Belföld

A Jobbik megkérdezné a népet

Az alaptörvényhez fűződő átmeneti rendelkezésekről és az új egyházügyi törvényről kezdeményez voksolást a párt. Vagy mégsem?

Novák Előd országgyűlési képviselő elmondta: lelkiismereti okokból javasolják a népszavazás kiírását, hiszen már korábban is azt mondták, hasonló súlyú ügyekben a lakosságnak kellene kimondania a végső szót. A Jobbik bejelentése után rendkívüli házbizottsági ülést kezdeményezett a Fidesz frakcióvezetője.

Lázár János kijelentette: ha a Ház az átmeneti rendelkezések esetében támogatja a népszavazás kiírását, akkor az eltolja az új alaptörvény január elsejei hatályba lépését, míg az egyházügyi törvény esetében a „bizniszegyházak” jövőre is több milliárd forintos támogatáshoz juthatnak. Szerinte a Jobbikot így „nyilvánvalóan az 1949. évi kommunista alkotmány és a bizniszegyházak támogatása mozgatta” a régi szabályok hatályban tartásakor.

Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője újságíróknak azt mondta: a Fidesz kérte a népszavazási kezdeményezésük visszavonását, s ezt mérlegelik.

Mit mond a házszabály?

Az Országgyűlés által elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény népszavazással történő megerősítését legkésőbb a zárószavazás befejezésekor, írásban lehet kérni. A parlament a zárószavazást követő ülésen a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezések szerint határoz a népszavazásra bocsátásról.

Ha az Országgyűlés elrendelte a törvény népszavazásra bocsátását, a törvényt akkor kell a köztársasági elnökhöz aláírásra megküldeni, ha azt a népszavazás megerősítette.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.