„Lehet, hogy ebben a gyógyító iszapban már honfoglaló őseink is tapostak” – állítják a helyiek. A történészek ugyanis úgy tudják, hogy Makó mellett volt akkoriban a Velnök nevű marosi átkelő, ami ószláv nyelven révészt jelent. De ha találkoztak is őseink a ma már híres iszappal, nyílván nem tudtak annak gyógyító erejéről.
1956 júniusában Makó belvárosában kutat fúrtak, ahol rövidesen 993 méter mélyből 41 fokos alkálhidrogénkarbonátos ásványvíz tört fel. A vizet is az iszapot is megvizsgáltatták, és kiderült: a mozgásszervi, reumás betegségek gyógyítására, törések utáni kezelésre, nőgyógyászati, idegrendszeri betegségek gyógyítására és szklerózis multiplex kezelésére nagyon hatásos.
Azóta Makón a fürdő már körzeti besorolású gyógyfürdőként működik. Híre terjed, látogatóinak száma növekszik, gyógyító szolgáltatásai sokoldalúak.
1986-ban a melegvíz gyógyvízzé lett minősítve és a gyógyiszap kezelés is bevezetésre került a makói fürdőben.
Néhány éve a város vezetése azzal bízta meg Makovecz Imrét, hogy tervezzen egyedülálló fürdőkomlexumot a városi strandból, így kezdhettek hozzá a Hagymatikura keresztelt fürdő építéséhez. Néhány hónapja egy sajnálatos tűzeset hátráltatta ugyan a munkálatokat, de mára elkészült az impozáns épületegyüttes.
Az uniós támogatással, 3,6 milliárd forintból megépült Makovecz Imre tervezte makói fürdőkomplexumban szabadtéren egy gyógymedencével és egy vízsugaras élménymedencével várják a vendégeket, gyerekeknek van kültéri és beltéri bébimedence, tanmedence és pancsoló is. A fedett részen található a wellness részleg, a szaunák, élménymedencék, de bár és étterem is a vendégek rendelkezésére áll. A gyógyászati részlegben a reumás és izületi panaszokra kedvező hatású gyógyvízben mártózhatnak a vendégek.
A városban egyébként nem ez az egyetlen Makovecz-épület. Az úgynevezett Hagymaházat és az autóbuszpályaudvar épületét is a nemrégiben elhunyt Kossuth-díjas építész tervezte.
