Belföld

Interjú a Wekerle Program miniszteri biztosával

Nagy Zoltán
Nagy Zoltán

2012. 06. 05. 07:00

Radetzky Jenőt, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét bízta meg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Wekerle Program koordinálásával

 

Miért lett a kamara megyei elnöke mi niszteri biztos? Hol érhető tetten az összefüggés?

Attól még lehet valaki miniszteri biztos, hogy nem volt kamarai elnök, de az én kinevezésem biztosan összefügg a kamarai munkámmal. Én elnökként felvállaltam egy olyan programot, amit valamennyi kormány elismert. Az elmúlt esztendőben a nemzeti kormány programjának részévé is vált ez a tevékenységem.

Miről van szó?

A Kárpát-medencei gazdasági térnek a kialakítása, pontosabban újraépítése. A földrajzi értelemben vett vízgyűjtő egy speciális gazdasági környezet is egyben. A Kárpát-medence több fogalmat is takar, de most próbáljunk meg koncentrálni a gazdaságira. Az itt élő népek a magyar integrációval nagyszerű gazdasági modellt tudtak létrehozni a második évezred végére. Látszik, hogy egy egységes gazdasági irányításra van szükség, ami nem feltétlenül kormányzati irányítást jelent, hanem a gazdaság szereplői által összekovácsolt erőt, akár beszélhetünk gazdasági önkormányzásról. Én az Országos Kamara nemzetközi alelnökeként foglalkoztam ezzel a programmal, és mint megyei elnök fel is vállaltam Wekerle Sándor emlékév leszervezését. Wekerle idejében – éppen az ő jóvoltából – a Kárpát-medence Európa egyik, ha nem a legerősebb gazdasági tere volt.

Ezt a pozícióját ezer esztendőn át tartotta…

Folyamatosan épül, de a dualizmus korszakában vált meghatározó erővé. És éppen azért, mert az akkori gondolkodás korszerű környezetet alakított ki: egységes infrastruktúra, korszerű vasút- és hálózatépítés volt, a vízgazdálkodással az iparosodás útját szélesítették, egységes volt a pénz és az adórendszer is. Ezek együtt biztosították az elképesztő fejlődést. Az innováció területén világelsők voltunk. No ezt ismertük fel, s ezzel együtt azt, hogy az Európai Uniónak nagy valószínűséggel a Középkelet-Európai térsége lesz a legerősebb fejlődési zónája. Ha pedig ez itt lesz, akkor ezt itt valakinek integrálnia kell. A kérdés az, ki teszi majd ezt meg. Én azt szeretném, ha a magyar gazdaság tehetné meg, részben történelmi tapasztalata, részben földrajzi elhelyezkedése, részben a kreatív gazdasági tudása miatt, ráadásul a Kárpát-medencében még mindig a magyar nyelvet használják a legtöbben.

Akkor ez már a miniszteri biztosság feladata. Hogyan kívánja segíteni azt, hogy élre állhasson a magyar gazdaság?

Olyan helyzetet kell teremteni, hogy a magyar tulajdonú, kreatív cégek gyorsabban fejlődjenek, a gyors fejlődésből nemzeti nagyvállalatok jöjjenek létre, ezekből alakuljon ki regionális nagyvállalat és a folyamat végén magyar tulajdonú multinacionális cégek.

Nincs ellentmondás, ha közben meg a kis- és középvállalkozások viszik a gazdaság nagy részét a hátukon?

Az Európai Unióban a 23 millió vállalkozásnak a 98%-a kis- és középvállalkozás, ez Magyarországon még inkább így van, ám a gondot ott látom, hogy az itt működő multik már eleve konténer gyárakat csinálnak, hogy bármikor továbbállhassanak. Wass Albert szavai jutnak eszembe, mert nekünk ezt tisztán kell látni: „a víz szalad, de a kő marad”. Multik jönnek, mennek, de a nemzeti multik és a kisebb vállalkozások biztos, hogy maradnak. Erre a sziklára kell építeni az új magyar gazdaságot.

Ön nem egy politikus. A miniszteri biztosság politikai bizalmat igényel.

Büszke vagyok arra, hogy nem politikusként kértek fel erre a megtisztelő posztra. Ugyanakkor ki kell jelentenem, hogy a mindenki politikának a jó gazdasági pillérekre kell alapoznia, mert abban van az erő és nem az ideológiákban.

Mi az első lépés?

Erősíteni az exportot, a magyar nagyvállalatok kialakítását. Már van nagyon sok magyarországi tulajdonú cég Erdélyben, Délvidéken, Felvidéken, de ezeket fel kell térképezni, hiszen ez nemzetpolitikai és nemzetgazdasági kérdés.
Tizenegy irodát nyitunk meg az elszakított területeken, amiből már nyitottunk meg Kolozsváron, Nagyváradon, de ezen a héten nyitjuk meg a sepsiszentgyörgyit, udvarhelyit és a szabadkait. Ezek az irodák a teljes magyar kamarai hálózatba fognak beépülni, ami annyit jelent, hogy egy gazdasági kérdésre például Fehérváron azonnal befuthat a válasz mondjuk Kassáról.

Bár eddig is hasonló koordinációs feladatokat talált ki önmagának, de mostantól ez már nagyobb felelősség. Nem izgul a megvalósítás miatt?

Miért kéne izgulnom?

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 1968. április 12.
Mátrai Zsuzsa énekesnő részt vesz az Egy óra Majláth Júliával című műsor felvételén. A műsort húsvét hétfőn mutatják be a Magyar Televízióban Kalmár András rendezésében.
MTI Fotó: Patkó Klári
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.