Belföld

A Gazdasági és Pénzügyi Átvételi Ideiglenes Bizottság Zárójelentése

Szeged, 2012.02.16.

Tisztelt Közgyűlés!

SZMJV Közgyűlésének Gazdasági és Pénzügyi Átvételi Ideiglenes Bizottsága elvégezte a Közgyűlés által hatáskörébe utalt feladatait. A munka során nyolc – az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló – gazdasági társaság elmúlt években folytatott gazdálkodását, és az ott történt gazdasági eseményeket, valamint két önálló ügyet vizsgált meg – szervezeti és működési szabályzatában meghatározott – jogszerűségi és célszerűségi szempontok szerint.

A vizsgált társaságok és ügyek az alábbiak voltak:

Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.
Lengyel József volt fürdőigazgató felmentésének ügye
A tápéi nevelőotthon ügye
Ifjúsági Ház Nonprofit Kft.
Szeged Pólus Nonprofit Kft.
Szegedi Közlekedési Kft.
Városkép Kft.
Szegedi Vásár és Piac Kft.
Szegedi Városi Televízió
IKV Zrt.

Az Ideiglenes Bizottság felkért szakértők (jogászok, könyvvizsgálók) igénybevételével végezte el munkáját.

Jelen zárójelentésben összegzésre és kiemelésre kerülnek a vizsgálatok fontosabb megállapításai, s annak mellékletét képezik a fenti társaságoknál elvégzett átvilágítások alapján készült átvilágítási jelentések.

Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.

Az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló cégnél a vizsgált időszakban gyakorlat volt, hogy a társaság különféle beosztású vezető tisztségviselői a saját, vagy rokonaik tulajdonában álló cégek útján gazdasági tevékenységet végeztek az Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft-nél.

Az önkormányzati társaság a vizsgált időszakban, többféle jogcímen, több mint 32 millió forintot fizetett ki a FA-KOOP Bt. és a CASH 3000. Kft részére. A FA-KOOP Bt. és a CSAH 3000. Kft. a Környezetgazdálkodási Kft. gazdasági igazgatójának érdekeltségi körébe tartozott, hol saját jogán, hol fia ill. egyéb hozzátartozója, hol más személy útján.

Fenti összeget többnyire olyan munkák elvégzéséért fizették ki a cégeknek, amely feladatok tipikusan egy cég gazdasági igazgatójának feladatkörébe szoktak tartozni. Pl.: szervezeti átalakítás, hatékonyság növelési koncepciókészítés, pénzkezelési szabályzatmódosítás, üzleti terv koncepciókészítés, leltározás szabályosságának ellenőrzése. Ugyanakkor olyan sajátos tételek is megjelennek, mint egy bizonyos „edényzet felmérés” elnevezésű tevékenység.

Az önkormányzati társaság a vizsgált időszakban, többféle jogcímen, több mint 12 millió forintot fizetett ki a VITIFARM Kft. részére. A VITIFARM Kft. a Környezetgazdálkodási Kft. Közgazdasági Divízióvezetőjének tulajdonába tartozott. A cég főtevékenysége a vizsgált időszakban szőlőbor termelése volt. A cég ennek ellenére leginkább az alábbi jogcímeken számlázott be az önkormányzat cégéhez: piackutatás, üzletviteli tanácsadás, szakmai fórum szervezése, ügyfelek felmérése, ügyfélkarbantartás. Itt is gyakran felmerülő tétel volt a konténerek állapotfelmérése és a hulladékgyűjtők felmérése.

A Környezetgazdálkodási Kft. a vizsgált időszakban mintegy 10 millió forintot fizetett ki többnyire villanyszerelési munkákért a Környezetgazdálkodási Kft. kontrolling vezetőjének tulajdonában álló E-PLUSSZ Kft. számára.

Az önkormányzati cégnél számtalan esetben kötöttek szerződést külsős céggel olyan feladatok elvégzésére, amelyre saját kapacitással rendelkezett a társaság. Nagy értékben végeztették el például a fent említett „edényzet-felmérés”-t is, de volt olyan megbízás is, melynek keretében külső cég bevonásával sorszámoztatták a hulladékgyűjtőket. A külsős megbízások többnyire kézzel fogható eredménnyel nem járó feladatokat takartak, mint például „piackutatás”, „pályázat értékelés”, „ügyfelek felmérése”, „rendezvényszervezés”, stb. Volt olyan cég, amely úgy végzett bizonyos feladatokat a Környezetgazdálkodási Kft. részére, hogy azok nem szerepeltek tevékenységi körei között.

A Bizottság célszerűtlennek és a tulajdonos érdekeit figyelmen kívül hagyónak találta a Társaság vizsgált döntéseit.

Lengyel József-ügy

A rendelkezésre álló bírósági ítéletek alapján, az ügy jelenlegi állása szerint a volt fürdőigazgató felmentése jogszabályellenes volt, amely aktus miatt az önkormányzatnak több mint 60 millió forintnyi kártérítést kellett már kifizetnie. A fenti összeg kifizetését generáló felmentésről hozott döntés kiváltója, előterjesztője és személyi felelőse egyértelműen megállapítható lenne, ugyanakkor az ügy jelenleg a Kúria előtt van folyamatban, így jogerősen igen, de véglegesen még nem zárult le. A Bizottság fentiekre tekintettel levette napirendjéről az eset tárgyalását.

A tápéi nevelőotthon ügye

A Bizottság a szakértők jelentését áttanulmányozta, s az abban megállapítottakat tudomásul vette.

Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft.

Az önkormányzati cég átvilágítása során számos gyanús körülményt tártak föl az átvilágító szakértők. A megállapítottak alapján többek közt a számviteli törvény megsértésének, a hatályos adótörvények megsértésének, a Társaság saját beszerzési szabályzata megsértésének gyanúja, a megbízási szerződések teljesítési igazolásai valódiságának/megfelelőségének kétségessége vetődött fel.

Az irattárazás hanyagsága miatt sok esetben számlák jogszerűségének ellenőrzésére sem volt mód. Akadt olyan kifizetés is, amely mögött nem volt szerződés, teljesítési igazolás.

Az egyes gazdasági események vizsgálata során az önkormányzati társaság irattárából, a vizsgált gazdasági eseményre vonatkozó teljességi nyilatkozat kíséretében kerültek az átvilágítókhoz az iratok.

Az Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. vizsgálatának egyik legsúlyosabb eseménye a vizsgált gazdasági események szerződési állományának pótlási kísérlete volt. Az IH irattárában fel nem lelhető (vö. teljességi nyilatkozat) iratok tömkelegét hozták a Bizottság elé utólag igazolandó az egyes történéseket. A Bizottság természetesen elzárkózott ezek megvizsgálásától, s az önkormányzati cégtől származó iratok alapján hozta meg határozatát.

Szeged Pólus Nonprofit Kft.

A Társaságnál végzett vizsgálat többnyire az önkormányzati cég szerződéses állományának áttekintésére terjedt ki. Ennek során az átvilágító szakértők megjelentek a Szeged Pólus Nonprofit Kft. székhelyén.

A megbeszélt időpontokban a Társaságot Pacza József ügyvezető igazgató illetve Dancsó Róbert gazdasági vezető képviselte, akik az Átvilágítók által összeállított dokumentumjegyzéket átvették. A dokumentumok egy részét Pacza Igazgató Úr átadta az Átvilágítóknak illetve a többi bekért anyagot Dancsó Úr március 16. napján adta át. A szakértők további teljesítési anyagokat kértek március 17-én, 21-én és április 6-án. Az első ütemben 2008-2009. évi anyagokat vizsgálták.

A vizsgálatok során leggyakrabban felmerülő, visszatérő problémaként jelentkezett a gyanú, miszerint a szerződésekkel kapcsolatosan a tényleges teljesítések nem álltak összhangban az elszámolt teljesítésekkel. Sok helyen felvetődött a szerződés előnytelenségének és a túlszámlázás gyanúja is. Sok esetben megállapítható volt az is, hogy 3-4 megbízott cég nagyon hasonló megbízást végzett a Pólus javára.

Az átvilágítást végző könyvvizsgáló megállapításait tartalmazó jelentés alapján a Bizottság felkérte a Pólus ügyvezetőjét a szerződéses állomány áttekintésére, felülvizsgálatára.

Szegedi Közlekedési Kft.

A 100%-ban az önkormányzat tulajdonában álló táraságra a vizsgált időszakban az átgondolatlan pénzköltés, a tulajdonosi engedélyek nélkül, szabálytalanul elvégezett beszerzések és munkálatok voltak jellemzőek.

A Társaság például mintegy 155 M Forintot költött el „villamosépítésre”. A barkácsolás eredményeképpen – körülbelül 6 év alatt – egy 40%-os készültségi fokra jutott, 20-25 éves, használhatatlan jármű „készült el” és foglalja a helyet az SZKT remízében. A „prototípus” befejezéséhez további 145 M Ft szükségeltetne. A jármű sem készültségi foka, sem konstrukciója, sem darabszáma (1db.), sem kora miatt nem (lenne) képes kielégíteni a szegedi tömegközlekedés igényeit. A prototípus megépítéséhez szükség volt 2 db. csuklószerkezetre. A Társaság a piacon rendelkezésre álló csuklószerkezetek felhasználása helyett úgy döntött, hogy a németországi Hübner GmbH-tól rendeli meg a csukló egyedi alkatrészként való tervezését és gyártását. Ez jelentős többletköltség volt a piacon fellelhető csuklószerkezetek alkalmazásához képest. Ezen túlmenően a Társaság – bár nyilvánvalóan csupán két db. csuklóra volt szüksége, 10 db. alkatrész beszerzésére kötött szerződést 55.000.000,- Ft értékben. A prototípusba beszerelt 2 db alkatrészen kívül a többi csukló – mivel egyedileg, kifejezetten a prototípushoz tervezték és gyártották őket – forgalmi értékkel nem rendelkezik, értékesítésük megoldhatatlan.

Az SZKT 2009. és 2010. években több olyan szerződést kötött, amelyekben a Társaság Árképzési Szabályzatában előírtaknál jóval alacsonyabb rezsi óradíj mellett végzett szolgáltató tevékenységet külső megrendelők részére (3800 forintos óradíj helyett átlagosan 1000 forintos díjon végezték el a munkát). Ezen szerződések értéke 52 millió forintot tett ki.

2009-ben az SZKT 75 millió forintért vásárolt egy kiselejtezett villamost Cottbusból. A villamos használhatatlan, az SZKT számára értéktelen, tekintettel a nyomtávkülönbségekre (Szeged 1435mm, Cottbus 1000mm). A villamos ára meghaladja az 50 millió forintot, így a tulajdonos hozzájárulására lett volna szükség annak megvásárlásához. Ilyen döntés hiányában történt a jármű beszerzése. A villamos 75 millió forintba került, ennek ellenére az SZKT üzleti beszámolójában csak 40 millió forinton szerepel.

SZMJV polgármesterének megbízásából a Társaságnál 2010 áprilisában vizsgálatot folytató önkormányzati belső ellenőrök (Dr. Szilágyi Ákos) megállapításai szerint az SZKT-nál a Kbt. előírásaival ellentétben részekre bontották az eljárásokat, és az ezzel kapcsolatos szerződéseket mesterségesen önálló kötelemként szerepeltették, holott azok hasonló beszerzési tárgyakra irányultak, sőt azonos szerződési partnerekkel kötötték meg a szerződéseket. Gyakran mellőzték az értékhatár alatti beszerzések vonatkozásában a Beszerzési Szabályzatban előírt eljárási rendet, döntéshozatali mechanizmust. Nagy értékű – uniós rezsim alá tartozó – beszerzési tárgyak vonatkozásában, mint az étkezési jegy, üzemanyag, hosszú időn keresztül mellőzték, vagy egyáltalán nem folytattak le közbeszerzési eljárást. Nem rendeltetésszerű joggyakorlás keretében a közszolgáltatás keretébe a közszolgáltatási tevékenységbe próbálták beilleszteni a kereskedelmi jármű forgalmazás előkészítését, és saját rezsis járműfejlesztést.

A Bizottság álláspontja szerint az SZKT-nál hozott, vizsgált döntések nélkülözték a gazdálkodás célszerűségét és mellőzték a tulajdonos érdekeinek figyelembe vételét.

Városkép Kft.

A vizsgált társaságnál a Bizottság a csatolt átvilágítási jelentést megtárgyalta, s azt tudomásul véve felkérte a társaság ügyvezetőjét saját hatáskörben elvégzett belső vizsgálat lefolytatására.

Szegedi Vásár és Piac Kft.

A vizsgált önkormányzati társaság tevékenysége a Bizottság álláspontja szerint számos esetben sértette a tulajdonos érdekeit és felvetette a legkülönfélébb jogszabálysértések gyanúját. A vizsgált gazdasági események közül több vonatkozásában is felvetődött a tényleges teljesítések és az elismert teljesítések különbözőségének gyanúja. Akadt olyan gazdasági esemény, amelynek megtörténte nélkülözi az ésszerű gazdálkodás követelményének történő megfelelést is. Ilyen volt például az Mars téri csarnoképítés alatt fizetett parkgondozás díja, vagy annak takarítási díja. Az átvilágítók megállapításai szerint ezek, mintegy 6-8 millió forint feleslegesen történő kifizetését jelentették. Volt olyan eset is, amikor a Társaság hatályos beszerzési szabályzata ellenére – amely szerint a 10.000 millió Ft feletti beruházási célú beszerzéseket a Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi és Pénzügyi Bizottsággal kell véleményeztetni – nem véleményeztették az adott beszerzést. Szakértői megállapítások szerint a cégnél lévő számítógépeken nem volt tisztázott az azokon futó operációrendszerek jogtisztasága. A vizsgált időszakban a társaság őrzés-védelmének ellátásra kötött megbízási szerződés alapján kiállított számlák nincsenek felszerelve teljesítésigazolással, ezért az sem volt megállapítható, hogy a K1-K2 csarnok építkezésének ideje alatt, milyen teljesítmény alapján kerültek kifizetésre. Az építkezés ideje alatt mintegy 16 millió forint került kifizetésre megkérdőjelezhető módon. A társaság által igénybe vett alvállalkozótól beszerzett tisztítószerekkel kapcsolatos számlák adócsalás gyanúját vetették fel az átvilágítókban. A megállapítások szerint a Társaságnál megtalálható selejtezési jegyzőkönyv sem a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazta.

