Belföld

Mítoszok helyett – ’56-ról

Miközben alapvető mozzanatokat, szereplőket nem ismerünk, számos tévhit és legenda él a köztudatban '56-ról. Ezen változtatna a Mítoszok helyett címmel induló fővárosi városkalauz.

A mostani hétvégén, – mert a sok hivatalos megemlékezés és politikai csatározás lényegesen több érzelmet és indulatot kavar, mint amennyi információt, tényleges tudást ad, – Eörsi László, az 1956-os Intézet munkatársa mítoszoszlató túrát ajánl az október 20-23. közötti négy napra. Rendhagyó városi túra ez, amiben a valóság megtapasztalása az igazi élmény!

Október 20-án: A Bem József szobortól a Széna térig
Az első nap a forradalom kirobbanásának és a végét jelentő pereknek a helyszíneit járhatják be. Többekben él a tévhit, hogy a forradalom kirobbanása külföldi provokáció eredménye volt, és még többen gondolják, hogy a letartóztatottak, köztük Tóth Ilona is koncepciós per áldozatai lettek. Valójában a megtorlás szimbólumává vált Mansfeld Pétert sem forradalmi tevékenysége miatt végezték ki. A Széna téri tetőkről gyilkoló orvlövészek pedig nem feltétlenül ÁVÓ-sok voltak, sokan kedvtelésből „vadásztak“, amíg ártalmatlanná nem tették őket. Egy ilyen esetet a helyszínen rekonstruálnak.

Október 21: A Köztársaság téri székház ostroma
Meglátogatják az érdeklődők Budapest legnagyobb nemlétező kazamatarendszerét. A tévhit, hogy az épület alatti kazamatákban foglyokat kínoznak, nemcsak a felkelőket tévesztette meg, akik valószínűleg ezért ostromolták meg a székházat. Még  a kilencvenes években is erősen élt ez a legenda, amikor film készült róla. De nem tévedett kisebbet a másik oldalon Galó István sem, akinek öt páncélosa Biszku Béla közvetett parancsára véletlenül a pártházat lőtte szét az ostromló forradalmárok bázisa helyett.

Október 22: A Corvin köz
Elsősorban a Corvin köz és környékén harcoló csoportok sikerének köszönhető, hogy a forradalom átmenetileg győzelmet aratott, és az ország elindult a demokratizálódás útján. Az itt harcoló „pesti srácokra“ jellemző befogadó, toleráns légkört, amely a forradalom napjait jellemezte, sem előtte, sem utána nem tapasztalták az országban. „Nem számít, az illető milyen származású, honnan jött, ha elfogadta az egyetemisták tizenhat pontját, akkor velünk volt“ – emlékezett vissza később memoárjában a felkelőparancsnok. A harmadik nap a lincselésekkel és leszámolásokkal kapcsolatos tévhiteket oszlatja el.

Október 23: A kezdettől a végig – hiánypótló biciklistúra
Mivel a forradalom egy nap alatt elterjedt az egész városban, sétálva be sem járható az első 24 óra összes fontos helyszíne. Ezért biciklire ülnek a résztvevők, hogy bejárjanak mindent, ami az előző túrákból kimaradt, és meghallgassák, hogyan jutottak el a forradalmárok a „tizenhat pont“-tól a „pokoli kereszteződés“-ig.

Ez tehát a négy nap programja Budapesten: 2012. október 20., 21., 22. és 23. 10 óra. Bővebb információ és jelentkezés itt.
A szervezők azt kérik, regisztráljon, a pontos találkozási helyet és egyéb információkat válaszlevélben küldik el. Egy séta ára: 3000 Ft, két séta ára: 2500 Ft/séta, három sétát darabonként 2000 forintért tehetünk meg. Aki mind a négyre benevez, már csak 1500-at fizet sétánként. Diákoknak, nyugdíjasoknak, fogyatékkal élőknek, pedagógusoknak fél áron ajánlják a felfedező várostörténetet!

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik