Akár tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre is ítélhetik a 47 éves P. Erikát, a Kaposváron brutális kegyetlenséggel meggyilkolt Szita Bence nevelőanyját, a múlt hétfőn eltűnt és szombaton holtan megtalált 11 éves kisfiú egyik feltételezett gyilkosát – tudtuk meg Sándor Zsuzsa bírótól, a Fővárosi Bíróság egykori szóvivőjétől.
Mint arról elsőként beszámoltunk, P. Erika kedden teljes, feltáró jellegű beismerő vallomást tett a kaposvári rendőrkapitányságon, kirendelt ügyvédje szerint részletesen elmesélte, „mi történt a kezdetektől, egészen a bűncselekmény végéig.”
30 év vs. halál
Az ügyészként és bíróként is több évtizeden át dolgozó Sándor Zsuzsa szerint, amennyiben bebizonyosodnak az eddig ismert minősítési kategóriák – azaz 14. életévét be nem töltött személy ellen előre megfontolt szándékkal, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés –, akkor Bence mostohája akár élete végéig rács mögött maradhat. Az első női fogvatartottként a hazai büntetés-végrehajtás történetében.
Fotó: MTI / Varga György
„Az már szinte egészen biztos, hogy nem ‘sima’, hanem minősített emberölésről van szó, sőt a bűncselekmény akár többszöri minősítést is kaphat, ami mindenféleképpen súlyosbító körülménynek számít ítélethozatalkor. A büntetői tételkeret 10-20 évig vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, de az emberölés legsúlyosabb, minősített esetei akár tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel (tész) is sújthatók. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy mivel még nem ismerjük pontosan a részleteket, nem vagyunk tisztában a tényállással és a körülményekkel, ez csupán találgatás, előre megjósolni képtelenség” – magyarázza a jogász.
Ha a büntetlen előéletű P. Erikát a jelenleg Magyarországon kiróható legsúlyosabb büntetéssel – tész-szel – sújtják, csak holtan hagyhatja el a büntetés-végrehajtás kalocsai épületét, míg életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a bíró határozza meg a feltételes szabadlábra bocsátás időpontját. Mivel a minősített emberölés el nem évülő bűncselekménynek számít, legkorábban 30 év elteltével léphetné át a börtön kapuját. „Ez sem jelentene feltétlenül végleges szabadulást számára, hiszen ha annak időtartama alatt esetleg elkövetne egy újabb bűncselekményt, akkor folytatnia kellene a kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztést” – teszi hozzá Sándor Zsuzsa.
| Sok a hasonlóság |
|
Jelenleg hazánkban összesen 21 férfi fogvatartott tölti jogerős tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetését. Nők esetében TÉSZ kiszabására még nem került sor – közölte megkeresésünkre a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. Az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt fogvatartottak létszáma 214 fő, ebből 9 nő. Utóbbiak mind Kalocsán töltik büntetésüket, fegyház fokozatú női fogvatartottak kizárólag ott raboskodhatnak – tették hozzá. Tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték például azt a 25 éves férfit, akit – P. Erikához hasonlóan – egy 14 éves szécsényi fiatal brutális meggyilkolásával vádoltak. A különbség – többek közt – az, hogy az áldozat kislány volt, és az elkövető büntetett előéletű. Az ítélet szerint Pongrácz Tamás 2005. április 1-jén késsel kényszerítette a 14 éves lányt, hogy beszálljon az autójába. A férfi több sérülést okozott a lányon, majd egy emésztőgödörbe dobta, ahol a kislány megfulladt. A tárgyalást vezető bíró azt mondta, azért szabta ki a bíróság a legsúlyosabb büntetést, mert a vádlottat véglegesen ki kell rekeszteni a társadalomból. |
Azt egyelőre nem tudni, hogy Bence nevelőapjának volt élettársa vallomásában az esetleges felbujtói szerepét ismerte be a rendőröknek, vagy azt, hogy ő követte el a gyilkosságot. Sándor szerint ez a bírói gyakorlat szempontjából mindegy is, a jog ugyanis a felbujtóra és a bűnsegédekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt alkalmazza. Sőt, „sokszor még súlyosabban ítélik meg, és nagyobb büntetést kapnak”. És bár az önmagára nézve is terhelő, részletes beismerő vallomás általában különös súllyal esik latba ítélethozatalkor, azt „nem lehet megmondani, hogy ez az enyhítő körülmény napokban, hónapokban vagy években mérhető”.
P. Erikához hasonló sors vár feltételezett két tettestársára is. Azzal a kivétellel, hogy mivel a Kaposváron csak Kojakként elhíresült B. József bűnlajstromán szexuális erőszaktól kezdve okirat-hamisításon át garázdaság is szerepel – és a gyilkosság előtt alig három héttel szabadult –, nagyobb eséllyel kerülhet a szegedi Csillag hosszú idejű speciális rezsimű körletére, a 21 tész-es közé.
Bolondként jobban járhat
P. Erikát – ügyvédje elmondása szerint – napokon belül igazságügyi elmeszakértő vizsgálja meg. Amennyiben kiderül, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában nem volt beszámítható állapotban, a bíróság kényszergyógykezelésre ítéli, és az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe (IMEI) kerül. Innen pedig akár már 5-6 év múlva szabadulhat.
A zavarodott elmeállapotot magyarázhatja, hogy a Bors információi szerint az asszony azt mondta a rendőröknek, magát az ördögöt látta Bencében, ezért kívánta a halálát. Ugyanakkor Végh József kriminálpszichológus szerint mivel aprólékosan megtervezte, hogyan végez a fiúval, készült a gyilkosságra, valószínű, hogy beszámíthatónak ítélik majd az elmeorvos szakértők.
| Gyilkosok, akik máshogy, másképpen vezekelnek |
|
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az IMEI-ben „gyógyul” a kulcsi mészáros és a budai családirtó is. Az előbbi saját házukban négy rokonával végzett, az utóbbi négy évvel ezelőtt egy budai villában mészárolta le családját. Annak idején szintén nagy vihart kavart a salgótarjáni mészáros ügye. A férfi kilenc nappal a mészárlás előtt hagyta el ugyanis egy kórház pszichiátriai osztályát. Akkor egy általunk megkérdezett pszichiáter azt mondta, az elbocsátás lehetett teljesen indokolt és jogszerű. A baj akkor történik, és az ilyen esetek akkor kivédhetetlenek, ha a beteg később nem szedi a gyógyszereit. |
