Belföld

Elkaszálta az egyház a jövő menzáját

Egészséges és változatos ételeket álmodott meg az iskolásoknak Buday Péter mesterszakács. Hiába. Míg Nagy-Britanniában a diákok hajították kukába a „biomenüt", itthon az egyház szavazta le a menzareformot.

Az unalomig ismételt lencsefőzelék, grízes tészta és csirkepaprikás helyett újfajta, egészséges, modern ételeket kapnak az iskolások egy budapesti, egy miskolci és egy falusi iskolában. A brokkoli krémleves és gombával töltött rántott palacsinta menüsorral operáló menzareformot Simon Gábor miskolci közgyűlési képviselő indította útjára 2010 szeptemberében, melyhez Buday Péter mesterszakács segítségét kérte. A séf vállalta, hogy szaktudásával segíti a gyerekek étkeztetésének javítását, valamint a helyi főzőkonyhák munkatársainak képzését.

A program legfontosabb célja – amellett, hogy nagy súlyt fektet a helyi hagyományokra -, hogy ugyanannyi pénzből az általános és középiskolás diákok jó minőségű, finom és egészséges ételhez jussanak. Valamint, hogy bővüljön a választék, és a fiatalok minél több lehetőségből választhassanak, miközben minden nap megkapják a fejlődésükhöz szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat. Buday ennek érdekében „ravasz” menüsorokat dolgozott ki: a megszokott ételek egy részét megtartotta, és csak fokozatosan cserélte újakra. Egy év alatt 560 új fogást ismerhettek meg a diákok.

15 éves reform

„Minden nap kapnak előételt, emellett három főétel közül választhatnak, és az étlapon mindig szerepel vegetáriánus fogás. Ha a gyerekek igényesebben étkeznek, nemcsak egészségesebb felnőttek, hanem tudatos vásárlók, tudatos szülők is lesznek” – mondta a Hír24-nek Buday, aki szerint a mai menzák legnagyobb hátránya, hogy nem veszik figyelembe a kor alapkövetelményeit, az egészséges étkezés alapjait és az életkori sajátosságokat.

“Nincs szezonalitás, a gyerekek egészségtelenül esznek. Ugyanazt kapják, mint én 40-50 évvel ezelőtt az iskolában. A menza semmit nem fejlődött azóta. Pedig a rendszerből nem a pénz hiányzik, hiszen ugyanabból összegből kijönnek az általam megálmodott menük is. Inkább a kreativitás, az alapanyag-ismeret, a változtatás szándéka az, ami nincs meg” – tette hozzá a sztárszakács.

Buday szerint legalább 15 év, mire a megújuló étkezést biztosító iskolák programja megvalósul. Mint fogalmaz, „borzasztó ellenállásokat” tapasztal, és elsősorban nem a diákok részéről. Sok tanár ragaszkodik a több évtizedes, megsárgult receptekhez, és a szabályok is nagyon szigorúak: az iskolák például csak fejenként 3 deciliter feletti mennyiségű levest vehetnek át. A cél azonban – a nehézségek ellenére – továbbra is az, hogy országos programmá nőjje ki magát a menzareform, és egyre több gyerek tányérjára kerüljön egészséges, változás menü.

Nem ismerik fel az ételeket

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet – több mint háromezer iskola diákétkeztetési gyakorlatát vizsgálva – megállapította, sok helyen sem az étkezés körülményei, sem az ételek mennyisége és minősége nem felel meg az egészséges táplálkozás irányelveinek. Észak-Magyarországon az iskolák nyolc százaléka jelezte, hogy a diákok tányérjára tett étel fel sem ismerhető.

Az iskolák 60 százaléka nem veszi figyelembe a gyermekek tápanyagigényét, harmaduk csupán hetente egyszer használ friss zöldséget, 75 százalékában pedig korszerűtlen konyhatechnológiával készült ételt szolgálnak fel. Részben ennek is köszönhető, hogy mindössze a diákok fele ebédel a menzán, a többi inkább valamelyik gyorsétkezde kínálatából választ, vagy hideget eszik.

