Mesterházy Attila nem jelent meg csütörtökön az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának, a Simon-Welsz ügyben indított ténymegállapító vizsgálattal összefüggésben tartott ülésén. A bizottság múlt kedden döntött arról, hogy ténymegállapító vizsgálatot indítnak a Simon-Welsz ügyben, melyre Mesterházy Attilát és Rubovszky Györgyöt, a mentelmi bizottság KDNP-s elnökét hívták meg. Az MSZP elnöke levelet írt a testületnek, amelyet Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke olvasott fel a nyílt ülésen.
Csak a sajtóból vannak információi
Mesterházy levelét azzal kezdte: az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága “átlépett egy határt, amikor sajtóhírekre alapozva egy folyamatban lévő eljárás kapcsán választási kampány céljaira használja azt a hatalmat, amelyet ráruháztak”. Hozzátette: ennek az ügynek, amellyel kapcsolatban a bizottság meg kívánta hallgatni éppen olyan szemlélője, mint bárki más. Az ügy nemzetbiztonsági vonatkozásaival kapcsolatban csak a sajtóból vannak információi, Simon Gábor vagyonszerzésével összefüggésben pedig csak az általa közleményben közöltekre hagyatkozva nyilatkozott.
A pártelnök azt írta: nem vett részt Simon Gábor C típusú ellenőrzésében, annak adatait nem ismeri. Hozzátette: sem ő, sem az MSZP-frakció más tagja nem rendelkezik más ország állampolgárságával vagy útlevelével. Egyúttal ismét felhívta a figyelmet korábbi kezdeményezésükre, melyben azt indítványozták, hogy minden országgyűlési képviselőnek törvényben leírt kötelezettsége legyen egy ilyen nyilatkozat megtétele. Mesterházy Attila levelében azt javasolta, hogy még a választások előtt a Fidesz-frakció tagjai is nyilatkozzanak erről.
Szerinte ez csak politikai színjáték
Mesterházy Attila kiemelte: az a feltételezés, hogy több információval rendelkezik, mint a hatóságok vagy a nemzetbiztonsági szolgálatok “álságos, abszurd és hazug”. Az MSZP elnöke a bizottság azon tagjait, akik aktívan szerepet vállalnak ebben a “politikai színjátékban”, levelében azzal vádolta, hogy céljuk nem az igazság feltárása, hanem “politikai ellenfelük besározása”. Mesterházy Attila szerint mindez csak arra irányul, hogy “a bizottság törvénytelenül, hatáskörével visszaélve politikai hátrányt okozzon a kormányváltó erő pártjainak és személyesen neki is”. A baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje kiemelte, “ezekkel az eszközökkel sem tudják megállítani a kormányváltó erőket” abban, hogy árpilis 6. után helyreállítsák a jogállamiságot Magyarországon.
Mesterházy olyan, mint bárki más?
Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja lenyűgözőnek nevezte Mesterházy Attila levelét. Egyúttal kiemelte, hogy Mesterházy Attila távolmaradásával egy olyan törvénymódosítást sértett meg, amelyet annak idején ő is megszavazott, csak Simon Gábor nem.
Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke egyetértett Mesterházy Attilával abban, hogy “ugyanolyan állampolgár, mint bárki más”. Ugyanakkor hozzátette: “bárki más” nem miniszterelnök-jelölt, pártelnök vagy listavezető a mostani választáson, s “nem bárki más” első számú helyetteséről szól a Simon-ügy. Kifejtette: Mesterházy Attilát nem egyszerű találkozóra kérték, hanem a nemzetbiztonsági törvény alapján ténymegállapító vizsgálatot folytat le a bizottság, melyben közreműködésre kötelezhet bárkit a bizottság. Akit e célból beidéznek, annak adatszolgáltatási és megjelenési, s “igazmondási” kötelezettsége van.
Ezt kérdezték volna tőle
Molnár Zsolt, a testület elnöke azt mondta: Mesterházy Attila levelében a ténymegállapító vizsgálat mindkét tárgyában – vagyis az afrikai útlevelek és Simon Gábor C típusú ellenőrzésével kapcsolatban is – kifejtette véleményét. Molnár Zsolt megjegyezte azt is: Mesterházy Attila beidézése a nemzetbiztonsági és polgári perrendtartási törvénynek sem felelt meg.
A bizottság több tagja is kiemelte, hogy az ügy nemzetbiztonsági vonatkozásaival kapcsolatban lettek volna kérdéseik az MSZP elnökéhez. Kocsis Máté azt mondta: megkérdezték volna például, hogy Mesterházy Attila vagy az MSZP más tagja kompromittálható-e a Simon-ügy miatt, s ez nem jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot.
Németh Szilárd kezdeményezésére a bizottság határozati javaslatot fogadott el, melyben rögzítették: a nemzetbiztonsági bizottság ténymegállapító vizsgálatának ügyében meghallgatásra beidézett Mesterházy Attila nem tett eleget a törvényben foglalt megjelenési kötelezettségének. Németh Szilárd hozzátette: az MSZP elnöke szabálysértést követett el.
Németh Szilárd hozzátette: ezen szabálysértési eljárásnak semmi köze nem lesz az április 6-i választáshoz, mivel a bírónak az eljárás megindításáról 3 napon belül kell döntenie, majd az eljárást 15 napon belülre kell kitűznie.
Rubovszky megjelent
A csütörtöki ülésre meghívott másik képviselő, Rubovszky György, a mentelmi bizottság KDNP-s elnöke ismertette bizottságának az ügyben végzett munkáját. Rubovszky György hozzátette: neki nem adatott meg az a “szerencse”, hogy a szocialista párt bármely tagjának véleményét meghallgassa az ügyben, mert nemcsak Simon Gábor és Mesterházy Attila, hanem a mentelmi bizottság szocialista tagjai sem vettek részt a testület ülésein.
Simon Gábor több százmilliós bécsi számlán tartott vagyonáról február elején jelentek meg sajtóhírek. A Magyar Nemzet szerdán egyebek mellett azt írta: Mesterházy Attila jelenlegi és Gyurcsány Ferenc volt MSZP-pártelnök tudott Simon Gábor százmillióiról.
A Simon-üggyel összefüggésbe hozott vállalkozó, Welsz Tamás március 20-án halt meg. Simon Gábort március 10-én őrizetbe vették, jelenleg előzetes letartóztatásban van.
