Pár éve megújult a kakasszéki bekötőút, de ezzel egy időben lassan el is néptelenedett a település. Laknak még páran a kis utcákban, de a sok ingatlan majdnem gazdátlan. Az 1900-as évek elejének forgalma, hírneve nagyon távolinak tűnik, pedig az itt található gyógyvíz mind a mai napig áldásos hatású.
Élnek még öregek, akik tudják hol fakadt az “érben” is gyógyhatású víz, páran még ma is használják, de inkább a kórház terápiáiból ismerhetjük. A régi strand még felismerhető ugyan, de helyreállítására kevés a remény. A régi nővérszállók, kabinon és egyéb tóparti épületek mind lakatlanok, lassan az enyészeté lesznek.
A központban, ha van ilyen, van pár csinos porta, sőt kis boltocska is kiszolgálja az itt élőket, a környező tanyákon pedig mezőgazdasági termelés folyik. Reményt adhat, hogy nemsokára elkészül az Orosházáig húzódó kerékpárút, valamint a székkutasi csatornázás részeként Kakasszék is bekapcsolódik a közműhálózatba, sőt a vizet is kivezetik a faluból. Sokat remél a környék az itt felnövő, majd milliárdos üzletemberré váló Kovács Gábortól is, aki visszavásárolta, kicsinosította szülei házát, közösségi házzal támogatta a településrészt.
A tavak egy részét a horgász egyesület használja, de azt nem lehet mondani, hogy hemzsegnek a pecások. Vadregényes túrára, horgászásra azonban még mindig jó hely Kakasszék. Ki tudja egy szerencsés talán látja majd az egyik tó legendás, hatalmas harcsáját is.
