A tipikusan a téli időszakra jellemző megbetegedések, mint influenza, a klasszikus nátha egyik legkellemetlenebb tünete a láz. Az ember „normális” testhőmérséklete 36-37 Celsius fok. Ha 37 fok fölé emelkedik hőemelkedésről, ha viszont átlépi a 38 fokot, már lázról beszélünk. A testhőmérséklet „rendellenes” megemelkedését a szervezetünkben tobzódó vírusok és baktériumok is okozhatják, de az esetek többségében maga a védelemre hivatott immunrendszer váltja ki.
Testünk ideális hőmérsékleten tartása életbevágóan fontos, hiszen az ember és a melegvérű élőlények nagyon kényesek: akár néhány fokos változás is – ha tartósan fennáll – a test működésének súlyos zavarához, illetve halálhoz vezet. Ezért az agyban, a hipotalamuszban található szervezetünk „hőközpontja”, amit úgy is elképzelhetünk, mint a központi fűtés termosztátját, ami a külső hőmérséklet változásaira reagálva lép működésbe. Ha meleg van izzadunk, vagyis párologtatunk, ezzel hőt veszítünk, hidegben pedig remegni kezdünk, amivel a mozgási energiát alakítjuk hővé.
Egy darabig hasznos
Ha tehát az immunrendszer kórokozók behatolását észleli, olyan üzenetet küld az agynak, hogy „hideg van, fel kell tekerni a termosztátot” – magyarázza az FN24-nek Tarpay Ádám általános orvos. Ekkor vesz elő minket a hidegrázás, tudhatjuk, hogy megy fel a lázunk. Amikor a hőmérséklet felment, a hidegrázás elmúlik. Ettől függetlenül lázasnak lenni rettenetes érzés, így igencsak logikus, miért tesz velünk ilyet saját szervezetünk?
A saját érdekünkben. A magasabb hőmérséklet ugyanis kedvez a fehérvérsejtek működésének, miközben a vírusok és a baktériumok szaporodásának árt. Képzeljük el úgy immunrendszerünket, mint a tehetséges hadvezért. Nem pusztán a nyers erő alkalmazásával akarja eldönteni a háborút, hanem a számára legideálisabb körülmények, „terepviszonyok” közé csalja az ellenséget, és itt kényszeríti döntő csatára.
Ha maradunk a hasonlatnál, a láz ugyan ideális a védelem szempontjából, ám könnyen a visszájára fordulhat és a „véderők”, de az egész „hátország” pusztulását okozhatja. A láz fokozza az anyagcserét, megnöveli a pulzust, jelentősen rontja a szervezet működését, ami hosszú távon beláthatatlan következményekkel jár. A nagyon magas láz pedig akár rövid időn belül halált okozhat, a szervezet ilyenkor gyakorlatilag hőgutát kap.
Olvassuk el a betegtájékoztatót!
A láz jótékony hatásai szemben az általa jelentett veszéllyel okozzák azt, hogy még az orvosok között is vita van, Említett jótékony hatása okán vitatott, hogy mikor van szükség külső beavatkozásra, magyarul mikor kell elkezdeni a lázcsillapítást. „Ökölszabályként” elmondható, hogy ha tartósan, 3-5 órát meghaladóan fennáll, vagy átlépi a 39 Celsius-fokot, feltétlenül meg kell kezdeni a hőmérséklet visszaszorítását. A tartósan magas láz esetén ugyanis sejt- és szövetkárosodás is felléphet.
A lázcsillapítás kétféle módon történhet. Először természetesen mindenki gyógyszerhez kap, amelynek hatóanyagai az agyat, a „termosztátot” utasítják az alacsonyabb hőmérséklet beállítására. Az egyik legelterjedtebb ilyen hatóanyag a paracetamol, amit már recept nélkül kapható készítményekben is nagy mennyiségben alkalmaznak. Emiatt pedig veszélyes.
A széles körben ismert és reklámozott „megfázás elleni szerek” ugyanis adagonként – legyen az vízben oldódó port tartalmazó tasak, vagy tabletta – átlag fél gramm paracetamolt tartalmaznak. Ebből az anyagból pedig négy grammnál több már mérgezést, heveny májelégtelenséget okozhat. Amennyiben a májelégtelenség tünetei kifejlődtek, súlyos a kórkép, transzplantáció mentheti meg a beteget.
Valljuk be, általában igencsak kevesen olvassák el a „mellékelt tájékoztatót”, így könnyen túladagolhatjuk magunkat. Valakinek a rokona ajánl egy készítményt, a szomszédja egy másikat, neki pedig van egy harmadik otthon, majd az azonnali hatást várva rövid időn belül bekapkod mindegyikből egyet-kettőt. Ekkor gyakorlatilag akaratlanul is megmérgezte magát. A kulcsszó tehát a paracetamol, és hogy mennyire indokolt a figyelmeztetés: Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban a gyógyszeres öngyilkosságok „divatos” eszköze ma már nem az altató, hanem a paracetamol-tartalmú lázcsillapító – figyelmeztet az orvos.
Használjuk a fizikát
Térjünk azonban vissza az egyszerű lázhoz, ami influenzánkat, náthánkat kíséri akár immunrendszerünk stratégiai parancsára, akár a kórokozók tombolásának eredményeképp. Ha nincs gyógyszer, vagy kevés a hatása, egyszerű fizikával is segíthetünk magunkon. Makacs és/vagy magas láznál „kívülről” is meg kel kezdeni a test hűtését.
Ilyenkor a nyakon, csuklón, karon futó vénákra kell borogatást tenni, magas láz esetén – főleg gyermekeknél, akik hajlamosak a lázgörcsre – pedig jöhet a hideg vizes zuhany vagy fürdő. Tartósan magas, csillapíthatatlan láz, lázgörcs esetén azonban nincs más megoldás, haladéktalan orvosi segítségre van szükség.
Maradjunk az ideális forgatókönyvnél, ahol a szervezetnek sikerült legyőznie a kórokozókat, és agyunk lefújja a fűtésre kiadott riadót. Azonnal beindul ilyenkor a „hűtés”, magyarul kiver a víz, veszettül elkezdünk izzadni. Mindez annyit tesz, hogy immunrendszerünk legyőzte a kórokozók hadát, immár visszatér a rendes kerékvágásba. Ahogy egymás közt mondanánk: kiizzadtuk a betegséget…
