Belföld
duna (duna)

Árvíz: itt a tökéletes védelem

Tán az Árpád-házi királyok vízgazdálkodásából kéne meríteni.

Korábban a témában:

A gátak nem emelhetőek az égig – írja friss számában a Heti Válasz, furcsa helyzetnek nevezve, hogy két éve egy régész-történész állt elő árvízvédelmi tervvel. A mosonmagyaróvári Hanság Múzeum szakembere a kormánynak is elküldte ideáját, de választ nem kapott.

Takács Károly azt állítja: az Árpád-házi királyok idején Magyarország gazdagsága részben a Kárpát-medencébe ömlő folyók árvizeinek volt köszönhető. A kor csatornarendszerét húsz éve kutató régész szerint hiba a jelenlegi gyakorlat, miszerint megszabadulunk a víztől, aztán nyögünk az aszály miatt. Inkább csatornákba, halastavakba kellene vezetni a vizet, ott hasznosítani, mint a középkori Magyarországon tették.

Akkoriban gazdag csatorna- és halastóhálózat létezett. A Kisalföldet és az Alföld jelentős részét 25 méter széles „artériák”, és néhány méter széles árkok hálózata szőtte be. A folyók vizét rengeteg ágba eresztették, így hasznosítva az árhullámokat. A régész hibának tartja, hogy immár abban gondolkodunk, a víz kárt okoz, helyesebb lenne – elődeinkhez hasonlóan – a jólét, a gazdagság forrásaként tekinteni rá. A mostani az árvíz által leginkább fenyegetett Győrújfalutól alig 20-30 kilométerre őseink közel száz halastavat létesítettek, és oda vezették be az árhullámokat a földeket behálózó csatornák segítségével – írja a lap.

Fotó: MTI/Ujvári Sándor

Először az [origo] tett említést arról – Takács Károlyt idézve -, milyen jól jönne az ezeréves tudás a klímaváltozás ellen. A régész-történész a hírportálnak elmondta, az eddig azonosított Árpád-kori csatornák teljes hosszúsága meghaladja az ezer kilométert. Ennél azonban jóval több, becslése szerint több tízezer kilométernyi mesterséges vízvezető meder vár még felkutatásra. A kora középkori csatornahálózat tízszer, hússzor, de akár harmincszor sűrűbb volt a jelenleg létező árok- és csatornarendszernél. A csatornák mérete, mélysége a domborzati viszonyoktól és a funkciótól függött. A Rábaközben a feltárások azt mutatják, sok helyen alakítottak ki sekély halastavakat, halastórendszereket.

A térségben közel száz ilyen Árpád-kori halastó helyét lehet azonosítani, amelyek közül többet korabeli oklevelek is említenek. Így válik érthetővé, hogy a források miért tartják Magyarországot Európa édesvízi halakban leggazdagabb országának. A leletek azt mutatják, hogy árasztással öntözték a legelőket, kaszálókat.

A középkor végére a halastavak túlnyomó része eltűnt, az ország halexportálóból halimportáló lett.

A régész sürgetőnek tartja az Árpád-kori vízgazdálkodás rekonstrukcióját, mert az utóbbi száz év hidrológiai statisztikáiból kiderül: évente 118-130 milliárd köbméter víz folyik át az országon. A hatalmas vízmennyiséget nem hasznosítja az ország, miközben az Árpád-kori tudás kulcsot adna a kezünkbe ahhoz, hogy az ördögi körből végre kiléphessünk. Ha évente megfognánk tízmilliárd köbméter áradó vizet, abból a mezőgazdaság 5-10 millió tonna hordalékot hasznosíthatna, miközben jelenleg évente körülbelül egymillió tonna műtrágyát használ fel, aminek értéke nagyjából százmilliárd forint – összegezte akkor az [origo]-nak Takács Károly.

Mit gondolnak, ha eltorlaszolnánk kilépő folyóinkat az országhatáron, egy év múltán meddig érne a víz? A választ megtalálják korábbi cikkünkben. Lapunk ősszel írt arról, hogy víznagyhatalom vagyunk, mégis mindössze a termőterületeink másfél százalékát öntözzük, s közben búsongunk az aszálykárok fölött. Csak tavaly több százmilliárdot bukott az ország a rendkívüli szárazságon. Na de ha van víz, miért nem öntözünk? Erre is ott a válasz.

Címkék: árvíz 2013

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.