Összetételében erősen lúgos és nagy mennyiségű toxikus fémet is tartalmaz – egyebek mellett ólmot is. A vörösiszap lúgossága miatt, a bőrön maró hatást fejt ki, ezért azt azonnal bő vízzel kell lemosni, így lehet semlegesíteni az anyagot.
Az anyag radioaktív, de alacsony aktivitása miatt a közvetlen sugárzás veszélye elhanyagolható. Problémát jelenthet viszont, ha a szél sugárzó anyagokat szállít a közelből, így az anyag belélegezve akár tüdőrákot is okozhat.
Egy tonna alumínium gyártása során átlagosan három tonna erősen lúgos vörösiszap keletkezik. A nagy mennyiségű veszélyes hulladék biztonságos elhelyezése is számos környezeti, környezetvédelmi problémát vet fel.
A vörösiszap a timföldgyártás mellékterméke. Magyarországon hatalmas méretű vörösiszap-tárolók találhatók a timföldgyárak közelében.
A timföldet bauxitból állítják elő, melyet porrá őrölnek, majd nátrium-hidroxiddal – ez erős lúg – reagáltatnak magas hőmérsékleten és nyomáson.
Így a bauxitból kioldódnak az alumíniumvegyületek – ezekből készül a timföld -, és vörösiszap marad vissza.
A vörös iszap átlagosan 24-45%-a vas-oxid, de egyéb fémvegyületeket – 15-28% alumínium-oxidot, 3-11% titán-dioxidot, 5-20% szilícium-dioxidot, 5-12% nátrium-oxidot és 1-3% kalcium-oxidot – is tartalmaz. 1% alatti mennyiségben gallium-, vanádium- és ritkaföldfém-oxidok is találhatók benne.
A nátrium-hidroxid – marónátron – által ki nem oldott maradék szilárd anyag erősen lúgos állapotban megmarad.
Magyarországon a vörösiszapot nem dolgozzák fel, óriási tározókban őrzik, melyek nagy kockázatot jelentenek a környezetre.
A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt., amelynek Ajka melletti tározójából hétfőn nagy mennyiségű vörösiszap ömlött ki a szabadba gátszakadás miatt, honlapján a következő olvasható:
“Jól lokalizált, korszerűen megépített, monitor rendszerrel ellátott üzembiztos tárolók szolgálnak a vörösiszap tárolására. Nagy gondot fordítunk a vörösiszap-terek rekultivációjára, folyamatos a már feltöltött medencék termőfölddel és növényzettel történő lefedése. Az ISO 14001 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszert 1999-ben vezettük be.”
