Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI) 1896 óta működik a Budapesti Fegyház és Börtön területén, a Kozma utcában. Jelenleg ez az ország egyetlen olyan intézménye, ahol a bíróság által elrendelt kényszergyógykezelést, illetve az ideiglenes kényszergyógykezelést végrehajtják. Továbbá itt látják el azokat a büntetés-végrehajtási intézetekből beutalt elítélteket és letartóztatottakat, akiknek pszichiátriai vagy neurológiai problémájuk van. Őket a kényszergyógykezeltektől elkülönítve, másik épületben helyezik el. Utóbbiak a hivatalosan 311 főt befogadni képes IMEI betegeinek mindössze 20 százalékát teszik ki.
Fotó: MTI / Marjai János
Mint arról korábban beszámoltunk, amennyiben a kulcsi mészárost beszámíthatatlanság miatt felmenti a bíróság a bűncselekmény vádja alól, kényszergyógykezelésre ítélik, és ebben az intézetben tölti majd mindennapjait. Körülbelül 5-6 évet – dr. Laczkó János bv. ezredes, az IMEI főigazgató-helyettese legalábbis azt mondta lapunknak, ennyi az átlagos ápolási idő.
Diszkó, főzőverseny és koncertek
2010. május 1-től a kényszergyógykezelés határozott idejű intézkedéssé vált. A jogszabályok szerint a bíró határozza meg a kezelés idejét, figyelembe véve a bűncselekményt. A maximálisan kiszabható időtartam húsz év, de ha valaki például két év múlva a kirendelt igazságügyi elmeorvosszakértők és az intézet véleménye szerint tünetmentesnek mondható, elhagyhatja az intézetet. A bíróság évente két alkalommal vizsgálja felül a kényszergyógykezelés szükségességét. Abban az esetben, ha a határozott idő lejárta után is indokolt a kezelés, azt már nem az IMEI-ben, hanem egy másik intézményben, azaz polgári pszichiátriai osztályon folytatják.
Laczkó János szerint az, hogy a visszaesők aránya csupán 3-5 százalék, az IMEI módszerét és a betegközpontú kezelést, valamint az alapos, mindenre kiterjedő felülvizsgálati véleményt igazolja. „Az egészségügyi szemléletet tartjuk elsődlegesnek, a nővérek, az ápolók és valamennyi munkatársunk az itt tartózkodókat betegeknek tekintik. Ők nem elítéltek, hanem kényszergyógykezeltek. Ennek megfelelően csupán pár szabálynak kell eleget tenniük: viselniük kell a formaruhát és kötelesek elfogadni illetve betartani az intézet házirendjét. Hetente fogadhatnak látogatókat, és a kivizsgálások, gyógyszeres valamint terápiás kezelések mellett 10 féle program közül választhatnak” – meséli a főigazgató-helyettes.
A betegeknek – felügyelet mellett – közös női-férfi táncprogramot, Ki mit tud? tehetségkutatót és sportvetélkedőket rendeznek, életmód csoportfoglalkozást tartanak, ahol főzhetnek is, emellett három felekezet istentiszteletein vehetnek részt, angol nyelvet tanulhatnak egyik betegtársuk vezetésével, könyvtárba járhatnak és az énekkarba is beléphetnek. A kórtermek éjjel-nappal nyitva vannak, a betegek az adott osztályon szabadon mozoghatnak.
| Ombudsman: továbbra is drámai az IMEI elhelyezése |
|
Kevés az ápoló, a pszichológus és a pszichiáter, az infrastruktúra rendkívül leromlott állapotban van – összegezték tapasztalataikat az alapvető emberi jogok biztosának munkatársai, amikor ismét helyszíni vizsgálatot tartottak az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben. A leromlott állapotú épületek nem alkalmasak kórház működtetésére, nem akadálymentesek, lift nincs bennük, holott testi fogyatékossággal élőket is gondoznak az intézetben. A vizsgálat résztvevői továbbá aggályosnak tartják, hogy az egymástól több száz méterre lévő három épületben éjszaka két-két ápoló és mindössze egy ügyeletes orvos van szolgálatban, egyes kórtermekben pedig nagy a zsúfoltság. Továbbra is súlyos gond, hogy a létszámstop miatt nem tudnak ápolókat felvenni, a pszichiáterek átlagéletkora 70 év körül van, a szakorvosi utánpótlás pedig nem megoldott – áll a közleményben. A vizsgálat szerint előrelépés, hogy – a kényszergyógykezeltek osztályainak kivételével – valamennyi kórteremben van kamera, ám nem biztosított a felvételeket rögzítő monitor 24 órás, szakszerű figyelése. |
Kőbánya-Kispest vs. Kozma utca
„Egy elmebeteg soha nem gyógyul meg – állítja Laczkó -. Ez nem olyan, mint egy kéztörés, hogy idővel a csont összeforr. Gyógyult soha nem lesz, de tünetmentes állapotba hozható. Fontos azonban, hogy ez nem örökre szól, ennek az állapotnak a fenntartása a későbbiekben a polgári életen múlik.”
