Belföld

Bővülhet az egyházak köre

A jelenlegi 14 mellett további 17 felekezet kaphat egyházi státuszt az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága pénteki ülésén elfogadott indítvány értelmében.

Az önálló bizottsági indítványt a testület kormánypárti képviselői 12-en egyhangúlag szavazták meg, míg a jelen lévő ellenzéki képviselők – Lendvai Ildikó (MSZP), Szabó Tímea (LMP) és Zagyva György (Jobbik) – nem vettek részt a szavazásban tiltakozásul a szerintük önkényes eljárás miatt.

A Magyar Tudományos Akadémia nem foglalt állást az ügyben, mert szerintük a feltételek fennállásának vizsgálata nem tudományos kérdés, hanem igazgatási feladat és felelősség.

Ha a bizottság előterjesztésére az Országgyűlés módosítja a törvényt, úgy egyházként ismerik el a következő felekezeteteket: Magyarországi Metodista Egyház, Magyar Pünkösdi Egyház, Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház, Erdélyi Gyülekezet, Hetednapi Adventista Egyház, Magyarországi Kopt Ortodox Egyház, Magyarországi Iszlám Közösség, Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek, Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, az Üdvhadsereg Szabadegyház – Magyarország, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, Magyarországi Jehova Tanúi Egyház, valamint öt buddhista vallási közösségek (egy soron): a Tan Kapuja Buddhista Egyház, a Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség, a Magyarországi Karma – Kagyüpa Buddhista Közösség, a Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház és a Gyémánt Út Buddhista Közösség.

Az új egyházi törvényt az Országgyűlés tavaly júliusban fogadta el. Semjén Zsolt kodifikációs remekműnek titulálta a törvényt, lelkesedése azonban nem volt osztatlan: több felekezet nemtetszését fejezte ki a jogszabály miatt, amely első körben csak 14 egyházat ismert el.

A somogyvámosi  krisnások december közepén teheneikkel tüntettek Budapest belvárosában, mert az új jogszabály az egyházi státusszal egyetemben földterületüktől is megfosztotta volna őket. Később kiderült, hogy egyesületként működhetnek tovább, így a Krisna-völgy is övék maradhatott.

Az Alkotmánybíróság végül még decemberben, közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette a júliusban elfogadott törvényt, ám a parlament 2011 utolsó ülésén szinte ugyanazzal a tartalommal fogadta el a januárban hatályba lépett jogszabályt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik