Belföld

Máig kísért a vörösiszap

Lúgos, radioaktív és tele van fémekkel. Mindent a vörösiszapról itt.

2010. október 3-án sötét és tragikus nap virradt Magyarországra. A déli órákban átszakadt az Ajka közelében lévő timföldgyár egyik zagytározója, így egymillió köbméter, erősen lúgos vörösiszap zúdult Kolontár és Devecser településekre.

A katasztrófában 10 ember halt meg, 300 ház vált lakhatatlanná, a toxikus áradat pedig hatalmas földterületet mérgezett meg. Az emberek helyenként derékig jártak a maró iszapban, mely autókat is elsodort. Utólag is hálát adhatunk az égnek, hogy mindez nem az éjszaka történt, hiszen az ágyban fekvő embereknek esélyük sem lett volna megmenekülni.

Egy 2010-es Google Earth felvételen még jól látható a hatalmas tározó, melynek területe közel akkora, mint Kolontáré.

Csaknem egymilliárd forint kár keletkezett, a legnagyobb trauma az időseket érte, és nemcsak azokat, akik kárt szenvedtek el – mondta Devecser polgármestere, Toldi Tamás.

A várost az is érzékenyen érintette, hogy a katasztrófa után több száz, többségében szakképzett ember hagyta el Devecsert.

Az otthonukat elveszítő emberek új vagy használt lakás vásárlásáról dönthettek, Kolontáron és Devecserben több mint százlakásos lakópark épült.

Az illetékesek elsődleges közleményei közt sok furcsa kijelentés szerepelt. Hallhattuk többek között, hogy a vörös folyadék nem veszélyes, bőrről és ruházatról is leöblíthető bő vízzel. Ennek ellenére sokan megsebesültek a mentés és a menekülés közben is. A toxikus anyag a bőrt kiégette, kimarta.

A Dunát is elérte

A lúgos, közel 11-es Ph értékű anyag majdnem olyan mérgező, mint a hypo. Az anyag a Torna patakba, innen a Marcalba, majd a Rábába és a Dunába került. A környezetszennyezés jeleit mindegyik folyón láthattuk: vörös víz folyt a mederben, haltetemek úsztak Győrben a víz felszínén, kacsák szenvedtek a habzó folyóban. A veszélyes anyag terjedését több tonna gipsszel próbálták csillapítani, mely a vízbe szórva semlegesítette a káros anyagokat.

A helyi önkormányzatok a Marcalon és a Rába érintett szakaszain halászati tilalmat rendeltek el, tilos volt az állatok legeltetése, itatása is a környező réteken. A folyók szennyezett szakaszainak élővilágát teljesen kiírtotta a vörös veszedelem.

Vonatkésés mentett meg sokakat

Komoly társadalmi következményei voltak a katasztrófának. Erről tanulmány is készült, itt olvashatja.

A Kolontár mellett húzódó vasúti pályát is megrongálta a kizúduló vörös zagy. Ha a pályán épp vonat közlekedik, valószínűleg azt is elsodorta volna. Utólag kiderült, ez könnyedén bekövetkezhetett volna, mivel egyes információk szerint épp abban az időben kellett volna elhaladnia egy személyszállító vonatnak a településnél. A járat azonban késett, így még időben értesíteni tudták róla, hogy a pálya nem alkalmas közlekedésre.

Porfelhőként szállt a mérgező anyag

Miután az áradat levonult és felszáradtak az elöntött területek, felütötte a fejét a következő súlyos probléma. A porhanyóssá vált vörös anyagot felkapta a szél, és elárasztotta vele a környező falvakat, városokat. Sokan csak maszkban mertek közlekedni az utcán. A Hír24 erről készült videóját lentebb láthatja:

Még mindig nincs felelős

Kolontáron mindenki másképp éli meg a katasztrófát: aki elveszítette hozzátartozóját, ezzel soha nem tud megbékélni, akinek anyagi kára volt, valamivel könnyebben birkózik meg a történtekkel.

Az új lakóparkban a lakók nagy része belakta házát, de akad, aki nem teljesen elégedett, hiszen az évtizedek alatt kialakított és megszokott környezetet nem lehet visszaadni az új otthonnal – mondta a polgármester.

A vörösiszap fogságában

Pár hónappal a történtek után már könyv jelent meg a világhírű magyar katasztrófáról.

A vörösiszap-katasztrófa ügyében folyamatban lévő büntetőperről azt mondta: az embereknek megnyugvást hozna, ha kiderülne, ki a felelős a tragédiáért. A katasztrófa ügyében az ügyészség halált előidéző gondatlan és nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt emelt vádat a Mal Zrt. 15 munkavállalója – köztük volt és jelenlegi vezetői – ellen. A per tavaly szeptember 24-én kezdődött a Veszprémi Törvényszéken. Az elsőfokú ítélet szerint kártérítést kell fizetnie a Mal-nak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik