárólag az uniós alapszerződés újratárgyalásával érhető el.

Újratárgyalás? Hát nem léptetné ki Magyarországot az EU-ból?

Nem. Nem a kilépés az elsődleges, sokkal inkább az unióhoz való viszonyunk átalakítása.

Ezt teszi Orbán is, csak nem újratárgyalással, hanem a keretek feszítésével.

Orbán a hatalmát óvja Brüsszel ellenében, én viszont a magyar gazdaságot védeném.

Szóval ne lépjünk ki?

Meg kell találni a protekcionista gazdaságpolitika EU-kompatibilis módját. Például lehetőséget kell kapjunk a magyar élelmiszeripar talpra állítására. Az nem működik, hogy a nyugati cégek hozhatják ide a termékeiket, mi viszont nem szállíthatunk oda.

Szállíthatunk. Versenyképesen kell termelni.

Sosem leszünk versenyképesek, ha a szabad kereskedelmi szabályok között letarolnak bennünket. De tudja mit, ne vigyünk nyugatra semmit, viszont arra azért kapjunk lehetőséget, hogy a saját piacunkon versenyképes ágazatokat építsünk ki.

Vona Gábor (Vona Gábor)

„Nagy álmom, hogy egyszer minden magyar közös hazában éljen, erről érzelmileg nem tudok, s nem is akarok lemondani soha, semmilyen megfontolásból.” (…) „Olyan rövid az élet. Spiróra nincs időm.”

Még a mélyszegénységhez: jobbikosok körökben, még parlamenti frakciójukban is gyakran elhangzik, hogy „túl sokat szülnek a cigányok”. Rémesen hangzik.

A cigányság körében zajló népességrobbanásnak nincsenek meg a társadalmi, szociális alapjai. Sokak szerint a cigányoknál szociokulturális jelenség a rengeteg gyerek, én viszont úgy tartom, hogy jelentős részben a szociális rendszerünk ösztönzőiből fakad. Ha a Jobbik kerül kormányra, a harmadik gyerek után adókedvezménnyé alakítjuk a családi pótlékot, és tizennyolc év alatti szülőknek nem folyósítanánk.

Na, akkor aztán végképp éhen hal az egész család.

Azt azért nem hagynánk, de előbb-utóbb ebbe a folyamatba be kell avatkozni, különben az egész ország hal éhen. Nem jó, ha valaki tizennégy évesen szül, és mire nagykorú lesz, ott áll két, három, négy gyerekkel. Az állam kötelessége törvényes eszközökkel a helyes irányba terelni az ilyen minta szerint működő családokat.

Fórumokon, cikk alatti kommentekben sterilizálást követelnek vehemens szélsőjobbosok.

A Jobbikban ilyen soha nem hangzott el. Kémiai kasztrálásról ugyan beszéltünk, de kizárólag a szexuális bűncselekmények elkövetőit sújtanánk vele. Annak semmi köze a cigányság népességszaporulatához.

Olvasta Spiró Feleségversenyét?

Olyan rövid az élet. Spiróra nincs időm.

A regényben kettészakad a végzetesen elszegényedő, lezüllő Magyarország: egy része a „fehéreké”, egy része a cigányoké. Lehet ebből valóság?

Efelé haladunk.

Tényleg el kéne olvasnia. De ennek híján azt kérdem, mihez kezdene a NATO-tagságunkkal?

Ott – az uniós tagságunkkal ellentétben – inkább képzelhető el a kilépés.

És akkor? Itt maradunk pőrén?

Leszek kicsit egyértelműbb, hadd hangozzék el teljesen új információ ebben az interjúban. Hosszú távú jövőképemben Magyarország – Svájchoz és Ausztriához hasonlóan – semleges.

És ha háború tör ki? Majd a magyar honvéd megoldja?

Ausztria és Svájc annyira erős? Dehogy. Kitűzték célként a semlegességet, és elérték. Magyarország geopolitikai helyzete abszolút indokolja ezt a státust, hiszen egy észak-déli és kelet-nyugati központi sávban, a törésponton fekszik.

Ami éppenséggel azt is indokolná, hogy tíz körömmel kapaszkodjunk a NATO-hoz, nehogy legázoljon minket valamelyik erős szomszéd. Vagy egy nem annyira erős szomszéd erős szomszédja.

Én a semlegességben látom a megoldást, és egyúttal egy minden irányban kiegyensúlyozott stratégiában. Nehéz feladat, de hosszú távon élhetőbbé tehetné Magyarországot. Ez számomra az elmúlt ötszáz év tanulsága. A mostani ukrán konfliktusban is fontos, hogy a béke oldalán maradjunk, és ne sodródjunk tovább a háború felé.

Hatalomra kerülve mihez kezdene az országhatárral?

Itt külön kell válasszam az emóciót és a rációt. Nagy álmom, hogy egyszer minden magyar közös hazában éljen, erről érzelmileg nem tudok, s nem is akarok lemondani soha, semmilyen megfontolásból. Akiben magyar szív dobog, ebben velem tart. Más kérdés, hogy most nincs realitása, a határon túli területeken egyelőre a magyar megmaradás is komoly feladat.

