Belföld

Miért parádézott a kiszabadult magyarokkal a TEK?

TEK (tek, )
TEK (tek, )

Ha valóban a kormányerőknek dolgoztak a magyar exrendőrök, és ezzel Magyarország nemzetközi megítélését csorbították, akkor mit kerestek a TEK sajtótájékoztatóján?

Szombaton kiszabadultak a Szíriában augusztus 13-án elrabolt magyar túszok. Bár a Terrorelhárítási Központ egyértelműen szabadítási akcióként kommunikálta a túszok hazatérését, a szabadítás körülményeit nem kommentálták, így nem egészen világos, hogy a magyar terrorelhárításnak volt-e egyáltalán – és ha igen, milyen – szerepe a foglyul ejtett magyarok szabadon engedésében.

A hazaérkezésüket követően egyből sajtótájékoztatóra hurcolt extúszok először is kiadós fejmosást kaptak a Külügyminisztérium helyettes államtitkárától, Takács Szabolcs Ferenctől, aki szerint a polgárháborús Szíriában túszul ejtett, majd kiszabadult/kiszabadított magyarok nem csupán saját, személyes biztonságukat veszélyeztették, „hanem bizonyos értelemben Magyarország nemzetközi megítélését is”.

A kormányerőknek dolgoztak?
A kiutazott rendőrök egyike a HVG információi szerint egy esztergomi kutyakiképző cég ügyvezetője, a másik pedig az iskola vezető kiképzője. Mindhárman a rendőrségnél szolgáltak, néhány évvel ezelőtt pedig korkedvezményes nyugdíjjal leszereltek. Egyikük 2000-ig az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kutyavezető-képző Iskolájának szakoktatója volt, ahol rendőröket képzett járőr-, nyomozó-, kábítószer-kereső és elfogó kutyás munkákra. Tűzszerész főtörzszászlós társa inkább felhasználóként „kutyázott”, a harcművészetek iránt is lelkesedő harmadik férfi pedig a Budapesti Rendőr-főkapitányságról szerelt le.

A lap szerint az ORFK dunakeszi kutyavezető-képzőjében hivatalosan is képeznek külföldi rendőrségek számára kutyákat, illetve értékesítenek a magyar íratlan szabályok szerint már túlkoros (a nyugdíj kutyától függően 6-7 szolgálatban töltött év után köszönt be), de más országokban még bevethető ebeket. Az együttműködés alapja általában a rendőrségek közötti kétoldalú egyezmény, ezzel együtt a partnerek megtérítik az ORFK költségeit. A HVG tudomása szerint korábban Szíriának is dolgoztak, az időközben bevezetett nemzetközi embargó nyomán azonban ez a kapcsolat megszakadt. Nem sokkal ezután kapták az ajánlatot a leszerelt rendőrök.

 

A helyettes államtitkár szerint különösen a három magyar rendőri múltja adhat (majd javított: adhatott volna) okot találgatásokra, amely a Szíriában harcoló felek bármelyike irányában negatív következtetéseket „eredményezhetett volna”. Ezt követően gyorsan el is határolódott attól, hogy a magyar államnak bármi köze lett volna a három magyar állampolgár kint tartózkodásához. Kevéssé érthető az is, hogy a kiszabadult magyarok részvételével tartott sajtótájékoztatón miért hangzik el az államtitkár-helyettes szájából, hogy „kiutazásuk körülményeit sem ismerjük még pontosabban, nem tudjuk, hogy miért mentek”. Ezek szerint a villámgyors sajtótájékoztató fontosabb volt, mint a megdorgált exrendőrök kihallgatása? Nem valószínű. Bár a mikrofon ki volt kapcsolva, hallatszik, ahogy Hajdú János, a TEK főigazgatója odasúgja a nyilatkozó extúsznak „…minél kevesebbet, és akkor nem tudnak belekötni”. Tehát a TEK nyilván többet tud azért annál, mint ami a sajtótájékoztatón elhangzott. Ez természetes, sőt inkább az lenne aggályos, ha nem így lenne, kérdés csupán annyi, hogy akkor miért volt szükség a helyettes államtitkár terelésére.

A hazatért magyarok egyike úgy fogalmazott, „baráti meghívásnak” tettek eleget, és semmi közük nincs se az Aszad-rezsimhez, sem a felkelőkhöz. Jó kérdés persze, hogy miféle baráti meghívás lehet annyira vonzó, hogy az ember fejcsóválás nélkül megindul a XXI. század eddigi legvéresebb polgárháborújának helyszínére, s ott is a legforrongóbb városba, Damaszkuszba. Bodnár Zsolt, a TEK főigazgató-helyettese szerint már az elrablás után egy nappal sikerült azonosítani az akciót jegyző szervezetet, a Szíriai Szabad Hadsereg damaszkuszi csoportját. Ez valószínűleg a fővárosban harcoló összes felkelőcsoportot takarja, mert ezen belül meglehetősen autonóm részlegek is léteznek.

Bár a Szíriai Szabad Hadsereg valóban lefedi azokat a szervezeteket, amelyek célja az Aszad-rezsim megdöntése, a harcoló erők felépítése korántsem homogén, akadnak köztük szélsőségesek, akiket az al-Káida, és mérsékelt iszlamisták, akiket a Muzulmán Testvériség támogat, továbbá el nem kötelezettek, akik a szaúdi forrásokra támaszkodhatnak, mert a szaúdiak két kézzel szórják a pénzt a felkelőkre, diszkrimináció nélkül.

Szombaton, a túszok szabadulásának napján számoltak be a felkelők a Damaszkusz elővárosának számító Darayában a kormányerők által elkövetett mészárlásról, melyben több száz ember halt meg, köztük gyermekek és nők is. A CNN híradásában látható felvételek a nyugalom megzavarására alkalmasak!

Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára a Hír24-nek elmondta, semmiféle előírás nem létezik arról, hogy leszerelt rendőrök milyen területen és hol végezhetnek munkát. Egyetlen íratlan szabály, illetve inkább társadalmi elvárás létezik, a feddhetetlen életmód követése, ez azonban nem kérhető számon. A főtitkár hozzátette, hogy büntetőjogi értelemben súlyosító körülmény lenne, ha az elkövető rendőr, ám a leszerelt, nyugdíjas rendőröknél már nem így van, ők már egyszerű civil állampolgárok. Közülük több tízezren dolgoznak ma is különböző területeken, és a főtitkár szerint valószínűleg akad közülük, aki külföldön végez munkát. Pongó Géza hozzátette, hogy még egy területen okozhat problémát a volt magyar rendőrök külföldi munkavállalása, amennyiben ez a tevékenység magyar érdekeket sért, ennek kivizsgálása pedig a hírszerzés feladata.

Jó kérdés, bár nem annyira bonyolult a megválaszolása, hogy miért rendezett a TEK egy azonnali sajtótájékoztatót a három volt magyar rendőrrel olyan gyorsan, hogy látszólag még ők sem tudták, miért utaztak ki az általuk hazahozott/kiszabadított túszok. Belföldi viszonylatban az eddig látottak alapján viszonylag pozitív véget ért történet talán ellensúlyozhatja annak a két magyarnak az ügyét, akiket még április végén raboltak el a kelet-szíriai Deir ez-Zor városában. A sajtótájékoztató külföldre szóló üzenete pedig az lehetett, hogy a magyar kormány semmiféle információval nem rendelkezett arról, hogy miért utazott ki a három magyar, és milyen munkát végeztek ott, ha végeztek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik