Belföld

Arzénes a víz, de nem baj

víz (víz pohárban)
víz (víz pohárban)

Indokolt szigorítás vagy tuti biznisz? A WHO rákkeltő hatással riogat, a víziközművek nyerészkedéssel vágnak vissza. A szakértő nullára hozná a "meccset".

Magyarország több mint 300 településén több mint 800 ezer ember iszik, főz és öntöz a megengedett határértéknél magasabb arzéntartalmú csapvízzel. Ez azért probléma, mert az arzénes csapvíz hosszú távú fogyasztása növelheti bizonyos daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát. Az érintettek közel 80 százaléka azonban nem is tud a problémáról – derült ki nemrég a Vöröskereszt online felméréséből.

Az Európai Bizottság december 25-ig adott haladékot Magyarországnak, hogy biztosítsa az ivóvizek európai uniós határérték alatti arzén, bór, és fluorid tartalmát. E szerint a jelenlegi 50 mikrogramm/liter helyett 10 mikrogramm/literre kell csökkenteni az ivóvíz arzéntartalmát.

Milliárdokat, de miből?
A 10 mikrogramm/liter határértéket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) írta elő, és 2003. december 25-től minden tagállamra kötelező. Hazánk 2009. december 26-ig kapott erre haladékot és ennek megvalósításához 240 milliárd forintos EU-s támogatás is járt, amelynek felhasználásához azonban 10 százalékos önrészt kell(ett volna) az adott önkormányzatoknak előteremtenie. (A határidőt Magyarország igyekezett meghosszabbítani, többek között arra hivatkozva, hogy aki tengeri halat fogyaszt, annak sokkal több arzén jut a szervezetébe. Azóta azonban kiderült, hogy a halakban szerves arzén van, ami nem káros olyan mértékben a szervezetre. A határidőt viszont így is megkaptuk. Immár másodszorra.)

Az ivóvízminőség-javító program – a többszöri határidő-halasztás ellenére – az atv.hu értesülése szerint továbbra is jelentős csúszásban van. A Belügyminisztérium adatai szerint december végére mindössze 92 településen lesz csak az uniós elvárásoknak megfelelő minőségű ivóvíz. A többi településen – a Honvédelmi Minisztérium terve szerint – honvédségi lajtos kocsik biztosítják majd az egészséges ivóvizet.

Így például a leginkább érintett régióban, a Dél-Alföldön – de az ország teljes területén találhatók elszórva veszélyeztetett települések. Csak Somogy megyében ötvennyolc falu, illetve város vizének minősége kifogásolható, de Csongrád megyében is meghaladja a negyvenet a problémás területek száma. A legrosszabb a helyzet Eperjesen, ahol több mint tízszerese az arzénszint az unió által megengedett értéknek, de jóval átlépi a kijelölt szintet a Hódmezővásárhely, Makó, és Nagymágocs vizében lévő arzénmennyiség is. (A listát itt találja!)

Európai uniós forrásból tisztítunk

Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezetügyért felelős államtitkára szerint nem 800 ezer, hanem csaknem 1,5 millió ember él olyan településen hazánkban, ahol arzénnel szennyezett az ivóvíz. A tisztítás megoldásához 120-130 milliárd forint szükséges, ehhez uniós forrásokat akar lehívni a kormány – közölte még márciusban egy budapesti konferencián.

Illés Zoltán kiemelte: mivel korábban gondot okozott az önkormányzatok számára, hogy kigazdálkodják az uniós pályázatokhoz szükséges önerőt, a magyar állam átvállalta ezt az összeget.

Az önkormányzatok számára kérdés, hogy a meglévő technológiák közül melyiket válasszák. Ezzel kapcsolatban az államtitkár kijelentette, azokat a technológiákat támogatják, amelyek megvalósításával a haszon az országban marad. Hozzátette ugyanakkor, az uniós előírásoknak mindenben eleget kell tenni.

Illés Zoltán elmondta, Magyarországon az arzénszennyeződés természetes eredetű; szervetlen arzénvegyületekről van szó, amelyek a mélységi kőzetekből jönnek. A tudományos megállapítások szerint azonban ezek is rákkeltő hatásúak, kisebb koncentrációban pedig más betegségeket okozhatnak.