Szegedi Városi Televízió

Az átvilágítást végző szakértők problémákat, célszerűtlenségeket és szabálytalanságokat találtak a Társaságnál. Ezek munkajogi, beszerzési, megbízási szerződésekkel kapcsolatos problémák voltak. Megállapításra kerültek többek között szabálytalanul megváltott szabadságolások, felmerültek pontatlan és a munkáltatóra nézve hátrányos megbízási, reklám és bérleti szerződések. Tulajdonosi szempontból a Bizottság álláspontja szerint célszerűtlen volt közpénzen angol tanfolyamra küldeni a Társaság ügyvezetőjét. A Társaság beszerzési szabályzata szerint a 600.000. – forint feletti beszerzéseket az ügyvezető hagyhatta jóvá. Ilyet az átvilágítók jelentése szerint nem tartalmazott a cég irattára. A számlákon az egységet képező áruk is tételekre bontva szerepeltek, annak érdekében, hogy az egyes alkatrészek lehetőleg 100.000. –Ft alatti összegűek legyenek, mert azokat nem szerepeltették a tárgyi-eszköz nyilvántartásban.

IKV Zrt.

A Társaság a vizsgált időszakban számos esetben nem vette figyelembe a rá vonatkozó szabályokat. Figyelmen kívül hagyta a döntéseinél a szerződéses értékhatárokat, ezzel megsértette a beszerzési szabályzatát, s így végzett el felújításokat és beruházásokat.

Az IKV Zrt. rendelkezett saját beszerzési szabályzattal. Ebben részletesen lefektették a beszerzések szabályait. A vezérigazgató 10 millió Ft-ig saját hatáskörben dönthet, 10-12,5 millió Ft esetén az igazgatóság tájékoztatása szükséges, 12,5-50 millió Ft-ig az igazgatóság jóváhagyása, 50 millió Ft felett pedig közgyűlési jóváhagyás kell a beszerzésekhez. Külön rendelkezik a szabályzat az árajánlatok kérdéséről is. Ezek alapján 2 millió forint összeghatárig 3 ajánlat szükséges, e feletti érték esetén 5 ajánlatot kell beszerezni megrendelés előtt. 2007-2010 között évek beszerzéseit vizsgálva a szakértő megállapította, hogy összesen egy beszerzésről döntött szabályszerűen az Igazgatóság.

Az IKV Zrt. az elmúlt években összesen 41 millió Forint értékben vásárolt irodabútort. A megrendelések előtt nem kértek több cégtől ajánlatot. Sem nyílt közbeszerzési eljárás kiírására, sem igazgatósági döntésre vonatkozó határozat nem került elő a vizsgálat során.

Elektronikus iratkezelés rendszer kiépítésére több mint 51 millió Forintot, vállalatirányítási szoftverre több mint 53 millió Forintot költött a cég.

A társaság 2004-ben beszerzett egy Citroen C5 típusú személygépjárművet. Ezt a gépkocsit 2007 augusztusában eladta. Az autó – IKV nyilvántartásában szereplő – nyilvántartási értéke az értékesítéskor 3,41 millió Ft volt. Az eladási ár ezzel szemben 1.5 M Ft volt.

Összegzés:

A fentiekben felsorolt gazdasági eseményekről, azok körülményeiről, az azokra vonatkozó szabályokról, azok be nem tartásáról megállapíthatóan tudott Szeged MJV városvezetése, ugyanakkor érdemi lépést ezek megakadályozására, reparálására nem tett. Jogi eljárásokat nem kezdeményezett, a társaságok vezetőivel szemben lépéseket nem tett, így fentiek tekintetében megállapítható a felelőssége.

A Bizottság fenti Zárójelentés megtételével munkáját a 2010-2014-es önkormányzati ciklusra vonatkozóan befejezettnek tekinti.

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést vitassa meg és a csatolt határozati javaslatról döntsön!

Szeged, 2012. február 15.
Tisztelettel:

Dr. Gyimesi László
Elnök   
GPÁIB

Ajánlott videó

Olvasói sztorik