Belföld

Kóthay Gábor, a Munkácsy-díjas betűművész

batyi-zoltan
batyi-zoltan

2012. 04. 29. 09:39

Nemrégiben Munkácsy-díjjal ismerték el Kóthay Gábor grafikus művész munkásságát. A tanár úr betűit a világ szinte minden pontján olvashatják.

Csak egyetlen olyan napot mondjon, kedves olvasó, amikor nem botlik bele a tekintete a betűkbe. Olvashat könyvet, nézhet televíziót, sétálhat a feliratokkal megtömött utcán, vagy a boltok „dizájnolt” termékei között válogatva, a betű hűséges társként követi. Olyan természetes házasságban élünk velük, hogy talán fel sem tűnik, miben különböznek egymástól, melyik a szép betű, és melyik az, amit sürgősen ki kellene radírozni az emlékeinkből.

Vagy mégiscsak feltűnik? Önökkel is előfordult már, hogy egy könyvet azért tettek le, mert a szemük nem bírta követni a sorokat, kifejezetten ingerelték a csúnyán formázott betűk? Mert ha igen, akkor talán azon is elgondolkodtak, hogy a betűtervezés nagyon is fontos művészet, még ha az alkotók szinte mindig az ismeretlenség homályában maradnak.

Gutenberg gótikus betűje

Hacsak nagyon jó érzékkel nem dönt úgy az illetékes bizottság, hogy kitüntetésben részesít egy olyan művészt, aki betűivel szó szerint beírta magát a művészet nagykönyvébe. Ez történt idén márciusban Kóthay Gábor tanár úrral, akit – miközben a szegedi Tömörkény István Művészeti Szakközépiskolában csöpögteti a szépség iránti vágyat a kamaszokba –, immár nem csupán országos, hanem nemzetközi ismertséggel és tekintéllyel rendelkező „betűművész” grafikusként tartanak számon. Ma már Szeged Munkácsy-díjas művészét ünnepelheti személyében.

De mielőtt elmondanánk, hogyan választotta a művészeteknek ezt a nem éppen hétköznapi ágát, szóljunk arról, mióta beszélhetünk betűtervezésről, tipográfiáról.

– Mi, európaiak, Gutenberg óta – kaptam a választ a tanár úrtól, aki elmondta: a könyvnyomtatás felfedezése előtt, bár Kínában már évszázadokkal korábban is tudták sokszorosítani a leírt jeleket, az európai ember csak a kézírásban gyönyörködhetett, még akkor is, ha nem tudott olvasni. A ma már hatalmas kincsként értékelt, kézzel írt, vagy inkább nagy műgonddal rajzol kódexek mindegyike önálló műalkotás volt, amely magán viselte a kódexmásolók kézjegyét, egyéniségét. Az első betűtípus is a kódexeket követte, gótikus formákat idéző betűinek alakjával Gutenberg nem akart eltérni a hagyományoktól, csupán a sokszorosítást tartotta szem előtt, azt, hogy a könyv minél több ember kezébe, és minél olcsóbban eljuthasson.

Legismertebb munkája a Twilight

Erre szokták mondani: régen volt. Ma már szinte meg sem lehet becsülni, hány betűtervező műhely létezik az Internettel kis faluvá zsugorított világban. Ezek gyártatnak és forgalmaznak is olyan új betűtípusokat, amelyek teljes ábécét foglalnak magukban. Számuk meghaladja a százezret – becsült Kóthay tanár úr, aki azzal büszkélkedhet, hogy ebben a betűóceánban 47 betűtípust, betűcsaládot az ő nevéhez köthetnek. Ezzel a magyar tervezők rangsorát vezeti, aki a Magyar Betű Társaság alapító tagja is.

– Grafikusként már fiatal koromban megragadta a képzeletemet a betűk világa, előbb saját rajzaimhoz terveztem a szerintem oda illő betűket. Aztán 1987-ben, amikor a Képzőművészeti Egyetem képgrafikai szakán diplomát szereztem, hamar rá kellett jönnöm, hogy abból nem fogok tudni megélni. Ezért inkább a tervező grafikusi pályán indultam el. Ma már három amerikai és egy svéd cég forgalmazza az általam tervezett betűket. Legismertebb munkám talán az a betűtípus, amit az egész világon milliók ismerhettek meg, ugyanis 2005 óta a Twilight könyvsorozat logóján ezek a betűk szerepelnek – mondta el Kóthay Gábor.

New York Times és Zaragózai Expo

De a tanár úr betűit használják olyan neves magazinok, mint a The New York Times, az angol Item Magazine, Creative Review, a Le Monde Diplomatique magyar kiadása, hogy csak néhányat említsünk a sok közül. És arról se feledkezzünk meg, hogy Kóthay Gábor teljes arculatok tervezésével is foglalkozik. Az ő kreativitását dicséri a 2008-as Zaragózai Expo magyar pavilonjának, a Szegedi Tudomány­egyetemnek és a Démász Zrt.-nek korábbi arculata, mint ahogy a Magellan, a Median, a United és a BikePositive márkák is Kóthay Gábor tervei alapján lettek egyedikén felismerhetővé.

– Sajnos a mi művészeti águnkra is jellemző, hogy nem mindig a lehető legolcsóbb kinyomtatni egy könyvet, netán megtervezni egy kiállítás, egy cég arculatát. Ezért aztán rengeteg kontár munkával találkozni, olyannal, ami nem vonzza, sokkal inkább szúrja a szemet. Szerencsére az internetes világ is rájött arra, hogy egy-egy honlap csak egyedi arculattal állhat meg a saját lábán, csak így válhat népszerűvé, így a szép betűk iránti kereslet a nyomtatott sajtó háttérbe szorulásával sem csökkent. Mint ahogy a szépség iránti ragaszkodás is az ember örök és természetes vágya marad. Legalábbis remélem – köszönt el mosolyogva a tanár úr.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2013. február 14.
Egy recepciós munkatárs a Microsoft Magyarország Kft. székházában, a főváros II. kerületében, a Graphisoft parkban 2013. február 14-én. A magyar kormány és a Microsoft Magyarország Kft. tavaly decemberben kötött stratégiai együttműködési megállapodást.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.