Jelenleg a Föld lakosságának egyharmada, több mint kétmilliárd ember fiatalkorú. Negyedrészük siralmas körülmények között él. Naponta csaknem 30 ezer öt éven aluli gyermek hal meg szerte a világon olyan okok miatt, amelyek megelőzhetőek lennének, több százmillió gyermeknek nincs fedél a feje fölött, és mintegy 70 millió gyermek nem jár iskolába.
Itthon se jó a helyzet
Az Eurobarometer felmérése szerint három magyar gyermekből kettő nem tudja, milyen jogai vannak. A gyermekek 80 százaléka nem kért még segítséget senkitől azért, mert jogait megsértették – ennek pedig nem az az oka, hogy nem történnek ilyen jogsértések, hanem mert nem tudják, kihez fordulhatnak, miként kérhetnek támogatást.
Magyarországon 1997-ben ünnepelték először A gyermekek jogainak egyetemes napját, amelyről Európa-szerte megemlékeznek. Az Országgyűlés hosszú előkészítés után, 1997. április 22-én nagy többséggel fogadta el A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt, szövegébe mindazok a gyermeki jogok belekerültek, amelyeket az ENSZ Gyermekjogi egyezménye rögzít. Igaz az egyezményt már hat évvel korábban kihirdették.
Nem bonyolult
Az UNICEF összesítése szerint a gyermekjogok nem elvont előírások és szabályok. Tökéletesen össze tudjuk gyűjteni a gyermekjogi egyezmény rendelkezéseit, ha leülünk az asztalhoz egy darab papírral, és végiggondoljuk, mire van szüksége egy gyermeknek, miért jó gyermeknek lenni, mi az, amitől egy gyermeket mindenképpen meg kell védeni.
A gyermekjogi egyezmény ugyanis a gyermekek szükségleteinek gyűjteménye: a gyermekeknek joguk van az élethez, méltóságuk tiszteletben tartásához, a családban való nevelkedéshez, a védelemhez a bántalmazástól, kizsákmányolástól és erőszaktól, a kényszermunkától, a szexuális kizsákmányolástól.
A gyereknek szüksége (és ezért joga) van az oktatáshoz, a szabadidőhöz, a játékhoz és a sporthoz, tehetségük kibontakoztatásához. Ahhoz, hogy ha a szülei elváltak, mindkét szülővel kapcsolatot tarthasson, vagy hogy az állam gondoskodjon róla, és védje meg, ha szülei, saját családja erre nem képes.
Gyermekjogi esetek: zéró tolerancia
A zéró tolerancia nem hatékony az iskolai erőszak ellen, amit nem lehet pusztán büntetőjogi megközelítéssel megoldani – mondta az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány gyermekjogi igazgatója a minap. Gyurkó Szilvia egy szakmai fórumon úgy vélte: az iskolai erőszaknak sokszor nincs következménye; “egyszerűbb eltussolni az ügyet”, ami azért sem jó, mert a gyerekek nem kapnak visszajelzést arról, hogy mi miért megengedhetetlen.
Világszerte vannak próbálkozások az iskolai erőszak elleni fellépésre; Lengyelországban, ahol három éve hirdették meg a zéró tolerancia elvét, a pedagógusok hatósági jogköröket kaptak, például megmotozhatják a diákokat. A szakember azt mondta: az iskolai erőszak okainak egy része van az iskolában, másik része a családban, a gyerekvédelmi rendszerben és a fenntartónál rejlik. Szerinte a zéró tolerancia felé tett lépés, hogy január 1-jétől a rendőrök visszavihetik az iskolától igazolatlanul távol lévő diákokat.
Felnőttek egymás között – jogsértő
Az alapvető jogok biztosa szerint jogsértő, ha késve jelzik a szakemberek egy gyermek szexuális bántalmazásának a gyanúját. Szabó Máté az emberi erőforrások miniszteréhez és a legfőbb ügyészhez fordult a gyermekvédelmi törvényben előírt jelzési és együttműködési kötelezettség betartása érdekében.
Egy gyermekotthon igazgatója ellen tavaly ősszel szexuális bántalmazás gyanúja miatt rendőrségi eljárás indult. Az elmúlt években több gyermek utalt arra, hogy az intézmény igazgatója “szexuális tartalmú célzásokat tesz, időnként intim helyen érinti meg őket”. Idén nyáron lezárult a nyomozás, mivel nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése.
A gyermekek az ügyben valós segítséget nem kaptak, a felnőttek egymás között tettek kísérletet a probléma megoldására, illetve szóltak az igazgatónak, de csak tavaly ősszel fordultak az intézmény fenntartójához. Ez sérti a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való alapjogát.
Az ombudsman megállapítása szerint alapjogot sért, ha a tanúként kihallgatott gyermekek törvényes képviseletét olyan személy látja el, aki munkajogi függőségi viszonyban áll a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított intézményvezetővel.
Az ombudsman egyébként külön honlapot is készíttet a gyerekeknek azért, hogy megismerjék alapvető jogaikat.