Daganatos betegségek tárháza

Az arzén a legmérgezőbb hatású félfém. Ez az egyetlen olyan világszerte széles körben előforduló természetes anyag, amelynek rákkeltő hatása egyértelműen bizonyított. A hosszan tartó, vagy nagy mennyiségű arzénterhelés hatására – a többi közt – tüdőrák, bőrrák, veserák, vagy fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki.

Az ivóvízzel bevitt arzén ráadásul az egész emésztőrendszert megterheli, ezért a magas arzéntartalmú vizet fogyasztó lakosság körében gyakrabban fordul elő gyomor, máj, hólyag és vastagbélrák is. Az arzén forralással sem távolítható el az ivóvízből, így a főtt ételekben is benne marad.

Nincs ok a pánikra

Zacher Gábor, a Péterfy Sándor utcai Kórház klinikai toxikológiai osztályának vezetője szerint bár a félfém valóban idegrendszeri elváltozásokat, valamint gyomor- és bélrendszeri problémákat okozhat, ez a veszély csak azoknál áll fenn, – és akkor sem minden esetben -, akik hosszú ideig, évekig, évtizedekig fogyasztanak arzénes ivóvizet.

„Az, hogy az ivóvíz arzéntartalma egy telepüIésen a megengedettnél magasabb, még nem azt kell, hogy jelentse, hogy mindenki veszélynek van kitéve és az egész település ki fog halni. Az biztos, hogy minél magasabb az ivóvíz arzén tartalma, annál nagyobb lehet a valószínűsége tartós expozíció esetén a hólyag és a tüdődaganat kialakulásának. Persze önmagában véve egy daganatos betegség kialakulásában igen ritkán lehet csak egy okot figyelembe venni. Szakmailag a legszerencsésebb természetesen az lenne, ha az ivóvíz arzén koncentrációja megközelítené a nullát. Én, személy szerint – az egészségmegőrző funkció érdekében – indokoltnak tartom az uniós szigorítást” – magyarázta az FN24-nek a toxikológus.

Marketing vs. valóság

Bár az ország egyes részein komoly problémák vannak a vezetékes víz minőségével, a lakosság nagyobb részének nem kell aggódnia, ha csapvizet fogyaszt – legalábbis ezt állítja a Magyar Víziközmű Szövetség.

“Számunkra megengedhetetlen és elképzelhetetlen, hogy akár csak egyetlen ember is egészségre káros vizet fogyasszon. Ezért is igyekszünk leszögezni: a szolgáltatott ivóvíz minősége Magyarországon nem lett rosszabb és nem lesz rosszabb december 25-ig, illetve az után sem” – fogalmaznak közleményükben.

Hangsúlyozzák: az ivóvíz a legjobban ellenőrzött élelmiszer. A víziközmű-szolgáltatók “legjobb tudásuk szerint működtetik és karbantartják az ellátó-rendszereket, ellenőrzik a vízminőséget és szakmailag támogatják a víztisztító-művek beruházási folyamatát.”

Hozzáteszik: “indokolatlanul szigorúnak” tartják az unió által meghatározott határértéket, és Svájcot hozzák fel példaként, ahol a szakértők jelenleg is „a 2001 novemberéig hazánkkal azonos, 50 μg/liter határértéket írják elő ivóvíz-szolgáltatóik számára.”

“Sajnálatosnak tartjuk, hogy bizonyos érdekcsoportok marketing célokra használják fel ezt a rendkívül fontos kérdést, a valós helyzetet és a tényleges kockázatot jelentősen felnagyítva állítják értékesítési tevékenységük szolgálatába az ivóvíz arzéntartalmára vonatkozó szabályozás-módosítást” – utalnak végezetül a különböző arzénszűrőt és más házi víztisztítót áruló cégek általuk vélt lobbitevékenységére.

Katonai készültség az arzén miatt
Hétfőn Hende Csaba honvédelmi miniszter sajtótájékoztatón mutatta be a HM Currus Gödöllői Harcjárműtechnikai Zrt. legújabb fejlesztését, a víztisztító, arzénmentesítő berendezést. A saját fejlesztésű készülék rendszerbe állítása várhatóan 2013. június 30-ig fejeződik be. A konténerekbe csomagolt víztisztító és vízkiadó berendezéseket önkéntes védelmi tartalékos katonák fogják telepíteni azokon a településeken, ahol eddig nem sikerült megoldani a víz arzénmentesítését.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik