Belföld

Szegediek a nagyvilágban: Vallónia letűnt gazdagságát siratja

batyi-zoltan
batyi-zoltan

2013. 11. 13. 08:25

Küzdelmes életet élt eddig Rose-Marie Kanyar, aki Szegeden töltötteifjúkorát, de már több mint három évtizede Belgium Vallónia nevű tartományában lakik.

Belgium? Akkor Európai Unió, és csak szépség, pompa, csodás műemlékek, gondozott városok és gazdag emberek – vélik 
Magyarországon. Hogy ez a kép mennyire hamis, kiderül Rose-Marie Kanyar szavaiból. A Szegeden született asszony Belgium Vallónia tartományában él, egy Jumet nevű városkában, ami már évtizedek Charleroi része (igen, ott szállnak le a Pestről induló fapados gépek…), és személyesen tapasztalja meg, milyen nagy életszínvonal különbségek terhelik a belgák hétköznapjait.

De mielőtt átadnám neki a szót, két fontos adat: Belgiumban 11 millióan élnek, közülük közel 3,5 millió ember otthona Vallónia.
Magyar apával, olasz anyával belga földre- Harminckét éve jöttünk ide, édesapám magyar, anyukám olasz, én még Szegeden nőttem fel. Régi bányavidéken lakunk, a francia nyelvet beszéljük. 1981-ben azért vándoroltunk ki Belgiumba, mert anyu egész 
családja itt élt, Olaszországból jöttek át a háború után, a jobb megélhetés reményében – kezdte történet Rose-Marie.

– Eleinte nagyon nehéz volt a beilleszkedés, két testvérem abszolút nem beszélte a nyelvet. Természetesen a magyar tanulmányainkat figyelembe sem vették, mintha sosem jártunk volna iskolába. Újra kellett kezdeni mindent, az általános iskola 6.osztályától. Én akkor voltam én 20 éves, a húgom 16 és öcsém 13. Mondanom sem kell, megalázó, kellemetlen éveket éltünk át. Két év után férjhez mentem, a vőlegényem is magyar apától született, de nem ismerte hazáját.

– Akkora már persze befogadtak a vallonok bennünket, hiszen mindent megtettünk a beilleszkedés érdekében, szüleim keményen dolgoztak, 85-ben, az idősebbik lányom születése után én is munkába álltam. Szerencsémre kereskedelmi vért örököltem, könnyen találtam munkát. Évekig dolgoztam primőr üzletben, amit nagyon megszerettem. Közben esti iskolában tanultam tovább, hogy egyszer megnyithassam a saját üzletem.

Charleroi, a legszegényebb belga város

– Ezekben az években, még nem volt akkora a munkanélküliség, mint ma. (Vallóniában a hivatalos adatok szerint a felnőtt lakosság 20 százaléka munkát keres – a szerző). Mi Charleroi városában telepedtünk le, ami az évek során a legszegényebb város lett. Mindenféle bevándorlót, hivatalos papír nélkülit, bűnözőket, nemzetközi maffiát meg lehet itt megtalálni. Európa szerte ismert, hogy az olcsó és könnyen hozzáférhető drogok egyik fővárosa lett.

– 1998-ban elváltam, eladtam a butikot amit addig működtettem, megosztoztunk “testvériesen” mindenen a volt férjemmel. Ekkor jöttek a nehéz idők, egyedül maradtam két kamasz lánnyal, akik hozzá voltak szokva a kellemes élethez. Éjt nappallá téve dolgoztam, hogy mindent megadhassak nekik, tudjam iskoláztatni őket. Ugyanis itt mindenért kemény pénzeket kell fizetni, Európa szerte nálunk van a legtöbb és legmagasabb adó.

Flamand-vallon nem két jó barát

Rose-Marie elmondta Belgium, bár kívülről egységesnek tűnik, tulajdonképpen két részre van osztva. Vallónia és Flandria a két terület, míg középen a kétnyelvű Brüsszel, Sajnos hatalmas különbség van a Brüsszeltől északra élő flamandok és Belgium déli vidékein lakó vallonok között. Náluk, Vallóniában a munkalehetőség szinte egyenlő a nullával. 
Sok magyar honfitársának tanácsolta már, ide, Vallóniába nem érdemes jönni. Sajnos az emberek azt hiszik irigységből mondja ezt, pedig – mint fogalmazott – “Mi megjártuk a hadak útját!”

– Hogy miért nem jön ki egymással a két nép? Én úgy látom azért, mert mind a kettő magáénak akarja Belgiumot. Mi a különbség a két nép között? A flamandok Hollandiától lettek idecsatolva, a vallonok pedig Franciaországtól, amikor létrejött a független belga állam. Amióta csak létezik ez a kis ország, állandó ellentét volt egymás között. Hétköznapi probléma, hogy utálják egymást! A flamandok többsége beszél franciául, ugyanakkor a vallonok hallani sem akarnak a flamand nyelvről.
Hogy miért mérgesedett el a rossz viszony? Régebben Vallónia volt a gazdag része az országnak, itt üzemeltek a nagy nyereséget termelő a bányák, a fejlett ipart biztosító gyárak, üzemek, ide jött mindenki vendégmunkásnak, maguk a flamandok is ide jártak dolgozni. Aztán a hatvanas-hetvenes években nagyot fordult a helyzet.

Flandriában és Brüsszelben boldogul a magyar

Most, hogy itt nincs már semmi, a vallonok nem mehetnek északra, mert a flamandok nem szívesen fogadják őket. Évek óta szó van arról, hogy visszacsatolják a két népcsoportot eredeti országukba, de éppen Brüsszel marad a vitatott pont. Szerintem az ország megosztása, szétdarabolása lehetetlen, màr csak azért is, mert Belgium az Európai Unió központja. 
Ami a munkalehetőséget illeti Belgiumban? Vallóniában egyenlő a nullával, sok vallon jár dolgozni Brüsszelbe, de ez elég fárasztó és körülményes mindenkinek. Elköltözni viszont nem akarnak, mert akkor Vallónia kihal. Flandriában és Brüsszelben viszont nagyon sok fiatal magyar telepedett le, akiknek a csodával határos módon munkájuk is van.
– A jobb életben reménykedő magyar fiataloknak nem ajánlom ezt az országot, többek között az éghajlat miatt, de az emberek mentalitása is nagyon eltérő a magyarhoz képest. Emellett – úgy tapasztalom – egyre erősödik az idegenellenesség is.

“Szerencsére rendesen meg vagyunk fizetve…”

Rose-Marie rokkantnyugdíjas, gerincsérvvel műtöttek 12 éve, de a műtétet elhibázták az orvosok. Három éve infarktusa és agyvérzése volt, de hála a gyors beavatkozásnak, csak gyógyszeres kezelésre szorul. Január óta nem dolgozik, akkor ismerték el rokkantnak.
– Szerencsére rendesen meg vagyunk fizetve, még a munkanélküliek is. Illetve, aki be tudja osztani, nem hal éhen. Eddig senkit nem hagytak az utcán, illetve jövedelem nélkül. Ez az egyetlen ország, ahol a munkanélküli segély egész életre szól, igaz, éppen most hozták meg a határozatot, hogy ezentúl maximum 2 évig tarthat. Olyan szociális segélyt is kap mindenki, ami sehol másutt nem létezik. A rengeteg menekült, például akik a délszláv háború után Jugoszláviából érkezettek, itt kapnak segélyeket, befogadást, de ez már többekben ellenérzést szült – mondta el Rose-Marie, aki elárulta: 32 éve tart a honvágya, de mivel gyerekeinek, hét unokájának már Vallónia a hazája, nem gondol a végleges hazatelepülésre. 
De, ha csak teheti, leginkább minden nyáron hazalátogat Szegedre, és mostanában nagyon foglalkoztatja a gondolat, hogy hat hónapot Vallóniában, hat hónapot itthon szeretne eltölteni. 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.