Belföld

Válságos évet zárt az ingatlanpiac

24.hu
24.hu

2011. 12. 31. 09:36

A lakáspiac forgalma közel harmadára esett a válság előttihez képest, iroda- és logisztikai fejlesztés szinte alig indul, mivel ezen a piacon amúgy is magas a kihasználatlansági ráta - mondta Mehrli Péter, a Magyar Ingatlanszövetség (MAISZ) elnöke az MTI-nek.

Éveken keresztül évi 150-200 ezer tranzakciót bonyolítottak le a magyar lakáspiacon, ez tavaly 90 ezerre csökkent, idén pedig nem lesz több 70 ezernél – jellemezte ezt a részpiacot az elnök. Az új építések száma 20 ezer alá esett, és lehet, hogy jövőre már a 10 ezret sem éri el, legalábbis erre lehet következtetni a kiadott építési engedélyek számából.
Arra a kérdésre, hogy a banki kényszerértékesítések befolyásolták-e a piacot, Mehrli Péter elmondta, hogy árverezés előtt fel kell ugyan értékelni a lakásokat, de ebből kevés munkához jutnak az ingatlanforgalmazó-értékbecslő cégek. Nem valószínű, hogy felszökne a kényszerértékesítések száma, mivel a két éve meghirdetett – és akkor felértékelt – 4 ezer lakásnak is csak a fele kelt el.
A szocpol és a támogatott forinthitel újbóli megjelenése a lakásfinanszírozásban üdvözlendő – mondta Mehrli Péter, de hozzátette: miután várhatóan szűk kört érint, egyelőre nem lesz érdemi hatása a lakásépítésre.
Érintőleges a hatása a lakáspiacra, de megemlítendő a MiFiN Mikrofinanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt. Kombinált Mikrohitel Programja, amelyből induló vállalkozások is vásárolhatnak irodának, telephelynek akár lakást is – mondta az elnök. A vissza nem térítendő támogatás 4 millió, a kedvezményes kamatozású hitel pedig 8 millió forint lehet, 10 százalékos önrész mellett. A forrás az Új Széchenyi Hitel Program, amely mögött uniós támogatás áll.
Idén 94 ezer négyzetméter új iroda készült el, a tavalyi több mint 150 ezer négyzetméterrel szemben. Jövőre várhatóan csupán egy 15 ezer négyzetméteres irodaház készül el, ennyivel gyarapodik a 3,1 millió négyzetméternyi A-kategóriás irodaterület. A kihasználatlanság – amely Budapesten túllépte a 20 százalékot – nem ösztönzi a fejlesztőket spekulatív fejlesztésre. Erre amúgy is jóformán csak saját tőkéből van lehetőség, mert a bankok már 70 százalék körüli bérbeadási rátát követelnek meg a hitelhez.
A bérleti díj – a tanácsadók adatai szerint – négyzetméterenként havi 11-13 euró között van az átlagos minőségű és tömegközlekedéssel jól elérhető helyeken. Van olyan bérbeadó, aki úgy hirdeti a területeit, hogy azokat a mai nyomott áron adja bérbe középtávú szerződéssel, de van példa az induláskor adott bérmentes időszakra, vagy a kialakítás költségeinek az átvállalására is. A rosszabb fekvésű irodába a 9 eurós díj sem csábítja a bérlőket.
Az irodák esetében egyre fontosabb a bérleti díj mellett az üzemeltetési költség. Ez a 3-4,5 euró közti sávban húzódik havonta és négyzetméterenként. A zöld minősítést kapott irodaházakban nem érzékelhető, hogy érdemlegesen alacsonyabb lenne az üzemeltetési költség, ugyanakkor – főleg a multik presztizsszempontjai miatt – könnyebben kiadhatók.
Az ipari ingatlanok ideális kihasználatlansága – csakúgy mint az irodáké – 10-12 százalék. Jelenleg a régió átlaga éppen ebben a sávban áll 11 százalékkal, Magyarországon viszont közelít a 22 százalékhoz. Új építés csak bérlői megrendelésre indul. A pótlás amúgy nagyon gyors, 7-8 hónap alatt felépíthető egy ilyen létesítmény, és több fejlesztő is engedélyezett tervekkel várja a piac jobbra fordulását.
A kereskedelmi ingatlan piacon  a “pláza stop” miatt legalábbis a nagyméretű, zöldmezős beruházások megnehezültek. Ugyanakkor tapasztalható, hogy a nagy márkák inkább jönnek a belvárosba, felújított patinás üzletekbe – mondta a MAISZ elnöke.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.