Belföld

Szent-Györgyi Albert néha úszva ment dolgozni

jeney-barbara
jeney-barbara

2012. 03. 22. 15:13

A magyar Nobel-díjas biokémikus körül legendák keringenek. Ezeket elevenítettük fel.

“Este a feleségem paprikát adott vacsorára. Nekem nem volt kedvem megenni, de nem volt elég bátorságom ezt megmondani. Akkor jutott eszembe, hogy én ezt a növényt még sosem próbáltam ki. Azt mondtam a feleségemnek, hogy ezt inkább elviszem a laboratóriumba, ahelyett, hogy megegyem. Még aznap éjjel megtudtam, hogy ez paprika a C-vitaminnak egy kincses háza. Pár héttel később másfél kilogramm vitamin volt a kezembe, addig csak ezredgramm mennyiségek voltak. Ezt szétosztottam az egész világon, és onnan tudtuk meg, hogy mi a C-vitamin pontos kémiai szerkezete. Ennek a következménye, hogy ma tonnaszámra gyártják, mint az emberi egészségnek a kútforrását” – nyilatkozta annak idején Szent-Györgyi Albert, és habár az életrajz kutatói szerint nem teljesen így történt az esemény, de akár ez a cselekmény is bekövetkezhetett volna.

Hannus István, az SZTE-TTIK Kémiai Tanszékcsoport Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék professzora a Déri Miksa Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban külön Szent- Györgyi-túrákat rendezett diákjainak, ahol megmutatta a Nobel-díjas biokémikus lakását és az ettől pár lépésnyire levő laborját, melyet egy közös udvar kötött össze. Így tehát tényleg csak annyit kellett csinálnia a kutatónak, hogy vacsora után átsétált a munkahelyére. Szent-Györgyi ezt úgy fogalmazta meg, hogy így lesz egy férj gyávaságából világra szóló felfedezés.


Szent-Györgyi híres volt humoráról, amit az alábbi videó is jól mutat.

A Nobel-díjas nagyon közvetlen ember volt

Csupán a tudományos munka azonban nem elegendő egy egész anekdotasor kialakításához. Kellett hozzá egy erős, és pozitív egyéniség, akinek mondatai, tettei nem csak a szakmát, hanem a széles közönséget is érdekelte. Hannus István professzor mesélt néhány olyan történetről, amelyet a Kémiai Nobel-díjasok kurzusán is el szokott érdekességként mondani a hallgatóinak a C-vitamin felfedezőjéről.

„Köztudott, hogy Szent-Györgyi Albert egy reneszánsz ember volt, nem pedig egy beszűkült tudós. Ezt az is bizonyítja, hogy rajongott a művészetek és a sport iránt”. Ez a szegedi tevékenységében is jól dokumentált. A leírások szerint lovagolt, vitorlázórepülő vizsgát tett, a városban pedig az elsők között autózott. Ismert eset, mikor egy városházi ünnepségre Újszegedről motorral érkezett, s a sárga épület mosdójában cserélte át öltözékét szmokingra.

Közvetlenségét jelzi az is, hogy a Dóm téri munkahelyén bevezette az ötórai teázást, melyhez alapanyagot egyenesen Cambridge-ből hozott. Ezeken kötetlenül beszélgetett kollégáival és egykori hallgatóival. Sokat látott emberként mindig előkerült egy-egy történet kirándulásairól, melyet egészséges humorral díszített.

Szent-Györgyi Albert (Szent-Györgyi Albert)Szent-Györgyi Albert ötórai teája kollégáival. A kép a Pesti Napló mellékletében jelent meg 1937-ben

Úszva ment dolgozni

A szocialista megszállás Szent-Györgyit (akinek Nobel-díja 75. évfordulójára most Szegeden nemzetközi konferenciát rendeztek) számos társával együtt az USA-ba való emigrálásra késztette 1947-ben. Ez persze nem vet véget a legendáknak annál is inkább, mert a Massachusetts-i Tengerbiológiai Laboratórium Izomkutató Intézetének igazgatója lett, ahol Nobel-értékű eredményeket ért el. Háza munkahelyével szemben helyezkedett el, a Woods Hole-i kikötőben. Az Atlanti-óceán kis öble választotta el a tudóst az intézettől, ezért néha, a reggeli lendületben úgy döntött, úszva megy dolgozni–a kollégák nagy örömére.

