Az egykori államminiszter ezért minősítette 1956 őszi eseményeit népfölkelésnek, megkérdőjelezve ezzel a rendszer legitimitását. Hódmezővásárhelyen a rendszerváltás 25. évfordulója alkalmából az Emlékpontban tartott Rendszerváltó portrék című sorozat első előadásán Lázár János államtitkárral beszélgetve a volt államminiszter felidézte az akkor még a tényleges hatalmat gyakorló MSZMP-főtitkár, Grósz Károly 1988. novemberi polgárháborúval fenyegető, fehérterrort emlegető kijelentését.
Az egyetemi tanár szerint a pártfőtitkár beszédével a párttagság egy részét, a munkásőrséget, a hatalmi szervezeteket mozgósíthatta volna, az ő „hitük megrendítését”, legitimációjuk megsemmisítését szolgálták az 1956-ról mondottak.25 éve, február 4-én.
Az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja a párton belüli heves bírálatok ellenére egy tanácskozáson megerősítette az MSZMP KB történelmi albizottságának álláspontját, amelyről január 28-án nyilatkozott a Magyar Rádió 168 óra című műsorában, s amely szerint az 1956-os eseményeket népfelkelésnek, s nem ellenforradalomnak kell tekinteni.
Rá néhány napra, az ülésezett az MSZMP Központi Bizottsága. A tanácskozásról kiadott közlemény szerint az MSZMP nem mond le politikai vezető szerepéről, de lemond monopolhelyzetéről, azaz állást foglalt a többpártrendszer mellett. A KB 1956-ot értékelve úgy foglalt állást: 1956. október 23-án népfelkelés tört ki, de október végétől felerősödtek az ellenforradalmi tendenciák. A testület elsietettnek ítélte, hogy Pozsgay Imre a KB vitája előtt, január 28-án hozta nyilvánosságra a történelmi albizottság álláspontját.
