Belföld

Dübörögnek a Nyirő-kötetek

A Nyirő József újratemetésével kapcsolatos híreknek és az alaptantervbe kerülésével kapcsolatos vitának egy látható eredménye már van: a könyvei iránt igencsak megugrott az érdeklődés.

Az egyik legnagyobb magyar könyveshálózat tájékoztatása szerint január óta folyamatosan nő a Nyirő József-kötetek népszerűsége, áprilisról májusra pedig megnégyszereződött a boltokban kapható összesen 11 könyv eladási aránya. Az erdélyi író köteteinek gondozója, a Lazi Kiadó szintén arról számolt be, hogy erős növekedést tapasztalnak a Nyirő-kötetek forgalmában, ám pontos adataik egyelőre nincsenek. Leginkább az Uz Bence című regény volt eddig is népszerű, most is ennek az eladási aránya ugrott meg a legjobban.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban is jóval többen keresik az író műveit, mint korábban. A Hír24 kérdésére közölték, hogy a könyvtárból áprilisban 19-en, májusban viszont már 156-an kölcsönözték ki Nyirő írásait.

Megkérdeztük a Központi Antikváriumot is, ahol szintén érezhetően megnőtt az érdeklődés a politika által előtérbe helyezett író könyvei iránt, a bolt ki is alakított egy önálló Nyirő-kirakatot. Az Írók Boltja ugyanakkor nem tapasztalt változást a sokak által kétes politikai szerepe miatt bírált néhai író köteteinek forgalmában.


Fotó: MTI / Kovács Tamás

Nyirő József 1889-ben született Székelyzsomboron, 1912-ben pappá szentelték, de 1919-ben kilépett az egyházi rendből, és feleségül vette Bedő Ilonát. A papi rendből való távozása után a Római katolikus egyház kiközösítette. Először Kidében bérelt malmot, hogy fenntartsa magát és családját, majd a következő tíz évben a kolozsvári Keleti Újságnál dolgozott újságíróként. Elkezdett szépíróként is írni, több folyóiratban megjelentek novellái. 1924-ben jelent meg Jézusfaragó ember című novellagyűjteménye, amely sikert aratott mind Erdélyben, mind pedig Magyarországon. Máig is ezt tartják a legfontosabb művének.

Nyirő markáns politikai szerepet vállalt a 40-es években. 1941-ben, a második bécsi döntést követően behívott erdélyi képviselőként a magyar országgyűlés tagja lett és Budapestre költözött. A nyilaspuccs után részt vett a Szálasiékkal együttműködő parlamenti képviselőkből álló úgynevezett „nyilas parlamentben”, sőt, a Szálasi-rezsim végnapjaiban Sopronban ő szerkesztette az utolsó nyilas médiumot, az Eleven Újságot. A Német Birodalomba is együtt menekült a németeket kiszolgáló kormányzattal.

1950-ben Madrid közelébe költözött, aktív szerepet vállalt a nyilas-hungarista emigráció munkájában. Hosszas betegség után 1953 októberében hunyt el egy madridi klinikán. Síremléke a madridi Almudena temetőben áll. Személyének megítélése már első politikai szerepvállalásától kezdve vitatott. Halála után a magyar és román kommunista diktatúrák Nyírő politikai bűneit igyekeztek hangsúlyozni. A rendszerváltás után árnyaltabb kép alakult ki az íróról, Romániában több iskola is viseli a nevét.

2010-ben a korábban az írónak több szobrot is állító alapítvány képviselői megállapodtak a Nyirő család leszármazottaival arról, hogy hazahozzák és szülőfalujában újratemetik Nyirő József hamvait, valamint a magyar állam támogatásával átfogó programsorozatot szerveznek az író szellemi hagyatékának méltó ápolása érdekében.

Mint megírtuk, a 2012. pünkösd vasárnapjára tervezett újratemetés azonban politikai feszültség forrásává vált Románia és Magyarország között. Az újratemetés nélküli emlékünnepen részt vett Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke is, aki azt hangsúlyozta, hogy szét kell választani Nyírő József politikai és írói munkásságát.

Nyirő József körül már korábban is fellángoltak az indulatok, amikor – Wass Alberttel és Szabó Dezsővel együtt – végül bekerült az új Nemzeti alaptantervbe.

Hárman tudták, hol vannak Nyirő hamvai

Csak három ember tudta, hol vannak Nyirő József hamvai, és egyikük sem székelyudvarhelyi – derült ki szerdán azokból az interjúkból, amelyeket erdélyi magyar lapok készítettek a vasárnap elhalasztott újratemetés kommunikációs vezetőjével. Lukács Csaba szerint a román hatóságok mindenképp meg akarták akadályozni a temetést: megfélemlítették a székelyudvarhelyi katolikus plébániát, vasárnapra virradó éjszaka “sportos kiállású emberek” őrizték a temetőt és megakadályozták, hogy kiássák a sírt. Ők az író hamvait is elkobozták volna, ha megtalálják – tette hozzá.

A kommunikációs vezető ezzel magyarázta, hogy olyan szintű konspirációra kényszerültek Nyirő József hamvainak szállítása és őrzése ügyében, hogy még a helyi szervezők sem rendelkeztek hiteles információkkal. “Három személy tudja, hol vannak a hamvak, közülük egyik sem udvarhelyi. Az udvarhelyiek annak függvényében kaptak információkat tőlünk, hogy éppen mit akartunk üzenni a Román Hírszerző Szolgálatnak.”

A Transindex felidézte, hogy sokan úgy gondolják, a hamvak akár abban a táskában is lehettek volna, amelyet Szőcs Géza, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkára mindvégig magánál tartott és még a ravatalhoz is felvitt, amikor megtartotta beszédét. Az államtitkár a feltételezést sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta, de elmondta, hogy a hamvak Erdélyben vannak, és tudomása szerint két héten belül szűk családi körben történik meg az újratemetés. A lapnak Lukács Csaba azt mondta, nem tudja, “honnan vette Szőcs Géza a Nyirő József hamvainak hollétéről szóló információt, mivel ezzel az információval ő nem rendelkezhetett. Ő ugyanis nem volt benne a szűk szervezőbizottságban”. Szerinte bármit is mondanának a szervezők a hamvak hollétéről, akkor lakossági zaklatásnak tennék ki azokat a személyeket, akikről a román hatóságok azt feltételezik, hogy a hamvakat őrzik.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik