Belföld

Németh Szilárd: Marha nagy dilemma

Nagy József
Nagy József

újságíró. 2013. 06. 04. 10:54

Kisegerek, kiscicák, elefántok és a címben jelzett marha nagy dilemma egyetlen interjúban! A politikusok halmazába Lenin, Kádár és Orbán kerül, a táplálékok csoportját zsíros kenyérrel, cipóval, tejjel és parizerrel töltjük, a strómangyanúsak körében egyedül egy megasztáros trafikos említtetik. Kedvenc kérdés-válaszunk: "Mi a garancia arra, hogy állami kézben nem pusztulnak le a közszolgáltatók?" "Az a garancia, hogy nem pusztulhatnak le." Interjú a parlamenti főrezsicsökkentővel, Csepel polgármesterével.

Ön szerint a lakossági rezsicsökkentés hány százaléka szivárog vissza a pékek, a fuvarosok és egyéb vállalkozók energiaár-emelkedésén keresztül a kenyér, a tej és minden más árába?

Hónapokkal ezelőtt kértem, ha van ilyen tapasztalat, az érintett pékek, fuvarosok, autószerelők számlával együtt jelentkezzenek rezsicsökkentési munkacsoportunknál. Senki nem kopogtatott. Nem olyan egyszerű ám manapság rezsiárat emelni. Egyedül önkormányzatoktól hallom: szolgáltatóik próbálják presszionálni őket, hogy már most kössék meg a jövő évi áramszerződésüket, de azokban is mindössze szűk egyszázalékos emelés szerepel. A mi feladatunk az emberek, a lakossági fogyasztók védelme, hiszen ők egyénenként állnak szemben a szolgáltatókkal.

A Demokratikus Koalíció számításai szerint az első 10 százalékos csökkentés után is magasabb a rezsiár, mint az utolsó teljes balos kormányzású évben, 2009-ben. Gyurcsányék állítják: a mérséklést követően a vezetékes gáz 14,5 százalékkal, a palackos 33 százalékkal, a szemétszállítás átlagosan 12 százalékkal, a víz- és csatorna 4,5 százalékkal került többe, mint annak idején. Vagyis az inflációt belekalkulálva is rezsiemelkedés történt.

Egyrészt: most további csökkentés jön. Másrészt: a rezsicsökkentésnek már az első hulláma mérsékelte az inflációt. Harmadrészt: a DK számítása a lakossági felhasználók fogyasztásán kívül a szabad piaci árakat is tartalmazza. Ha csak a háztartásokat nézzük, a gáz-, a távhő- és az áramár nominálisan, vagyis forint szerint is alacsonyabb, mint 2009-ben.

Németh Szilárd (Németh Szilárd)Fotók: Neményi Márton

Ezek szerint a vállalkozók rezsiköltsége nőtt.

Igen.

Az imént pont erre mondta ön azt: nem kaptak jelzést áremelésről.

A vállalatok a szabadpiachoz tartoznak, ők teszik ki a fogyasztás 80 százalékát. E kört nem érintette a rezsicsökkentés.

Vagyis nekik drágább az energia. Többletköltségüket pedig kizárólag a termékeik árában tudják érvényesíteni. A kenyérben, a tejben. A végén csak fizet a polgár.

Ami biztos: mi egyelőre a lakossági rezsiárak csökkentését rendeltük el.

Miért csak azt?

Mert e területen van mozgásterünk. A szabadpiacon szerintem nincs beavatkozási lehetősége a kormánynak.

Miért nincs?

Mert a szabadpiacba nem úgy kell belenyúlni, mint a lakosságot érintő egyetemes szolgáltatásba.

Hanem hogy?

Sok mindent lehetne. De a miniszterelnök úr bejelentése – nyilván ez a következő kérdés -, miszerint a vállalkozók egy csoportja is részesülhet a rezsicsökkentés áldásából, kizárólag a hazai kis- és középvállalatokra vonatkozhat.

Mikor?

Kidolgozás alatt áll, egyelőre nem foglalkoztam vele.