Idehaza mihez kezdene a tíz-húsz-harminc évre tartós bérletbe adott állami fölterületekkel?

Újraosztanánk.

Van gazdájuk. Milyen törvényi trükkel venné vissza a mostani bérlőktől?

Nehéz kérdés, de valahogy rendet kell teremteni.

Ha visszaszerzi is, mi alapján osztaná újra?

Az érdem és a józanész alapján. Nálunk nem a pártlojalitás számítana. Azé legyen a föld, aki megműveli, és nem azé, aki spekulál vele, vagy csak azért tartja, hogy felvegye utána a támogatást.

Mihez kezdene a többi párttal?

Szeretem a versenyt.

Senkit sem tiltana be?

Nem.

Az MSZMP utódpártját se?

Pártbetiltás nem fordul meg a fejemben, az viszont igen, hogy törvényileg tartsuk távol a politikától az előző rendszer vezető pártfunkcionáriusait, mások mellett Gyurcsány Ferencet.

Mihez kezdene Orbán Viktorral?

Nem nekem kell kezdeni vele valamit. Majd az emberek szavazata alapján oda kerül, ahová való. Meg én is. Meg mindenki más.

Mihez kezdene a parlamenttel?

Magával az intézménnyel nincs bajom, de legeslegelőször új házelnököt választanánk.

Mi baja Kövér Lászlóval?

Alkalmatlan. Egy házelnök nem lehet sem indulatos, sem részrehajló. Kövér László indulatos és részrehajló.

Mihez kezdene a bankokkal? A ballib kormányok támogatták, Orbán szuttyogatja őket. Ön még jobban szuttyogatna? Esetleg hazazavarná az összes külföldi pénzintézetet?

Bankrendszerre szükség van. Orbán Viktor törekvéseivel összhangban növelni kell a magyar tulajdont, de nem kezdenénk boszorkányüldözésbe, hiszen a külföldi bankok között is akad különbség. Ha már itt vannak, jöjjenek minél több irányból.

Például Oroszországból?

Akár.

Mi az a béklyó, amit elsőként dobna le magáról?

Tán a fáradtság. Jó lenne, ha napi húsz órát tudnék dolgozni, és négy óra alvással regenerálódnék. Ezt kérném az aranyhaltól.

Politikai béklyóra gondoltam. Fogja önt valaki valamivel?

Nem.

A Fidesz se?

Nem. Nyugodtan dolgozhat rám akár a titkosszolgálat, a karakteremhez hozzátartozik, hogy nem viselem el a zsarolást. Ha akár kicsiben is megpróbál valaki valamire kényszeríteni – nem Orbán Viktorra célzok, ő nem kísérelt meg ilyesmit -, bemerevedek, akár a racionalitáson túl is, és csak azért sem teszem.

Vona Gábor (Vona Gábor)

Itt kapna néhány órát minden nap Pörzse is, ebben radikálisabb Orbán, ezt nem kínálta fel a Jobbiknak Simicska, ezt tennék a legdrágább csomagba láthatatlan kezek, százmilliókba kerülne, de azért jó lenne.
Öt betű.

A fideszes választási matekban megvan a Jobbik szerepe. Legyen közel kétmillió mozgósítható szavazód, érd el, hogy legföljebb közepes legyen a választási hajlandóság, darabold a balt, és legyen tőled jobbra egy minél radikálisabb, úgy tizenöt-húsz százalékos párt. S ha rajzolsz mellé egy passzentos választási rendszert, kétharmad körül teljesítesz.

Ez nagyjából stimmelhet.

Amiből az is következik, hogy amint a Jobbik túlerősödik, kell valami botrány a visszametszéshez. Egy fegyveresen szervezkedő képviselő Kalasnyikovval, egy pornós múltú gárdistalány videóval, egy Kágébéla japán újságfotóval. Nyilván áll bekészítve még néhány tucat dosszié – az apparátus megvan hozzá, és bizonyára a jobbikos alanyok is. Azért ez béklyó, nem?

A politika ilyen. De én nem krokodilkönnyeket hullatok, nem vudubábukat szurkálok, hanem értem a helyzetet, és arra törekszem, hogy ilyen körülmények között is megverjem a Fideszt. A saját pályáján, a saját labdájával.

Fontos tárgyalások előtt kiveszi az aksit a telefonjából?

Nem… Nem is tudom, hogyan kell… És ezt nem azért mondom, hogy a modern technikát nem követő Orbán Viktorként tűnjek föl.

Jól látom, hogy IPhone-ja van?

Az.

Abból nem lehet kivenni az aksit.

Na ugye.

A Haider-sztorin szokott gondolkodni?

