Belföld
tankcsapda-sziget (tankcsapda, sziget fesztivál, )

Több a magyar zene a rádiókban és a tévékben

24.hu
24.hu

2012. 08. 03. 13:46

Mintegy 15 százalékkal több magyar zene volt hallható-látható 2011-ben, mint 2010-ben – derül ki az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület felméréséből.

A közlemény szerint a televíziók és rádiók egyre több hazai zenét játszanak, a fesztiválok és rendezvények szervezői főleg magyar bandákat invitálnak, csak minden negyedik-ötödik elhangzott dal külföldi szerző alkotása. A sorból csak az online letöltések lógnak ki.

A Magyar Dal Napja alkalmából kiadott jelentés kitér arra is, hogy az egyesület a zeneszerzők, szövegírók magyar jogkezelőjeként évente több millió elhangzási adatot vizsgál, felhasználási csatornánként is mérni tudja a hazai és külföldi zenefogyasztási arányokat. Az Artisjus Magyar Zenei Jelentés a televíziós és rádiós sugárzások, az élőzenés rendezvények, a hangfelvétel-kiadások, valamint a legális online szolgáltatások statisztikáit vetette össze.

Felidézi, hogy a 2011. január 1-jén hatályba lépő médiatörvény 35 százalékos magyar zenei kvótát írt elő a rádiók számára. A rendelkezés célja, hogy a nagyobb médiafelület révén előnyösebb helyzetbe hozzák a magyar zenészeket. A törvény hatására az országos csatornák kivétel nélkül 35 százalék körüli magyar zenei repertoárt kínálnak hallgatóiknak. Az országos összesített adat (29 százalék) azonban ettől valamivel elmarad, mivel a helyi rádiók mentesültek a kvóta alól, és több – különösen fiataloknak szóló – rádiócsatorna alig játszik magyar zenét – állítja a szervezet.

A hazai televíziócsatornák 51 százalékban magyar zenét játszottak 2011-ben, ez ugyan csak 3 százalékos elmozdulást jelent tavalyhoz képest, de a szám 12 százalékkal több, mint két évvel korábban – olvasható a dokumentumban, amely rámutat arra is, hogy mivel a televíziók esetében jogszabályi előírás nincs, így kifejezetten a fogyasztói igények változását tükrözik a számok.

A közlemény idézi Tóth Péter Benjamint, a zeneszerzők, szövegírók jogait kezelő Artisjus kommunikációs és stratégiai igazgatóját, aki szerint az eredmény nemcsak a jogszabályi változásoknak köszönhető, hanem az idén ötéves Magyar Dal Napjához hasonló rendezvényeknek is.

A fizikai hanghordozók esetében a fogyasztók előnyben részesítik a magyar zenéket a külföldi előadók műveivel szemben, 2011-ben a magyar vásárlási arány megközelítette a 60 százalékot – áll a közleményben, amely kitér arra is, hogy a fizikai formában terjesztett hanghordozók értékesítése tovább zsugorodik.

A szakértők jelentős növekedésre számítanak a legális online zeneáruházak forgalmában, miután 2011 végétől több zenei szolgáltató is elérhetővé vált Magyarországon. A közlemény ugyanakkor rámutat, hogy míg globálisan 2010-ben már az összes hangfelvétel-eladás 25 százalékát a digitális értékesítés tette ki, Magyarországon ez az arány még az 1 százalékot sem érte el.

„Ugyanakkor a nagy nemzetközi szolgáltatók megjelenésével párhuzamosan 2010-ről 2011-re az online letöltésekben a magyar zene aránya jelentősen visszaesett, 50 százalékról 27 százalékra” – hangsúlyozza a dokumentum. A szervezet szerint az arány javításának feltétele az volna, ha a független hazai kis kiadók és az önmagukat menedzselő előadók képesek lennének technikailag kiszolgálni a zeneáruházakat. „Az Artisjus ebben oktatással, zeneipari információkkal nyújt segítséget az alkotóknak” – áll a közleményben.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2017. június 22.
Egy férfi ásványvizet iszik Budapesten 2017. június 22-én. Másodfokú hõségriasztást adott ki Szentes Tamás, az országos tisztifõorvosi feladatokért felelõs helyettes államtitkár június 22-én 0 órától június 26-án 24 óráig.
MTI Fotó: Mohai Balázs

Abnormálisan meleg lesz 2022-ig

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.