Miért nem rendel el rezsicsökkentést az itt termelő multik örömére-hasznára is a kormány? Ha már egyszer extraprofitot zsebelnek be a szolgáltatók, hadd kapja olcsóbban a gázt, az áramot, a vizet a sok külföldi tulajdonú gyár, készüljön olcsóbban az Audi, a Mercedes, fűtsék kevesebből a Tescót – hátha rezsicsökkentik ettől azt a tejet, kenyeret. Nem?

Nagy cégek, nincs szükség beállni mögéjük. Intézzék ők maguk. Álljon be a kormány a MÁV mögé, követelve, hogy kapja olcsóbban az áramot? Fölösleges lenne.

Pedig remek idea. Ha csak annyit spórol rajta a vasút, hogy mégsem kell a százötven forintos gyorsvonati pótjegy, már megérte.

A MÁV képes kikényszeríteni a lehető legjobb feltételeket. Ha nem elég jó árat kap a mostani szolgáltatójától, mással csinál bizniszt. Ahol két elefánt küzd egymással, ott nincs szükség harmadikra. A lakosságnál meg a hazai kis- és mikrovállalatoknál viszont nem elefántok küzdenek az elefántokkal, hanem elefántok kisegerekkel meg kiscicákkal.

Kisegerek, kiscicák mögé elkél a baráti elefánt?

Ott igen.

Milyen adatokból számol ez az elefánt? Honnan tudja, mit bírnak ki a szolgáltatók?

A Magyar Energetikai és Közműszervezési Hivatal teljesen precíz információkkal szolgál a kormánynak.

Az elefánt hasraütésszerűen csökkentgeti a rezsiárat. Ha egyik nap a mínusz 10 százalék minősül jogosnak, másnap mitől lenne jogos a mínusz 20, harmadnap pedig a mínusz 30?

Fokozatosan haladunk.

Úgy tetszik, politikai érdek diktálja a számokat. A gombhoz varrják a kabátot.

Tudjuk jól, hogy a kabáthoz kell varrni a gombot, nem fordítva, ez nyilvánvaló. Célunk, hogy az emberek olcsó energiát kapjanak otthon, ennek eszköze pedig az, hogy az egyetemes szolgáltatási körben, vagyis a lakosság, valamint a mikro- és kisvállalkozók részére nonprofittá tegyük a közszolgáltatásokat.

Németh Szilárd (Németh Szilárd)

Tisztában vannak azzal, hogy mennyi pénzt kell a hálózatok fenntartására, fejlesztésére fordítani?

Természetesen. És azt is tudjuk, mekkora profitot vittek ki az érintett szolgáltatók az országból az elmúlt években, köztük tavaly is.

Ha sejti a tulajdonos, hogy hamarosan bukja a cégét, nyilván nem a profitját csökkenti az „utolsó éveiben”, hanem a fenntartási költségeit faragja le, elodázza a beruházásokat, és „kikessel”. Másképpen: hagyja lerohadni a hálózatát. Amit egyszer majd kamatostul kell pótolnia a következő tulajdonosnak, az államnak. Mindannyiunknak.

Azt tudom mondani: hatalmas pénz mozog a közszolgáltatási rendszerekben, ami fedezi a rezsicsökkentés költségét.

Érdekes folyamat a rezsicsökkentési gondolat evolúciója. Az első 10 százalék bejelentésénél még szó sem volt a nonprofittá válásról – értsd: a szolgáltatók állami kézbe vételéről.

Most sem ez a cél.

Hanem?

Ez csupán eszköz.

De ugye a nonprofittá válás egyet jelent a közszolgáltató cégek államosításával?

Mondjuk úgy: kívánatos, hogy közösségi tulajdonban működjenek. Ugyanis kizárólag ebben a formában lehet meghozni azt a döntést, hogy nem a profit az elsődleges szempont. Olyan nincs, hogy csináld, barátom, de pénzt nem vehetsz ki belőle.