Inkább régebben. Két tanulsága van. Az egyik, hogy ha Európában kormányra kerül egy szélsőségesnek tartott párt, a nyugat azonnal szankciókat léptet életbe az ország ellen. Még szerencse, hogy ez a viselkedés Ausztriában megbukott, így ma már, remélem, mindenütt világos, hogy akkor is tiszteletben kell tartani a magyar nép döntését, ha a Jobbikot emeli kormányra, aztán pedig célszerű nem az előítéletek, hanem a tetteink alapján viszonyulni hozzánk.

A másik tanulság a balesethez kötődik?

Ahhoz. És úgy szól, hogy az ember teszi a dolgát, a jóisten meg majd eldönti, mit kezd vele.

A pletyka szerint orosz és iráni pénz fűti a Jobbikot.

Butaság. Négy és fél éve pénz nélkül, a lelkesedésünknek és a szimpatizánsaink adakozásának köszönhetően kerültünk a parlamentbe, azóta pedig zömmel a hivatalos állami támogatásból élünk.

Ma már akadnak bőkezű magántámogatók is?

Kis összegeket kapunk. Sokmilliós nincs köztük.

Ha jönne egy Krőzus, mit kérhetne cserébe?

Mondjuk azt, hogy még a jelenleginél is többet tegyünk a magyar élelmiszeripar talpra állításáért.

Mást?

Mást nem. A többit majd megoldjuk.

Kell egyáltalán az állami támogatásnál több pénz egy pártba?

Lenne helye.

Hol?

Leginkább saját médiabirodalmat kéne létrehozni.

Saját Hír tévét akar?

Jó lenne.

Mennyibe kerülne?

Százmilliókba.

Nincs befektetendő pár száz milliója néhány jobbikos üzletembernek?

Nincs. Vagy ha van is, meggondolják, meggondoljuk, szabad-e saját tévére költeni. Ugyanis fennáll a veszély, hogy ha elkészül, láthatatlan kezek elérik, hogy a kábelszolgáltatók a legdrágább csomagba tegyék. Persze ettől még eltökéltek vagyunk. Kell egy hely, ahol mi is megmutathatjuk magunkat, de nem mások érdekeinek kiszolgáltatva, nem más tükrén keresztül.

Pörzse napi tizenkét órában?

Néhány órát biztos kapna ő is.

Mi igaz abból, hogy az Orbánra kiakadó Simicska Lajos felkínálta a Jobbiknak a Hír tévét?

Engem még nem értesítettek.

Tényleg, ha hatalomra kerülne, a sajtóval mit kezdene?

Hát nem azt, amit a Fidesz. Orbán ebben radikálisabb nálunk. A mostani erőszakos központosítás, a fullasztó kormánypárti médiatúlsúly nem tesz jót a közéletnek. Velünk korrektül szabályozott, a mostaninál szabadabb média várna Magyarországra.

Szabad vagy szabadabb?

Szabad és szabályozott.

Még mindig porig rombolná a kereskedelmi tévéket?

A koncessziós jogok odaítélésénél biztosan kemény tárgyalópartner lennék.

A Jobbiknak vagy bármely vezetőjének, frakciótagjának van köze a kurucinfóhoz?

Nincs.

Úgy tudni, Novák Előd állandó szerző, világítótorony a szélsőjobbos portálon.

Aki ezt állította, azt azóta már elítélte a bíróság.

A már emlegetett régi interjúban azt mondta, “ami a Fidesztől jobbra van, az sötét massza”. És ami ma a Jobbiktól jobbra van? Az micsoda? Most is átalakulhat úgy a „nemzeti oldal szövete”, hogy még egy jelentős párt helyet talál a szélen? Vagy az már tényleg sötét massza?

Vannak próbálkozások, de hogy valaha is megerősödnek, nem tudom.

Önnek van tennivalója annak érdekében, hogy ne erősödjenek meg?

Az én hipotézisem az, hogy ha a Jobbik jól csinálja, amit elképzelek, az kormányképes. A többi nem az én felelősségem, és arra igazából hatásom sincs.

A Jobbikban „adott történelmi helyzetben” benne van a nyilas reinkarnáció? Akár önnel, akár ön nélkül.

Velem biztos nem. Addig leszek ennek a pártnak a vezetője, amíg felelősséget tudok vállalni az itt történtekért… De mit is értünk nyilas reinkarnáció alatt?

Hatalmon a Jobbik, párttagokból vagy gárdistákból álló csapatok Dunába vernek embereket. Ilyesmit.

Nem, ez elképzelhetetlen. Belső fegyveres konfliktustól nem tartok, attól sokkal inkább, hogy a NATO oldalán belesodródunk az ukrajnai háborúba az oroszok ellen. Béke kell az országnak…

Vona Gábor (Vona Gábor)

…Szenvedett már ez a társadalom annyit fegyvertől, szociális problémától, hogy nem bírna ki sem belső, sem külső háborút. Minimum száz, kétszáz évre, de inkább mindörökké nyugalomra van szükségünk…

…ha magyarok akarunk maradni a Kárpát-medencében.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73861991, Demeter Szil·rddal, a Petıfi Irodalmi M˙zeum ˙j igazgatÛj·val beszÈlgett¸nk. Interj˙., Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.