Arzénes a víz, de nem baj

Magyarország több mint 300 településén több mint 800 ezer ember iszik, főz és öntöz a megengedett határértéknél magasabb arzéntartalmú csapvízzel. Ez azért probléma, mert az arzénes csapvíz hosszú távú fogyasztása növelheti bizonyos daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát. Az érintettek közel 80 százaléka azonban nem is tud a problémáról – derült ki nemrég a Vöröskereszt online felméréséből.

Az Európai Bizottság december 25-ig adott haladékot Magyarországnak, hogy biztosítsa az ivóvizek európai uniós határérték alatti arzén, bór, és fluorid tartalmát. E szerint a jelenlegi 50 mikrogramm/liter helyett 10 mikrogramm/literre kell csökkenteni az ivóvíz arzéntartalmát.

Az ivóvízminőség-javító program – a többszöri határidő-halasztás ellenére – az atv.hu értesülése szerint továbbra is jelentős csúszásban van. A Belügyminisztérium adatai szerint december végére mindössze 92 településen lesz csak az uniós elvárásoknak megfelelő minőségű ivóvíz. A többi településen – a Honvédelmi Minisztérium terve szerint – honvédségi lajtos kocsik biztosítják majd az egészséges ivóvizet.

Így például a leginkább érintett régióban, a Dél-Alföldön – de az ország teljes területén találhatók elszórva veszélyeztetett települések. Csak Somogy megyében ötvennyolc falu, illetve város vizének minősége kifogásolható, de Csongrád megyében is meghaladja a negyvenet a problémás területek száma. A legrosszabb a helyzet Eperjesen, ahol több mint tízszerese az arzénszint az unió által megengedett értéknek, de jóval átlépi a kijelölt szintet a Hódmezővásárhely, Makó, és Nagymágocs vizében lévő arzénmennyiség is. (A listát itt találja!)

Európai uniós forrásból tisztítunk

Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezetügyért felelős államtitkára szerint nem 800 ezer, hanem csaknem 1,5 millió ember él olyan településen hazánkban, ahol arzénnel szennyezett az ivóvíz. A tisztítás megoldásához 120-130 milliárd forint szükséges, ehhez uniós forrásokat akar lehívni a kormány – közölte még márciusban egy budapesti konferencián.

Illés Zoltán kiemelte: mivel korábban gondot okozott az önkormányzatok számára, hogy kigazdálkodják az uniós pályázatokhoz szükséges önerőt, a magyar állam átvállalta ezt az összeget.

Az önkormányzatok számára kérdés, hogy a meglévő technológiák közül melyiket válasszák. Ezzel kapcsolatban az államtitkár kijelentette, azokat a technológiákat támogatják, amelyek megvalósításával a haszon az országban marad. Hozzátette ugyanakkor, az uniós előírásoknak mindenben eleget kell tenni.

Illés Zoltán elmondta, Magyarországon az arzénszennyeződés természetes eredetű; szervetlen arzénvegyületekről van szó, amelyek a mélységi kőzetekből jönnek. A tudományos megállapítások szerint azonban ezek is rákkeltő hatásúak, kisebb koncentrációban pedig más betegségeket okozhatnak.

Nincs ok a pánikra

Zacher Gábor, a Péterfy Sándor utcai Kórház klinikai toxikológiai osztályának vezetője szerint bár a félfém valóban idegrendszeri elváltozásokat, valamint gyomor- és bélrendszeri problémákat okozhat, ez a veszély csak azoknál áll fenn, – és akkor sem minden esetben -, akik hosszú ideig, évekig, évtizedekig fogyasztanak arzénes ivóvizet.

„Az, hogy az ivóvíz arzéntartalma egy telepüIésen a megengedettnél magasabb, még nem azt kell, hogy jelentse, hogy mindenki veszélynek van kitéve és az egész település ki fog halni. Az biztos, hogy minél magasabb az ivóvíz arzén tartalma, annál nagyobb lehet a valószínűsége tartós expozíció esetén a hólyag és a tüdődaganat kialakulásának. Persze önmagában véve egy daganatos betegség kialakulásában igen ritkán lehet csak egy okot figyelembe venni. Szakmailag a legszerencsésebb természetesen az lenne, ha az ivóvíz arzén koncentrációja megközelítené a nullát. Én, személy szerint – az egészségmegőrző funkció érdekében – indokoltnak tartom az uniós szigorítást” – magyarázta az FN24-nek a toxikológus.

Marketing vs. valóság

Bár az ország egyes részein komoly problémák vannak a vezetékes víz minőségével, a lakosság nagyobb részének nem kell aggódnia, ha csapvizet fogyaszt – legalábbis ezt állítja a Magyar Víziközmű Szövetség.

“Számunkra megengedhetetlen és elképzelhetetlen, hogy akár csak egyetlen ember is egészségre káros vizet fogyasszon. Ezért is igyekszünk leszögezni: a szolgáltatott ivóvíz minősége Magyarországon nem lett rosszabb és nem lesz rosszabb december 25-ig, illetve az után sem” – fogalmaznak közleményükben.

Hangsúlyozzák: az ivóvíz a legjobban ellenőrzött élelmiszer. A víziközmű-szolgáltatók “legjobb tudásuk szerint működtetik és karbantartják az ellátó-rendszereket, ellenőrzik a vízminőséget és szakmailag támogatják a víztisztító-művek beruházási folyamatát.”

Hozzáteszik: “indokolatlanul szigorúnak” tartják az unió által meghatározott határértéket, és Svájcot hozzák fel példaként, ahol a szakértők jelenleg is „a 2001 novemberéig hazánkkal azonos, 50 μg/liter határértéket írják elő ivóvíz-szolgáltatóik számára.”

“Sajnálatosnak tartjuk, hogy bizonyos érdekcsoportok marketing célokra használják fel ezt a rendkívül fontos kérdést, a valós helyzetet és a tényleges kockázatot jelentősen felnagyítva állítják értékesítési tevékenységük szolgálatába az ivóvíz arzéntartalmára vonatkozó szabályozás-módosítást” – utalnak végezetül a különböző arzénszűrőt és más házi víztisztítót áruló cégek általuk vélt lobbitevékenységére.