Tulajdonosi hátterét tekintve olyan lesz hát a közszolgáltatás az Orbán-rendszerben, mint volt Kádár alatt.

Ebből a szempontból nincs olyan, hogy Orbán-rendszer. Magyar családok vannak. Az ő érdekeiket kell szolgálni.

A Kádár-rendszerben is államiként működött minden, és nem a profit volt a cél. Utóbbit, mármint a profitot, Skála kópés szatyorban vitte haza a melós a gyárból.

A Kádár-rendszerben évről évre drágult a villany, a gáz, a víz. A ’79-es áremelés után Csepelen a melósok zsíros kenyeret tettek a Lenin-szobor kezébe, üzenve, hogy ez így nem lesz jó. Most viszont, ki tudja, mióta először csökkent a rezsiár, s még tovább fog csökkenni.

Minek következtében, ki tudja, mikorra, egyszer csak lerohadnak a hálózatok.

Nem rohadnak le. Ezek nem azok a csepeli ’79-es idők, amikor az energiaár-robbanás miatt hirtelen 5.40 lett a 3.60-as kenyér.

Mitől ne rohadnának le az állami kézbe kerülő, nonprofittá nemesülő hálózatok? Mitől ne lennének pár év múlva az elmaradt fejlesztések, a kihagyott karbantartások miatt áram- és gázszünetek, mitől ne lenne ivóvízhiány? Vagy arra játszanak, hogy akkor emel majd árat az állam, ha már visszaszerezte a közműcégeket?

Azt akarjuk, hogy könnyebb legyen az emberek, a magyar családok élete. A Kádár-rendszerben az állam képtelen volt beindítani a gazdaságot. A mai kormány viszont azon dolgozik, hogy fenntarthatóvá tegye a gazdaságot. Itt van például a minap 750 milliárdosra bővült MNB támogatási program…

Amiről azt hallani, a pénz zöme csókos vállalkozásoknak megy.

Ugyan! És ott van a folyamatos kamatvágás: már 4,5 százalékon tartunk!

Tényleg nem értem, mitől működne jobban állami kézben egy közszolgáltató most, mint mondjuk 1985-ben.

Az emberek felől nézze a problémát! Az ő érdekük a jelenleginél kisebb rezsi.

Mi a garancia arra, hogy állami kézben nem pusztulnak le a közszolgáltatók?

Az a garancia, hogy nem pusztulhatnak le. Kiemelt kormányzati cél, hogy működjön a rezsicsökkentés rendszere.

Továbbra sem értem: mitől lenne jobb? Megtartják, megveszik azokat a menedzsereket, akik most viszik a vizes, áramos, gázos, szemetes boltot?

Akár. Például nálunk, Csepelen a vagyonkezelő nonprofit cégként üzemel, méghozzá kiválóan, mert meg tudok fizetni olyan embereket, akik képesek kiválóan irányítani.

Volt ilyen csúcsvezérünk a négyes metró építés élén, aztán amikor a kormány csökkentette a fizetését, megsértődött és lelépett.

Klados Gusztáv fizetése havi nyolcmillió nettóról csökkent kettőmillió bruttóra. Mert így volt igazságos.

Klados szaktudásának hiányában vélhetően a különbözet sok százszorosát bukta az állam.

A metró nagy bukásait a Demszkyék kötötte szerződések okozták. Klados Gusztáv is ezért mondott fel.

Klados a fizetéscsökkentés hírére lépett le.

Mert nyilván azt gondolta, hogy ha gúzsba kötik a szerződések, s a pénze is a töredékére esik, nincs miért maradnia.

Hagyjuk a metrót. Nem tart attól, hogy állami- és pártkifizetőhelyekké, káderlerakatokká válhatnak a közszolgáltató cégek? Vagy eleve ez is a célok között szerepel?

Nem tartok ettől.

Ugye az indokolja a rezsicsökkentést, hogy a jövedelmek nem állnak arányban a kiadásokkal?

Igen.

