„A következő tanévben várhatóan negyvenötezer hallgató részesülhet állami ösztöndíjban, és ezt a számot nem szándékozzuk csökkenteni – mondta Hoffmann Rózsa a Magyar Hírlapnak adott december 28-i interjúban. Tavaly 53 450 hallgató kezdte meg ingyen (állami pénzből) a felsőoktatási tanulmányait. Első hallásra nem is olyan drasztikus ez a szűkítés, de ez már megint csak a szokásos szómágia.
A december végén elfogadott felsőoktatási törvény szerint 2012-től vagy állami ösztöndíjas, vagy állami részösztöndíjas, vagy önköltséges képzésben tanulhatnak majd a diákok. Az államtitkár asszony az első kettő kategóriát vonta össze nagyvonalúan a 45 ezres keretszám hangoztatásánál. Pedig azok egy része igenis fizetni fog. Hogy ez hány diákot fog érinteni, arról egyelőre nincsenek pontos információk, noha már megjelent a jövő szeptembertől érvényes felsőoktatási tájékoztató. Ebből azonban mind a felvehető hallgatók keretszámai, mind a képzések költségei hiányoznak. Az idén végzős, továbbtanulni szándékozó középiskolásoknak február 15-ig kell beadniuk a jelentkezési papírjaikat úgy, hogy ezen alapinformációkkal (milyen esélyeik vannak egy-egy szakra, mennyibe kerül a képzés) nincsenek tisztában. Az államtitkárság a hivatalos adatokat a január 31-ig megjelenő pótkötetben fogja – ígérete szerint – megjelentetni.
Egy decemberben kidolgozott, de nyilvánosságra nem hozott számítás az államilag finanszírozott felsőoktatási férőhelyek szűkítéséről konkrét adatokat is szolgáltat. E szerint 30 ezer hallgatónak nem kell tandíjat fizetni. Újbeszédül: 30 ezer állami ösztöndíjas hallgatót fogad 2012 szeptemberében a felsőoktatás.
Nagyjából feleannyian fizettek tavaly költségtérítést az elsősök között, mint amennyi államilag támogatott hallgató volt. Az ő tandíjuk mértéke nagyjából megfelel az új törvény állami részösztöndíjas kategóriájának díjával. Idén szeptembertől a decemberi háttéradatok szerint tehát 15 ezren fizetnek majd ennyit. Mindenki más, a hírek szerint, ennek nagyjából a dupláját. Erőss Gábor találó megfogalmazásával, aki részösztöndíjas, az is fizet tandíjat, csak éppen kap belőle 50 százaléknyi kedvezményt. „A részösztöndíj helyes magyar fordítása tehát: féltandíj.” Az oktatási szakértő szerint, mivel a költségtérítéses hallgatókat eddig sem számolták bele az államilag finanszírozott keretszámba, ez a féltandíjas (részösztöndíjas) hallgatók esetében most is indokolatlan.
A kormány elvileg nem tervez szűkítést a felsőoktatási kapacitásban, ha az neki nem kerül pénzbe. Azaz: a saját pénzén mindenki továbbtanulhat. Ha a tavalyi adatokat vennénk, ez azt jelentené, hogy a majd’ százezer gólyából 30 ezren ingyen tanulhatnak, 15 ezren annyiért, mint azok, akik eddig nem tanulhattak ingyen, és több mint 50 ezren ez utóbbi díjak duplájáért. (Tavaly a képlet úgy alakult, hogy 53 400-an ingyen, kevesebb mit 50 ezren a jövő féltandíjáért.) Azaz – ha nem számolunk azzal a várható hatással, hogy egyre több család lesz képtelen a gyerek tandíját kifizetni -, 2012-ben a felsőoktatásba lépők kétharmada fizetni fog, s e kétharmad háromnegyede a mostani tandíj dupláját.
Egyébként a Magyar Akkreditáció Bizottság adatai szerint eddig nem is került pénzébe az államnak a költségtérítéses hallgatók képzése. Az államilag finanszírozott hallgatók utáni normatíva és a költségtérítéses hallgatók által befizetett összeg aránya megközelítőleg a két kategóriába tartozó hallgatók számának arányával egyezett meg. Ebből az látszik, hogy a felsőoktatási törvény lényege – nem a minőség emelése, nem a képzési kapacitások átrendeződése, a munkaerőpiachoz való közelítése – hanem egyszerűen a forráskivonás.
A dokumentum ezt számszerűsíti is: 37 milliárd forintot takarítana meg a költségvetésből a kormány a hallgatók rovására. Magyarország már eddig is az OECD-országok utolsó egyharmadában volt az oktatási ráfordításokban, és ennél még rosszabb a helyzet, ha csak a felsőoktatási forrásokat vizsgáljuk. A mostani forráskivonás után megerősítjük helyünket a szégyenpadon. (Az egy főre eső hallgatói ráfordításokban már most sereghajtók vagyunk.) Ennek megfelelően alakul a felsőfokú végzettségűek aránya is. A 30-34 éves korosztályban 2009-ben nálunk 23,9, az EU-ban 32,3 százalék volt a diplomások aránya. Van egy vállalásunk is: a kormány azt ígérte, hogy 2020-ra e korosztály 30,3 százaléka lesz diplomás (szemben a többi EU-s országgal, amely 40 százalékot vállalt). Ez csak akkor teljesülhet, ha a családok ki tudnák fizetni a drasztikus tandíjakat.
Az szinte biztos, hogy a nagy vesztesek a gazdasági-, jogász-, és bölcsészképzések lesznek. Az egészségügyi, a pedagógus, illetve a művészeti képzésre felvehetők arányát nagyjából szinten tartják, a műszaki, informatikai és természettudományi képzésekben ugyanakkor némileg megemelik az államilag támogatott helyek arányát. A friss tervezet ugyanakkor – az előzetes szándékok ellenére – valamennyi képzési területen hagy államilag támogatott férőhelyeket. Az origo.hu információi szerint Orbán Viktor nemzetstratégiai kérdésnek tekinti a felsőoktatási reformot, ezért magához vonta a 2012-es keretszámok véglegesítésének jogát. Az eddigi tapasztalatok szerint ez nemigen jelent majd „puhítást” a számokon.
