Belföld

Nincs gátja a közpénzfolyatásnak

Egyes jogszabályok magukban hordozzák a korrupció lehetőségét – mondta a Gazdasági Versenyhivatal volt vezetője.

Nagy Zoltán a Napi Gazdaságnak azt mondta: a trafikpályázatban kódolva volt a korrupció lehetősége. Amikor egy rendszert, amelyben bárki viszonylag szabadon forgalmazhat, úgy alakítanak át, hogy leszűkítik a forgalmazást, olyan elemet építenek be, amely alapján érdemes járadékvadászként viselkedni. A járadékvadász a zárttá tett forgalmazási kör szereplőjeként nagy hasznot akar.

„Minden szabályozás kialakításánál szem előtt kellene tartani a tisztességes verseny kritériumait” – fogalmazott a szakember. A volt versenyhivatali vezető szerint minden ország „minden napjában benne van a korrupció, ez nem olyan jelenség, amit nulla százalékra lehetne csökkenteni, inkább az a kérdés, hogy mennyire közelít a minimális szinthez. A nagyvállalatok működése is magában hordozza a korrupció veszélyét, például a különböző beszerzéseknél.” Azt is nagyon nehéz megítélni, mennyire fertőzött Magyarország a nemzetközi összehasonlításban, a különböző felmérések alapján számára az a kép rajzolódik ki, hogy az alsó harmadban vagyunk és az utóbbi időben egyre lejjebb szorulunk.

„Az a kérdés, hogy egy adott gazdasági vagy politikai korrupciónak van-e következménye és az milyen. Ha van, az jó jel, hiszen azt mutatja, hogy a társadalom nem tolerálja a korrupt magatartást.” A magyarok sem elfogadóbbak a korrupcióval, de vannak olyan jogszabályaink, amelyek „egyenesen felhívnak a korrupcióra vagy megadják a lehetőségét”. Nagy Zoltán szerint a korrupció visszaszorításához nagyon erős elszántság kellene a kormány részéről, és a vállalatvezetők, közszereplők, politikusok, köztisztviselők példamutatása is sokat segíthet ebben. Nekik is demonstrálniuk kell, hogy nem befolyásolhatók, nem akarnak tisztességtelen, megkérdőjelezhető aktusok részesei lenni.

A MÁV Zrt. egykori compliance-vezetőjeként is találkozott korrupciógyanús ügyekkel, megfigyelhette, hogy miközben „a MÁV nagyon sok pénzt költ el, nagyon sok a rés, a lyuk, ahol az kifolyik”. A közbeszerzéseknél többször az volt a benyomásuk, azt meg kell akadályozni, mert mögötte egészen biztosan piszkos pénz van. A MÁV-nál eltöltött másfél éve alatt is több százmillió forintot sikerült megmenteni olyan esetek feltárásával, amikor egyértelmű volt, hogy ahogy tervezték, úgy biztosan nem szabad lebonyolítani a pályázatot. Erre a pénzre számított valaki, tudomásukra is hozták, hogy bizonyos „felsőbb hatóságok” vagy „nagy emberek” már jóváhagyták az adott beszerzést. Nagy Zoltán a nemzetközi felmérések alapján úgy véli: a magyar cégek éves forgalmának körülbelül öt százaléka illegitim pénzmozgással érintett, mintegy fele magánzsebbe vándorol. Ezt a legnagyobb hazai állami társaságokra vetítve, az mondható, hogy „35-45 milliárd forint biztosan benne van a rendszerben” – mondta a Napi Gazdaságnak Nagy Zoltán.

A Telenor és a Transparency International Magyarország (TI) közös, nem reprezentatív felméréséből a minap az derült ki, hogy bár a cégek nagy része alkalmaz a korrupció megelőzésére eszközöket, ezek önmagukban elégtelenek, ha nincs mögöttük vezetői elkötelezettség. Magyarország tavaly a 46. helyen állt a Transparency International korrupcióérzékelési listáján. A rangsorolt 176 ország kétharmada erős korrupciós fertőzöttséget mutatott, Magyarország az európai mezőny alsó harmadában szerepelt. (Előző évben 54. volt a vizsgált 183 ország között). A legkevésbé korrupt ország Dánia, Finnország és Új-Zéland. A három ország holtversenyben az első helyen áll 90 ponttal. Afganisztán, Észak-Korea és Szomália pedig ismét a lista végére került.

A Transparency International szerint Magyarországot továbbra is súlyosan érinti a korrupció, az eddigiekhez hasonlóan komoly kihívást jelent a megfelelő elszámoltathatóság megteremtése és a korrupció legyőzése. A korrupcióellenes szervezet korábban nehezményezte, hogy miközben Magyarország csatlakozott a „Nyílt kormányzati együttműködés” (Open Government Partnership, OGP) nevű kezdeményezéshez, nem élt a lehetőséggel, hogy valódi lépéseket tegyen a korrupció visszaszorításáért.

Magyarország a minap a középmezőnyben végzett az Ernst and Young tanácsadócég legfrissebb felmérésében, amelyben a korrupció elterjedtségét vizsgálják. Az éllovas érdekes módon Szlovénia, ahol a megkérdezett menedzserek 96 százaléka tartja megszokottnak a kenőpénzeket. Utána következik Horvátország és Ukrajna. Magyarország az összeállításban 70 százalékos aránnyal szerepel, megelőzve Romániát, Ausztriát és a becsületes Németországot (30 százalék).

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik