Nem született határidőre csődegyezség a Raabvill Kft. és mintegy kétszáz egykori alvállalkozója, beszállítója között – közölte a hétfői egyeztetést követően újságírókkal Győrben a hitelezők képviselője. A társaság ügyvezetője szerint a most elutasítottnál csak kedvezőtlenebb feltételek közé kerülhetnek a hitelezők.
Szabó Bálint, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője, a hitelezők képviseletében elmondta: az idén májusban csődvédelmet kért Raabvill a 800 milliós beszállítói, alvállalkozói tartozás mellett további 700 milliós hiányt halmozott fel. A hitelezők nem tudták elfogadni azt az ajánlatot, hogy pénzt nem kapnak, viszont engedményezik rájuk a főként villanyszereléssel foglalkozó társaság követeléseit.
Hozzátette: a korábban tízmilliárdos árbevételt produkáló Raabvill tavaly már csak ennek ötödét érte el, idénre pedig összesen 47 millió forintot tervezett.
“Magyarországon ma az dívik, hogy a fővállalkozók elvállalják, sokszor menedzsment szintű teljesítményt nyújtva az akár milliárdos munkákat. Azokat elvégeztetik alvállalkozókkal és az azokhoz szükséges anyagokat beszerzik beszállítóktól, majd pedig, ahogy azt a mai törvényi lehetőségek akár lehetővé is tennék számukra, csődeljárást kezdeményeznek önmaguk ellen. Így időt és fizetési haladékot nyernek, majd ez a csődeljárás felszámolási eljárásba fordul és általában az alvállalkozók nulla forintot kapnak a folyamat végén” – jegyezte meg Szabó Bálint.
Szerinte viszont ebben az esetben az ügyvezetői felelősség átlép a cégforma által előírt korlátolt volton, amire utal, hogy feljelentésük alapján a NAV hónapok óta nyomoz az ügyben. Ezért a nap folyamán az adóhatósághoz fordulnak, kérve, a hitelezők védelmében vegyen zár alá “különböző, akár magánvagyonokat”, illetve az ügyben rendeljen el személyi szabadságot korlátozó intézkedéseket.
Szólt arról is: tudomásukra jutott, hogy “az elmúlt időszakban” mintegy 700 millió forintnyi összeget fizetett ki egy szlovákiai társaságnak a Raabvill, noha ezt semmiféle felszólítás, peres eljárás nem előzte meg. Szerinte ebben az összegben kell keresniük a hitelezőknek pénzüket.
Szabó Bálint kitért arra is: a Raabvill tulajdonosi köre korábban mintegy fél tucat gazdasági társaságot alapított; ezek a cég egykori telephelyén ma is működnek, s ezek egyikébe került át a társaság székháza is.
Krupánszky Gábor, a Raabvill Kft. ügyvezetője elmondta: az elmúlt három esztendőben mintegy 25 milliárd forintot fizettek ki alvállalkozóiknak, munkavállalóiknak, beszállítóiknak, ám több megrendelő fizetésképtelenné válása, csődbe, illetve felszámolásra jutása miatt nem folytak be bevételeik, illetve ezen követeléseiket egyes esetekben perekben kell érvényesíteniük.
“Több mint kétmilliárd forint pénzhiány alakult ki a cégnél” – fogalmazott, hozzátéve: az év elejére váltak fizetésképtelenné, ezért kezdeményezték a csődeljárást önmaguk ellen. A követelések engedményezése kapcsán úgy nyilatkozott: ez azt jelenthette volna, hogy partnereik akár teljes követelésüket visszakaphatják.
Hangsúlyozta, hogy a társaság gazdálkodása átlátható volt, ha megrendelőik rendben fizetnek, nyereséges lett volna. A kifogásolt 700 milliós kötbér-kifizetés kapcsán pedig megjegyezte: ezt 2011-ben jogszerűen fizették ki.
Úgy vélte, a társaságtól a hitelezők által kért biztosítékrendszer sem a csődtörvénynek, sem a lehetőségeknek nem felelt meg.
Az újabb társaságok alapítása kapcsán azt közölte az ügyvezető: egy szervezetfejlesztés részeként szándékozták különválasztani az egyes ágazatokat, átláthatóan, Raabvill néven. “Azok a cégek valószínűleg nem fognak működni és végelszámolás alá kerülnek” – fogalmazott.