Megfelelő háttér, a gyógyszerek rendszerese szedése, kontroll, utógondozás és felügyelet – ezek szükségesek ahhoz, hogy az IMEI-t elhagyó beteg ne essen vissza és ne romoljon az állapota. A későbbi bűnismétlést azonban még ez sem garantálja. „Kiváló szakmai munkát végzünk, gyakran sanyarú körülmények között. Az ápolók minden rezdülését figyelik az intézetünkben kezelteknek, minden esetben alapos szakmai véleményeket és előterjesztéseket készítünk. Ennek ellenére senkinél nem zárható ki száz százalékig a bűnismétlés veszélye, de a statisztika szerint ez a gyakorlatban lényegesen alacsonyabb a kényszergyógykezelteknél, mint a börtönre ítélteknél” – magyarázza Laczkó.
Azt állítja, nem kell tartani az IMEI épületét elhagyó „gyógyultnak” nyilvánított emberektől. Mint fogalmaz: sokkal nagyobb veszélyben érezhetjük magunkat éjjel a metróra várakozva Kőbánya-Kispesten, mint a kényszergyógykezeltek között.
| Nem kell félni! |
| Laczkó Jánoshoz hasonlóan, a lapunknak korábban nyilatkozó dr. Molnár Károly, a Magyar Pszichiátriai Társaság leendő elnöke is azt mondta, a pszichiátriai betegek körében – a lakosság átlagához viszonyítva – sokkal kisebb arányban fordulnak elő kriminális cselekmények. „Nem kell félni a pszichiátriai betegektől. Nemcsak a legtöbb páciensünknél, egy átlagembernél sem jósolható meg sokszor, hogy holnap, holnap után mit fog tenni egy adott indulati állapotban” – magyarázta a szakember. |
Beszámítható vagy sem?
Beszámíthatatlan az a személy, aki nem látja be cselekményének következményeit, vagy belátja ugyan, de nem képes máshogy cselekedni. Tudja, hogy helytelen, amit tesz, ennek ellenére – egy belső hajtóerő, nyomás hatására – képtelen megváltoztatni döntését – magyarázza Végh József kriminálpszichológus.
A szakember szerint a kulcsi gyilkos beszámíthatatlanságát magyarázza, – a többi közt – hogy a férfi minden kihallgatásán azt vallotta, hogy gyűlöli a családtagjait, és nem érez sajnálatot azért, amit tett, lelkiismeret-furdalás sem gyötri. Vallomásait mindig úgy adta elő, mintha mi sem történt volna. A fiatalember a nyomozás elején még azt is kikérte magának, hogy elmeorvosok vizsgálják, mondván, ő nem bolond, hanem gyilkos.
„Akinek elborult az elméje, annak nincs belátása arra, hogy beteg. Ha egy többszörös gyilkos rendjén találja tettét, azt bizonyítja, hogy zavarodott az elméje és nincs betegségbelátása” – teszi hozzá Végh, hangsúlyozva: téves az a vélekedés, miszerint egy kényszergyógykezelésre ítélt bűnelkövető számára enyhébb büntetés például az IMEI-be való elzárás, mint rabság a rácsok mögött. Ugyanis míg a büntetés-végrehajtási keretek között tartott rab „normális” társak között él a fegyházban, addig a pszichiátriára beszállított vagy odaküldött egyén több – nagy valószínűség szerint – hasonló problémákkal küzdő beteggel van összezárva.
Talán ezért is lehet, hogy – Laczkó elmondása szerint a 30 év alatt, mióta az IMEI-ben dolgozik – soha nem fordult elő, hogy valaki megjátszotta volna az elmeháborodottat csak azért, hogy felmentsék, és elkerülje a börtönt.
Nehéz újrakezdeni
Végh József szerint a kulcsi mészárosnak – csak úgy, mint valamennyi többszörös gyilkosnak – borzasztó nehéz lesz visszatérnie a társadalomba. Feltehetően nem megy vissza korábbi lakhelyére, hanem máshova költözik, vagy valamelyik utógondozó intézménybe kerül.
Megerősítve a Laczkó által elmondottakat, úgy véli, a kulcsi gyilkos esetében sem zárható ki, hogy később, szabadulása után, nem követ el majd újabb bűncselekményt, például életben maradt családtagjai vagy idegen személyek ellen.
Annak idején nagy vihart kavart, amikor kiderült, hogy kilenc nappal a bűncselekmény előtt hagyta el a pszichiátriát a salgótarjáni mészárlás elkövetője. A szakember szerint az elbocsájtás lehetett teljesen indokolt és jogszerű. A baj akkor történik, és az ilyen esetek akkor kivédhetetlenek, ha a beteg később nem szedi a gyógyszereit.
