Reggel fél kilenckor trópusi hőség volt a Fővárosi Bíróság Széll Kálmán tér melletti irodaházában. A szocreál irodaépület hatalmas, de csak résnyire nyitható ablaktáblái csupán arra voltak jók, hogy az utcáról beszűrődő légkalapács zaja elnyomhassa a bíró és az ügyvédek felvezető szavait.
Hőség és más semmi…
Öt perc sem telt el, amikor a negyvenes bírónő felemelte az asztalára kihelyezett hőmérőt és azt mondta: eszerint harminc fok van. Tájékoztatom a feleket, hogy a bíróság szabályzata értelmében 25 fok fölött nem kötelező a talár viselete. Ez volt talán az a pillanat, amiben a legközelebb kerültek a felek álláspontjai: nyomasztó meleg volt, mindenki meglazította magán a bélelt, nehéz fekete szövetet, majd csendben izzadt tovább.
Így, izzadságcseppek között születik Magyarország egyik legátpolitizáltabb, milliárdos gazdasági ügyében ítélet. Izzadva érvelnek a légkondicionált A-kategóriás irodaházakhoz és légkondicionált bőrüléses autókhoz szokott, télen-nyáron zakóban járó ügyvédek, akik zsebkendőbe törlik gyöngyöző homlokukat. (Ki mondta, hogy a szellemi munka nem izzadságos?) Izzadva hallgatja meg a minisztereket, miniszterelnököt, milliárdosokat érintő és több millió adófizető pénzéről szóló érveket a kipirult arcú bíró, izzadva foglalja össze és mérlegeli azokat.
Nem csoda, ha azt mondják, hogy a globalizáció mostani nagy hullámát az alapozta meg, hogy a fejlődő világban elterjedt a légkondicionálás. Nem lenne baj, ha a léghűtés – egy alig néhány ezer éves római találmány – lassan a magyar bíróságokra is eljutna. Az emelkedő hőmérséklet minden fokával ugyanis veszít párat az IQ-jából az ember. De ezek szerint ez a magyar igazságügyben nem számít problémának.
E fenti kis hőségelemzést azért is engedtük meg magunknak, mert talán ezzel is összefügg, hogy négy és fél órán keresztül a sukorói ügyben érdemi fejlemény nem történt.
Szabálytalan idézés
A közelmúltban jogerősen semmissé nyilvánította a Fővárosi Ítélőtábla a Velencei-tó melletti Sukoró területén lévő telkek cseréjét, ezáltal szó szerint kihúzva a földet az oda tervezett magyar Las Vegas alól. Most azon zajlik a huzavona, hogy vajon az állam jogszerűen bontotta-e fel a beruházást végző céggel a koncessziós szerződést is, s jár-e neki az a mintegy kétmilliárd forintos kötbér, amit követel.
De a hétfői, szaunabeli tárgyaláson nem született erről döntés, ugyanis a bírónőt sikeresen győzte meg Köves Péter, a Lakatos Köves Ügyvédi Iroda egyik alapító partnere, hogy az Egyesült Államokban élő ügyfele – Ronald Lauder – nem lett megfelelően idézve a tárgyalásra, s ezért el kell azt halasztani – a bírói döntés értelmében augusztus 22-ig.
A magyar államot képviselő Bártfai Beatrix szerette volna, ha részítélet születik a meghiúsulási kötbér ügyében, ám a bíró úgy ítélte, hogy ez azért nem lehetséges, mert ezt a döntést egy másik bírósági ítélet még befolyásolhatja.
Sukoró, kaszinó, Gyurcsány
A híres sukorói telekcsere és a King’s Casino ügyében több per zajlik párhuzamosan. Talán a leghíresebb az a büntetőjogi per, amelyre egyebek között Gyurcsány Ferencet is bíróság elé citálta a Központi Nyomozó Főügyészség a hűtlen kezelés vádjával folyó perben. Az irattömeg jelenleg mintegy 40 ezer oldal. Májusban június 10-ig hosszabbította meg az ügyészség a vádemelés határidejét (addig ismeretlen tettes ellen zajlik az eljárás), ám a dátum jött és ment újabb hírek nélkül.
A legnagyobb horderejű ügy viszont talán a Világbank melletti választottbíróságon zajlik, ahol az egyik beruházó cég tulajdonosa, a Vigotop Limited perelte be Magyarországot tavaly augusztusban. Az ügyben egy német, egy amerikai és egy finn bíróból álló csapat fog dönteni. A döntőbíróság eddig mindössze egyszer ült össze, áprilisban.
A leggyorsabban, szolíd négy év alatt, a telekcsereügyletet megsemmisítő eljárás futott le: 2008-ban állapodott meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel Joav Blum, aki három – összesen is sokkal kisebb értékű – telket adott a magyar állam tulajdonában lévő húsz sukorói telekért.
Oszkó Péter akkori pénzügyminiszter azt mondta a tárgyalások folyamán: volt egy pont, amikor már szerette volna visszafordítani az ügyet, ám akkor már Joav Blum nem állt kötélnek.