Belföld

Lógós diákok a rendőrségen: Ágyúval verébre

24.hu
24.hu

2012. 07. 16. 06:00

Kiverte a biztosítékot a lógós diákok elleni rendőri fellépés szabálya.

Korábban a témában:

“Még nincs is személyim, most akkor milyen igazolásokkal rohangáljak, hogy ne vegzáljon a rendőr? Hogyan bizonyítom, hogy mikor vannak vége az óráimnak? A kicsiknél, hogy állapítja meg a rendőr, hány évesek és kell-e már iskolába járniuk?” Most szaladjunk el, ha rendőrt látunk? És mi van, ha utolér, erőszakkal is elvihet, és meg is bilincselhet? – sorozta meg kérdésekkel a Szeged24-et egy 13 éves fiú, amikor felvilágosítottuk, hogy a parlament a közoktatásról szóló törvény módosításakor azt is elfogadta, hogy iskolaidőben, a tanköteles korú, lógós diákokat rendőrök kísérhetik vissza az iskolába. Nagyjából ezeket a kérdéseket boncolgatták azok a gyermekvédő szakemberek is, akiket ezután megkerestünk. 

Nemzetközi egyezménnyel is ütközik?

Ágyúval lőnek verébre” -reagált a legismertebb gyermekvédő világszervezet, a UNICEF Magyar Bizottságánának gyermekjogi igazgatója. Gyurkó Szilvia szerint a szabályozás nincs összhangban az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével sem, amelyet Magyarország is aláírt, és épp idén van beszámolási kötelezettségünk. A szakértő arra emlékeztetett, hogy a nemzetközi egyezmény szerint minden esetben a gyerekekek érdekeiket kell elsőorban figyelembe venni, és ez nem csupán elméleti, gyakorlati kérdés is.

Gyurkó Szilvia szerint épp az utóbbi miatt aggályos a törvény, amely szerinte nem életszerű és “belekódolt” a konfliktushelyzet. A gyermekjogi igazgató szerint pereket is előrevetít, ha rendészeti eszközökkel akarjuk megoldani az iskolakerülés gondját, mert a rendőri intézkedéseket dokumentálni is kell, amely beindítja “az eljárási gépezetet”.

Gyurkó Szilvia szerint a szabályozás logikája épp ezért nem a segítség és a megelőzés, hanem a gyerek és a szülők kriminalizálásának irányába mutat. A szakember szerint ráadásul teljesen felesleges, mert most is megvan a törvényi háttér, csak használni kellene.

Az már csak hab a tortán, hogy az ENSZ szerint egységesíteni kell az úgynevezett “státuszcseleményeket“. Ez erre az ügyre lefordítva azt jelenti, hogy a rendőr csak akkor vihetné vissza a gyereket az iskolába, ha a felnőttet is beviszi a munkahelyére dologidőben -magyarázta Gyurkó Szilvia. A szakértő számos nemzetközi példát hozva hozzátette: azokban az országokban, ahol gyerekekkel kapcsolatos hatósági feladatokat “sóznak” a rendőrökre, ők sem “boldogok” ettől, és az ENSZ legfrissebb vizsgálata is azt mutatta, hogy nem a büntetőterület, hanem a gyermekvédelmi és gyermekjóléti rendszer működik jól ezekben a kérdésekben.

Diszkriminálhat is?

A komplex megelőző programokkal foglalkozó Ne Bánts Világ! Alapítvány gyermekvédelemben dolgozó szakembereinek is főleg a jogszabály végrehajtásával vannak kétségeik. Nagyné Páll Melinda, az alapítvány munkatársa szerint ha a rendőr kényszerít, az nem védi a gyereket, hanem nyilvánosan megalázza.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az adott rendőr személyes érzékenységén múlik majd, hogyan lép fel a gyerekkel szemben, és ez az erőszak és a diszkrimináció lehetőségét is magában rejtheti. Vagyis az a kérdés:  egyformán bánik-e a majd egy rendőr a jól szituált gyerekkel és a szegénnyel – például romával – vagy az előzővel engedékeny lesz, a másikkal pedig durva?

Nagyné Páll Melinda arra is emlékeztetett, hogy a hiányzás az iskolából és a szegénység sokszor összefügg: vannak szép számmal olyan mélyszegénységben élő gyerekek, akik például telente azért nem jutnak el az iskolába, mert nincs megfelelő ruhájuk, cipőjük, nem azért, mert lógósak.

A Pedagógus Szakszervezet -ahol szintén rossznak tartják a rendészeti módszert – adatai szerint egyébként a hazai tanköteles diákok egy-két százalék híján rendesen járnak iskolába.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.