„Az érdekli az embereket, meg lehet-e élni negyvenhétezer forintból” – e kétségtelenül tényszerű gondolatot Lázár János osztotta meg a sajtóval kedd délelőtt. Hogy aztán ennek ellenére inkább a „mi legyen a kommunistákkal” kérdéskörre szánja a napot, ő is meg a többi potens parlamenti közélő.
A kommunista kifejezés alatt itt és most az echte kommunisták (biszkuk) mellett az úgymond kommunistákból lett demokraták is értendők. Nézzük először a közelebbi, a puhább kategóriát.
Az már múlt pénteken kiderült, hogy Mesterházy Attila MSZP-elnök öt hónapja pont akkorát fújt expárttársai, a gyurcsányisták alá, hogy a minapi új országgyűlési törvényben megmutatkozó fideszes szélvihar tán a parlamentből is kihurrikánozza a Demokratikus Koalíciót. Az úgy volt, hogy tavaly októberben Gyurcsány feladta az MSZP elfoglalásáért folytatott harcot, s híveivel uszályában távozott a balos formációból. Természetesen kivárta, míg az önálló frakcióalakításhoz szükséges tíz képviselő hűségesküt tesz neki, annál nagyobb volt meglepetése, amikor kiderült: fél évig kénytelenek a függetlenek között ülni.
Gyurcsány arra hivatkozott, hogy mivel az MDF 1996-os kettészakadása után a maradók (MDF) és a menők (MDNP) is képviselőcsoportban dolgozhattak tovább, a Demokratikus Koalíciónak is azonnal jár frakció. Kis híján igaza lett. Ha tavaly októberben Mesterházy Attila azt közli Kövér László házelnökkel, hogy szakadt az MSZP, alighanem a gyurcsányi forgatókönyv válik valóra. Csakhogy Mesterházy erre annak ellenére sem volt hajlandó, hogy Gyurcsány megüzente, nem kér a közös vagyonból, inkább azt mondta: belső ellenfelei „kiléptek” a Magyar Szocialista Pártból. Ez az a fent emlegetett szellő, ami elég volt ahhoz, Kövér féléves karanténba küldje a tízeket.
A Demokratikus Koalíció így elesett pénztől, bizottsági helyektől, felszólalási lehetőségtől, nyilvánosságtól – tehát mindattól, ami láthatóvá tesz egy pártot. Igaz, csupán átmenetileg – így hitték, és el is kezdték vágni a centit. Ami a múlt csütörtökön nagyjából negyven napot mutatott. Pénteken viszont hirtelen (minimum) 2014 májusáig csavarta fel a fideszes Gulyás Gábor és Lázár János által benyújtott új országgyűlési törvény javaslata, amiben az áll: csak a megelőző választásokon minimum öt százalékot szerzett párt alakíthat frakciót. És mivel Demokratikus Koalíció néven nem indult párt 2010-ben, így frakciót sem hozhat létre.
Mindez végső soron az ötszázalékos bejutási küszöb körül, de inkább alatta mért DK végét is jelentheti 2014 tavaszán, hiszen a ciklus hátralévő részére is megvonja tőle a nyilvánosságot és az állami források zömét.
Beteges rettegés
A Demokratikus Koalíció persze tiltakozik. Molnár Csaba frakciónélküli frakcióvezető hétfő déli „alternatív napirend előtti felszólalásában”’, melyet szokásosan az üléstermen kívül, a sajtónak tartott, tiltakozott az „orbáni önkény” ellen. Nincs helyünk felsorolni, ki mindenkihez fordul segítségért, ezért csak csipegetünk a listából: az Egyesült Államok kormányához, Németország kormányához, Franciaország kormányához, minden kormányhoz, az Európa Tanácshoz, az Európa Tanács közgyűlésének frakcióvezetőihez, minden Magyarországra akkreditált nagykövethez, minden civil szervezethez és minden jogvédőhöz.
Fotó: MTI / Kovács Tamás
Molnár közös, a DK frakcióalakítását célzó harcra szólítja fel fentieket (is). Emellett kéri az Alkotmánybíróságot, nyilvánítsa alaptörvény-ellenessé a vonatkozó passzusokat. Molnár úgy véli, a frakcióalakítás jogát megvonni visszamenőleges törvénykezésnek minősül, ami nemcsak a magyar alaptörvénybe ütközik, hanem nemzetközi egyezményeket is sért.
A politikus szerint „Orbán Viktor beteges félelme és paranoiája a hatalom elvesztésétől” okolható a DK elleni akcióért. Molnár Csaba azt szűrte le, hogy a kormányfő Gyurcsány Ferencet és a Demokratikus Koalíciót tarja legveszélyesebb ellenfelének – ez a DK támogatottságának fényében kissé túlzónak tűnik. Felidézte a Wikileaks-iratokban Orbán Viktornak tulajdonított mondatot, miszerint „megtanultam, amikor esélyed van megölni a riválisodat, nem gondolkodsz, megteszed”.
Molnár Csaba nem pusztán orbáni magánakciónak ítéli az ügyet, hanem Fidesz-MSZP-Jobbik-koalíciót sejt a háttérben.