Ennek a tevékenységének köszönhetően, mikor unokáját megkérdezte osztálytársa, hogy a nagyapád vajon miért kapott Nobel-díjat, akkor a kisgyerek így válaszolt. „Nem tudom, de lehet, hogy azért mert úszva is el tud jutni a munkahelyére.”

Politikai tevékenysége negatívumokkal járt

Hannus István professzort annyira érdekelte Szent-Györgyi Albert pályafutása, hogy mikor Amerikába ösztöndíjat nyert, összegyűjtötte a Nobel-díjasról a The New York Times-ban megjelent összes cikket. Összesen 132-t talált, ami egyértelműen mutatja, hogy a tudós intenzíven részt vett a közéletben, sokszor politizált.

Hannus István kémikus (Hannus István)Hannus István kémikus a Szent-Györgyi Albertről szóló The New York Times-os cikkekkel. A professzor kedvenc idézete a Nobel-díjas tudóstól:”A felfedezés lényege: látni azt, amit már mindenki látott, de olyat gondolni, amit senki más nem gondolt róla.”

1956. november 4-én például ő juttatta el a Szegedi Egyetem oktatóinak a felhívását, melyben a világ oktatási intézményeit kérik, hogy segítsenek a szabadságharcban. A táviratot még azelőtt írták, mielőtt az oroszok tankokkal szétbombázták Budapestet.

Itt nagyon erősen szovjet ellenes volt, de az atomháborúban például „megértőbbnek bizonyult”. Nem értett egyet az amerikai állásponttal, sőt 1962-ben a két ország szövetségre lépését sürgette a világbéke megteremtéséért, egy újabb „holokauszt” elkerüléséért.

Szent-Györgyi Albert (Szent-Györgyi Albert)“A könyvek azért vannak, hogy megtartsák magukban a tudást, mialatt mi a fejünket valami jobbra használjuk. Az ismeretek számára a könyv biztosabb otthont nyújt. Az én fejemben bármilyen könyvszagú ismeretnek a felezési ideje néhány hét. Így hát az ismereteket biztos megőrzésre a könyveknek, könyvtáraknak hagyom, és inkább horgászni megyek, néha halra, néha új ismeretekre.”

Ugyanilyen célból csatlakozott 1965-ben ahhoz a vietnámi háború elleni, 300 főből álló akcióhoz, melynek tagjai megtagadták egy éven át az adófizetést azért, hogy az USA befejezze a háborút. Hogy mennyire szívén viselte a problémát, az is bizonyítja, hogy ’66-ban 8-szor szerepelt az Amerikai Egyesült Államok legrangosabb lapjában (a legtöbb 11 cikk volt 63-ban). Mindez azonban sok hátránnyal járt, még egy szólásszabadságot alapvető értékként hirdető országban is, hiszen véleményének felvállalásáért erős politikai támadások érték, ezekből a legnagyobb negatívum, kutatásai anyagi támogatásának csökkentése volt.

Ám, mint ahogy Hannus professzor elmondta, ez nem okozott túlságosan nagy törést Szent-Györgyinek, mert nagyon ügyes volt a pénzszerzésben. A nem szakértő füleknek, így olvasóinak, és az őt hallgató menedzsereknek is egyszerűen, érthetően vázolta fel munkáját. Emiatt sikerült mindig szponzori támogatást szereznie, és tudósként is az átlagnál többször szerepelt az újságban.

Így kaphattak betekintést az olvasók élete utolsó két évtizedének kevésbé eredményes munkájába, a rákkutatásba, melyet személyes érintettsége is vezérelt. Szeretett második felesége, Borbíró Márta és az első házasságából származó lánya, Nelly is rákban halt meg.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.