Belföld
rokkant (rokkant)

„Lényegében halálra ítéltek”

Méh-, mellékvese-, tüdődaganat; bőrgyulladás, térdműtét, magas vérnyomás, depresszió. A súlyos beteg asszony „papíron" mégis gyógyult és munkaképes.

Korábban a témában:

Mariannt 2009-ben méhrákkal, majd három évre rá jóindulatú tüdődaganatokkal műtötték. Ízületeket megtámadó autoimmun betegségben és magas vérnyomásban szenved, bőrbetegsége miatt jelenleg is szteroid kezelést kap. Halmozott egészségügyi gondjai miatt ráadásul – az évek során – depresszió alakult ki nála. 2012 januárjában – háziorvosa tanácsára – rokkant ellátás iránti igényt nyújtott be. Ám hiába mutatta be a leleteket, és sorolta a diagnózisokat, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) „papíron” munkaképessé nyilvánította a súlyos beteg asszonyt, és állapotát középsúlyosnak minősítette.

Az NRSZH – az első fokú szakvélemény szerint – 38 százalékos össz-szervezeti károsodást állapított meg tavaly áprilisban, pedig a korábban dekoratőrként dolgozó asszony ekkora már átesett egy komolyabb térdműtéten is, és a túlsúlya is nehezítette mozgását, fizikai terhelhetőségét. Kérelmében jelezte, hogy hamarosan – áttétes tüdő- és mellékvese-daganata miatt – újabb műtét elé néz, és hogy, az állását elveszítette, így a megélhetése veszélybe került, gyógyszereit nem tudja finanszírozni. Mindhiába. Mivel rokkantsági ellátás kizárólag 40 százalékos károsodás felett jár, Mariann – csupán két százalékkal ugyan, de – a rendszeren kívülre került.

„Lényegében 3-4 év után gyógyulttá nyilvánítottak, pedig az orvosi szakirodalom szerint tumoros beteg esetében erre öt éven belül nem igen akad példa. A legszomorúbb az egészben, hogy egyetlen fillér ellátásra sem vagyok jogosult, miközben az állapotom egyre csak romlik. Azt mondták, menjek el dolgozni, de elképzelésem sincs, mégis hogyan tehetném. Másfél hónappal ezelőtt műtöttek, jelenleg is lábadozom, rendszeresen járok kontrollra és kezelésekre, a térdem funkciócsökkent, mégis hol alkalmaznának?! A legszörnyűbb az egészben, hogy elveszítem a tb-met, ezzel pedig lényegében halálra ítéltek. Hiszen, ha egy rákostól megvonják a kezelést, mi lesz vele?!” – panaszolta az asszony.

Nem adom fel!

Fellebbezni az NRSZH szakvéleménye ellen nem tud, kifutott a 15 napos határidőből. Azt mondja, egyébként sem lenne értelme, jobb esetben is csak rehabilitációs ellátást állapítanának meg, ami havi 25 ezer forint segélyt jelentene három éven át, de ebből még a gyógyszereire sem futná. Most azt tervezi, hogy állapotrosszabbodás címén újabb beadványt nyújt be a hivatalhoz, és felülvizsgálatot kér, de – mint mondja -, nincsenek illúziói.

„Sajnos azt látom, hogy szándékosan ki akarják lökni az embereket az ellátórendszerből. Ha valami csoda folytán most mégis bekerülnék, három hónap múlva találnának valamit, és akkor tennének ki. Én még szerencsésnek mondhatom magam, mert a családom mögöttem áll, és mindenben támogat, de mi történik azokkal, akik senkire sem számíthatnak?!”

Nemcsak bekerülni nehéz, ott maradni is

Az Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért csoport szerint további gond Mariann esetében, hogy „ketyeg az 1095 napos bomba: azaz, ha nem lesz biztosított, és dolgozni nem bír, ellátás sem jár neki. „A 2011-ben jóváhagyott rokkant-törvény értelmében ugyanis, akinek az utolsó öt éven belül nincs három éves, azaz 1095 napos biztosítási jogviszonya, annak a folyamatosan emelkedő öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig egyetlen fillér sem jár, még ha egészsége 99 százalékosan is károsodott” – magyarázta lapunknak Demeter Éva, a rokkantak emberi jogaiért küzdő csoport vezetője.

Elmondása szerint – Mariannon kívül – számtalan olyan érintettről tudnak a szervezetnél, akiket az új rokkant-törvény kapcsán „kipenderítettek az ellátórendszerből”, vagy drasztikus visszaminősítésük miatt „segélyes pénzt” kapnak.

„Ez a példa is ékes bizonyíték arra, hogy manapság annyira megszigorodtak a felülvizsgálati kritériumok, hogy még egy súlyos betegnek is rendkívül keskeny mezsgye vezet az ellátórendszerbe. A rendszerből távozni villámgyorsan lehet, azonban bejutni nagyon nehéz, ezt mutatják a betegtapasztalatok. Manapság, 50-60 éves súlyos betegeket kényszerítenek öngondoskodásra úgy, hogy semmilyen munka nem várja azokat sem, akik csökkentett munkaidővel még esetleg foglalkoztathatók lennének. A legszomorúbb, hogy erre, a társadalom még csak fel sem horkan” – hangsúlyozta Demeter.

Kerestük az NRSZH-t, hogy megtudjuk, milyen szempontok szerint döntenek a betegek funkciókárosodási mértékéről, és, hogy mi alapján nyilvánították gyógyultnak és munkaképesnek a súlyos beteg Mariannt. Valamint kértük, küldjék el válaszukban azt is, hogy a felülvizsgálat óta mennyiben változott a rokkantsági ellátásban részesülők száma.

Szíven szúrta magát a rokkantnyugdíja elvesztése miatt

Egy zirci férfi 2011. december 14-én szíven szúrta magát a Veszprém Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságának ügyfélszolgálatán, miután arról tájékoztatták: rendszeres szociális járadékot állapítottak meg a részére, mivel a felülvizsgálat szerint az állapota javult és csökkent egészségkárosodásának mértéke.

Az ötvenhat éves férfit mentővel szállították a veszprémi kórházba, ahol megműtötték, de nem sokkal később az intenzív osztályon elhunyt.


Kiverte a biztosítékot

A megváltozott munkaképességűek ellátásait átalakító 2011-es törvény szerint március 31-ig kellett jelentkeznie felülvizsgálatra annak, aki 2011. év végéig nem töltötte be az 57. életévét, és III. csoportos rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjas volt, illetve rendszeres szociális járadékot kapott. A változás ellen annak idején az MSZP, az LMP és a 4K! is tiltakozott, Szabó Máté ombudsman pedig vizsgálatot indított.

Mint korábban a Hír24 megírta, a szabályozás sokak szerint extrém, a valóságos munkaképességnek nem megfelelő eredményeket produkál. Akinek az alsó végtagját combközépen amputálják, csak 36 százalékos a károsodása, nem számít megváltozott munkaképességűnek, sőt, mivel 40 százalék alatti a „funkciókárosodása”, semmilyen ellátásra sem jogosult.

190 milliárdot remél a kormány

Miközben a megváltozott munkaképességűek megélhetési problémákkal küzdenek, az állam mintegy 190 milliárd forintot remél a tavaly megkezdett rokkantnyugdíjrendszer átalakításától. Soltész Miklós, az akkkori Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúsági ügyekért felelős államtitkára a Hír TV Rájátszás című műsorának egyik korábbi adásában azt mondta, a jelenlegi szabályok megváltoztatásával néhány éven belül a felére csökkenhet a rendszerbe belépők aránya, és 2015-ig mintegy 190 milliárd forintot takaríthat meg az állam az új rokkantnyugdíjrendszerrel.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.