Amit utóbb a szintén sajtótájékoztató Mesterházy Attila visszautasított. Mi több, elítélte a „visszamenőleges törvénykezést”, valamint azt, hogy az új országgyűlési törvénnyel „elfogadhatatlan mértékű hatalom összpontosul Kövér László kezében”. „Hamarosan kitilthatják az ellenzéki képviselőket… feláll Kövér László gárdája, hadserege, amely fegyverrel tartja majd fenn a rendet” az ülésteremben – ezt vizionálta Mesterházy. (Megjegyezzük, a házrend szigorításához néhány jobbikos képviselő üléstermi zsidózása, cigányozása adott alapot. S ezt, mármint a szigorítást a többi párt korábban egységesen támogatta.)
Mesterházy ma gesztusokat tett az LMP-nek: frakciójának tagjai a Lehet Mást segítve egységesen kezdeményezik, hogy a Ház vitanapot tartson az állambiztonsági múltról, valamint beállnak a nyugdíjakról kezdeményezett népszavazási javaslat mögé.
Lusztrálva
A nap fő kommunistázós számát a már idézett Lázár János mutatta be. A Fidesz frakcióvezetője bejelentette, hogy hamarosan létrejön a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, melynek a „kommunista diktatúra bűneinek feltárása” lesz a feladata.
Ezerkilencszázkilencven óta téma ez az egész „mihez kezdjünk a múlt rendszer kádereivel” kérdés. Számos volt szocialista országban már az induláskor kitiltották a közéletből az érintetteket, a vértelen magyar rendszerváltás viszont nem hozott lusztrációs törvényt. Aminek sokak, köztük az LMP-s Schiffer András szerint is az az oka, hogy valamennyi rendszerváltó párt, továbbá a privatizáció és a médiaelit is ügynökökkel terhelt. A Fidesz, véli Schiffer, most is alibizik e kérdésben.
Lázár erre azt mondja, a Fidesz „semmit nem akar és nem is fog eltitkolni”, ennek bizonyságára hívja most életre a Nemzeti Emlékezet Bizottságát. Lázár elképzelése szerint a NEB „nem lesz gittegylet”, független szakértők vezetik majd „évtizedekig tartó” munkáját. Kutathat, döntést viszont nem hozhat, az a „politika felelőssége”. A kérdésről hétfő délelőtti ülésén, Orbán Viktor részvételével tárgyalt a Fidesz-KDNP-frakció. A képviselők abban maradtak, hogy a kormány május tizenötödikéig kidolgozza a NEB létrehozásához szükséges jogszabályokat, a t. Ház június közepén megszavazza a megszavazandót, s a szervezet még a nyáron megkezdi munkáját.
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
Feladata lesz megnevezni a „kommunista diktatúra vezetőit” (ez nem tűnik túl bonyolultnak), megmérni, kit milyen felelősség terhel a döntésekben, javaslatot tesz majd arra, hogy ezen emberek a jövőben hogyan vehetnek részt a közéletben, állást foglal e személyek nyugdíjáról, vagyonáról, a pártvagyonról (ami ugye az MSZP-re szállt), értékeli az erőszakszervezetek (jellemzően a Belügyminisztérium) és az ügynökök tevékenységét.
A NEB a „nemzeti szuverenitás” nélkül eltöltött éveket, vagyis az 1944. március tizenötödike és az 1990. május elseje közötti időszakot vizsgálja. Mintája egy Lengyelországban működő, hasonló közcélból kreált, közel kétezer főt foglalkoztató egység. Hogy mi tart évtizedekig ezen a munkán, egyelőre nem világos, miként azt sem, miért kell ehhez gigaapparátus, s honnan lesz rá pénz.
Schiffer nem áll szóba Lázárral
A „ki az antikommunistább” verseny különös szelete a fideszes Lázár János és az LMP-s Schiffer András között zajló anyázás. Schiffer már a pártja 2010-es parlamentbe jutása előtt forszírozta a lusztrációt, s tette ezt utóbb a Házban is. Csakhogy: ha a Fidesz simán napirendre veszi a kérdést, azzal beáll az ellenzéki kezdeményezés mögé – ez politikailag kontraproduktív. A kormánypárt úgy vágja át a gordiuszit, hogy ekézi a schifferi javaslatot, s a saját verzióját kommunikálja igaziként.
Az akció részeként és melléktermékeként zajlik Schiffer András lekaraktergyilkolása. Lázár azt mondja, „a kommunizmussal való szembenézés hitelességi kérdés”, Schiffernek pedig nincs morális alapja ez ügyben megszólalni, ugyanis családjában ketten is a múlt rendszer kedvezményezettei voltak, egyikük nagykövetként, másikuk bankigazgatóként. Schiffer familiáris „ballasztja”, Lázár szerint, ellentétben áll azzal, hogy az államnak „bűnös és áldozat között különbséget kell tenni”.
Ráadásul Schiffer javaslata „egy nulla”, „szépségtapasz egy gennyes folton”, így fogalmazott Lázár János hétfő délelőtt.
Fotó: MTI / Kovács Tamás
„Van az a szint, amire nem süllyed le az ember” – ezt Schiffer András üzente vissza kérdésünkre Lázár Jánosnak. Az LMP-s politikus szerint, mióta nem ő vezeti pártja frakcióját, nincs dolga Lázárral, a folyosón sem szólítja meg őt, így az „alpári” oldalvágást sem vitatták meg négyszemközt.
Schiffer ezzel együtt üdvözölte a Nemzeti Emlékezet Bizottság létrejöttét, s reményét fejezte ki, hogy vezetésére „nem Pozsgay Imrét és a hasonlóan szakavatott Szűrös Mátyást” bízza meg a kormány.