Egy hétévesekről készült felmérés szerint Magyarországon minden negyedik lány és minden ötödik fiú túlsúlyos vagy elhízott. Hazánkban több mint kilencezer közéétkeztető működik, a napi nettó nyersanyagnorma országos átlagban 259 forint. Ez nem elég a korszerű és egészséges táplálkozás elveinek megfelelő étkeztetés biztosításához, ezért a Fogyasztóvédelmi bizottság egy a közétkeztetésre vonatkozó átfogó jogszabály kidolgozását sürgeti.

Jamie Olivernek nem jött be

Néhány évvel ezelőtt az angol sztárszakács, Jamie Oliver is megpróbálta a lehetetlent, és elindította saját menzareformját. Hamburger és a sült krumpli helyett friss salátát, kevésbé zsíros húsokat és halat kínált, a diákok azonban egyszerűen a kukába hajították a „biomenüt”.

Jamie azonban nem adta fel: főzőtanfolyamot szervezett a kamaszoknak, vacsorát adott a szülőknek és győzködte a döntéshozókat. Csaknem két hónapos küzdelem után a gyerekek végül megették az ételek nagy részét, a szülők többsége támogatta az ügyet, a brit kormányzat pedig 477 millió fontot szavazott meg a reformra.

Hiába. Az egy évekkel később készült felmérésből ugyanis kiderült: a programban részt vevő iskolák némelyikében harmadával csökkent a menzások száma. Országos szinten pedig 350 ezerrel lett kevesebb az iskolai étkeztetést igénybe vevők száma.

Az egyház nem kér Budayból

Magyarországon nem a diákok „kényes” gyomra, hanem az önkormányzatváltás torpedózta meg a menzareform-elképzeléseket. Kezdetben három miskolci iskolában startolt a program, mára azonban ezek számra egyre csökkent. Buday Péter azt mondja, miután az egyházak fenntartásába kerültek az intézmények, nem tartottak igényt a segítségére, pedig Budapesten és Kerecsenden jelenleg is tökéletesen működik a rendszer.

A római katolikus egyház vezette Vörösmarty Általános Iskola igazgatónője lapunk érdeklődésére elmondta, valóban a tavaly szeptemberi fenntartóváltás vetett véget a menzareformnak, az Egri Főegyházmegye ugyanis – hogy pontosan miért, nem tudni, de – megszüntette azt. Gáspárné Kiss Mária szerint kinevezésekor fel sem merült, hogy folytatják-e a megkezdett programot, eldöntött tény volt, hogy visszatérnek a korábbi étkeztetéshez.

Mariscsák István, az Egri Főegyházmegye oktatási tanácsadója szintén nem tudott konkrét indokot mondani, miért volt szükség a menzareform megszüntetésére. Szerinte a fenntartóváltás nem jelent kötelezettségvállalást, és az étkeztetése helyett fontosabb, hogy a gyerekek tanulmányi eredményeikkel tűnjenek ki társaik közül.

„Amikor átvettük az iskolát, nem vállaltuk a korábbi fenntartó elkötelezettségeit. Úgy gondolom, az ÁNTSZ gyermekétkeztetésére vonatkozó előírásai önmagában elegendőek. Azokat kell tartalmasan, változatosan betartani, de nem feltétlen mesterszakács bevonásával. A diákok étkeztetése helyett egyébként is a tanításra fókuszálunk” – magyarázta Mariscsák.

A Fazekas Utcai Általános Iskolában szintén csak egy évig működött a Buday-féle menza, jelenleg – saját konyha híján – a központi lánykollégiumtól kapják az ebédet, pedig az igazgató azt meséli, óriási sikere volt a diákok körében az újfajta fogásoknak. „Már eleve az pozitívum volt, hogy több fajta étel közül választhattak. Emellett rengeteg zöldség és gyümölcs került a tányérokra. Egyértelműen pozitív nyomott hagyott a gyerekekben a reform, és most is lenne rá igény” – mondta Cseke Gábor.

Kerestük a Kossuth Lajos Általános Iskola (korábban: Istvánffy Gyula Általános Iskola) fenntartóját, a Magyarországi Evangélikus Egyházat is, hogy megtudjuk, náluk miért szavazták le a vérfrissítésen átesett menza ötletét. Későbbre ígértek tájékoztatást.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.