Németh Szilárd (Németh Szilárd)

Adhatunk még ötletet? Nekieshetne például a parkolótársaságoknak. A körúton bő négyszáz forint az óradíj reggel nyolctól este nyolcig. Ez sem arányos a fizetésekkel.

Nem csak Magyarországon problémás a parkolás. Egyébként pedig a parkolási díjak nem elsősorban rezsiként jelennek meg, hanem a közlekedésszabályozást szolgálják.

Elvileg.

Igen, látom, hogy a vállalkozók folyamatosan kiszedik belőle a pénzüket, és olykor egészen pofátlan a történet. Valóban megérett az átalakításra. De mondok mást. Szintén nem rezsinek számít, viszont hatalmas költséget ró a családokra: a temetkezés. Ebben léptünk.

Az is megérne egy misét, de maradjunk kicsit a parkolásnál. Vehetjük ígéretnek, hogy amint végez a közszolgáltatókkal, nekiugrik a parkolási társaságoknak?

Annyit tudok, hogy Tarlós István foglalkozik a gondolattal.

Van még fogás a rezsin. Ott az emlegetett kenyér és tej. Meg a parizer. Azt is veszi mindenki. A cipónak mikor csökken az ára?

Sosem lesz többé 3.60-as kenyér. Az áfa viszont – ha lehetőség nyílik rá – csökkenhet bizonyos alapélelmiszerek esetében.

Gyurcsány Ferenc is áfát csökkentett a 2006-os választások előtt. Utána pedig gyorsan visszaemelte.

Ő hazudott. Ráadásul rosszul hajtotta végre az intézkedést: létezése fél évében az 5 százalékponttal alacsonyabb áfa az árakat mindössze 0,9 százalékkal mérsékelte. A többit lenyelték a kereskedők.

Önök hogyan csökkentenének áfát?

Az első áfacsökkentésről már zajlanak a tárgyalások, mégpedig a hazai sertéstenyésztés kapcsán.

Milyen jutalmat kap ön harcos rezsicsökkentői munkálkodásáért?

Nem jutalom kérdése ez, hanem feladat, amit tisztességgel elvégzek.

Jövőre ön indulhat országgyűlési képviselőnek a csepeli választókerületben?

Kiderül.

Nincs ígéret?

Nincs.

„Szilárd, ha odapakolod magad, tied Csepel.”

Én mindig megpróbálok jól melózni. Hiszek abban, amit csinálok, és szeretem a munkámat meg az embereket. Nincs mitől félnem.

Az eldőlt, hogy a polgármesterséget vagy az országgyűlési képviselőséget választja?

Marha nagy dilemma. Szeptemberig el kell dönteni. Most úgy néz ki, maradok a képviselőség mellett.

A megasztáros fiú körüli botrány nem rontja az esélyeit?

Palcsó Tamás? Mi lenne vele a botrány? Hogy kapott trafikot?

Ötöt.

Ötöt?

Ötöt.

Én négyről tudok.

Négy Csepelen, egy meg valahol másutt.

Az ötödikről nem tudtam. Egyébként semmi közöm az ő trafikjaihoz. Ha olyan talpraesett, hogy képes üzemeltetni azt a sok üzletet, akkor mindenki jól jár.

Nem tudni, mennyire talpraesett. Egy újságíró felhívta a minap, de szegény sztár arról sem tudott, hogy a hírek szerint keresi leendő üzlethelyiségeit.

Ha nem tud július elsején nyitni, vagy ha képtelen lesz üzemeltetni, akkor nem érdemli meg a lehetőséget, és vissza kell venni tőle a trafikokat. És ez nemcsak rá vonatkozik, hanem az összes többi koncessziót nyert vállalkozóra.

Nem állítom, de trafikstrómannak tűnik Palcsó úr.

Nekem biztos nem a strómanom. Ha szerettem volna trafikot, akkor leteszem a lantot a politikában, a parlamentben, a polgármesteri hivatalban, valamint a rezsicsökkentésben, és trafikra pályázom. Talán nyertem volna is. De mondom: engem nem érdekelnek a trafikok.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.