Az ülésen részt vett forrásunk szerint a hosszú és heves vita egyik „fénypontja” az volt, amikor a miniszterelnök kijelentette, hogy tetszik neki Michl József, a testi fenyítést a pedagógusoknak engedő módosítója. A KDNP-s képviselő ugyanakkor jelezte, hogy már visszavonta azt. „Kár” – vélte Orbán.
Sok esetben az általános iskola nem ad annyi közismereti alapot, amivel boldogulni lehetne a munkaerőpiacon
Fotó: Kummer János
A közel fél egyig tartó frakcióülésen ugyanakkor ennél fontosabb kérdések is szóba kerültek. Többen is arról számoltak be, hogy a vitában leginkább Orbán Viktor és Pokorni Zoltán érvei csaptak össze. Lázár János moderálta mindezt, a törvényt jegyző Hoffmann Rózsa gyakorlatilag kizárólag adminisztratív ügyekben kért szót. „Látszott, hogy nagyon egy hullámhosszon van a miniszterelnök és az államtitkára” – emelte ki az egyik KDNP-s képviselő. Egy másik résztvevő úgy jellemezte a vitát, hogy Orbán politikai érveket sorakoztatott fel Pokorni szakmai érvei ellen. „Zoli, mondhatod a számokat, de én máshogy látom az életet” – zárt rövidre például egy vitát a kormányfő, amikor Pokorni adatokkal próbálta alátámasztani az érveit. Az oktatási bizottsági elnök így többnyire kisebbségben maradt véleményével.
Az egyik legfontosabb vitatéma a szakiskolák körül bontakozott ki. A Fidesz oktatási munkacsoportja szerint ugyanis – a tervezettel ellentétben, amely kizárólag 3 éves, a közismereti tárgyakat minimumra szorító szakiskolát ír le – meg kellene engedni, hogy bizonyos képzéseken 4 évig tanulhassanak a gyerekek. Pokorni ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy sok esetben az általános iskola nem ad annyi közismereti alapot, amivel boldogulni lehetne a munkaerőpiacon. Orbán azonban úgy vélte, hogy a legtöbb szakmát akár 2 év alatt is meg lehet tanulni, így nem látja indokoltnak a 4 éves szakképzést. Azon viszont el lehet gondolkodni – mondta a miniszterelnök mindenkit meglepve -, hogy kilenc évre emeljük az általános iskola időtartamát, ahogyan azt Pokorni Zoltán korábban javasolta. Elfogadta viszont azt az érvelést, hogy a szakiskolákra is vonatkoznia kell a Nemzeti alaptantervnek.
A kormányfő – a módosító javaslatok ellenére – nem támogatta, hogy a két tannyelvű iskolák és a nyelvi előkészítő évfolyamok esetében a törvény is tartalmazzon keretszabályokat az itt folyó munka minőségének megítélésére vonatkozóan. Elmondta, hogy sok pénzt költünk erre az oktatási formára, miközben nem ismerjük az eredményt. Pokorni Zoltán erre úgy reagált: akkor először mérjük meg a teljesítményt, legyünk tisztában az eredményekkel, s utána döntsünk. A miniszterelnök szerint egyébként vagy az óvodában, vagy a középiskolában van az intenzív nyelvoktatás helye, s támogatja azt a minisztériumi javaslatot, hogy a felsőoktatásba való belépés feltétele legyen a középfokú nyelvvizsga.
A frakció úgy döntött, hogy nem lesz általánosan kötelező a középiskolai felvételi. A központi felvételire bármelyik intézmény bejelentkezhet, de kötelező csak ott lesz a vizsga, ahová minimum kétszer annyian jelentkeznek, mint ahány férőhely van. Helyi vizsgákat pedig csak ott lehet rendezni, ahol van központi írásbeli is.
Vita volt arról, hány éves kortól (3 vagy 4) kellene bevezetni a kötelező óvodáztatást. A miniszterelnök kiállt a 3 éves életkor mellett, annyi változás várható az ügyben, hogy nem a védőnő és az óvodavezető, hanem a helyi jegyző adhat felmentést ez alól.
A miniszterelnök kiállt a 3 éves életkor mellett
Fotó: MTI / Ujvári Sándor
A Fidesz oktatási munkacsoportja szerette volna a törvényben rögzíteni, hogy az érettségi vizsgán maradjon meg a két szint, tehát maradjon meg egy központilag szervezett, független bizottság előtt letett, sztenderdizált matúra is. A frakció elvetette ezt a kezdeményezést is, Orbán szerint meg kell bízni Hoffmann Rózsában, az államtitkár majd kidolgozza időben az érettségi pontos szabályozását.
Orbán kijelentette, hogy szíve szerint nem tenné be a – műfaját tekintve kerettörvény – köznevelési törvénybe a nagyon részletes kidolgozott pedagógus-életpályamodellt. Már csak azért sem, mert a gazdasági bizonytalanságok miatt nem látja biztosítottnak az ahhoz szükséges forrásokat. „csak a Jóisten tudja, hogyan alakul a gazdaság helyzet 2013-ban” – vélte. Pokorni azon javaslata is elvérzett, hogy rendszeresen, 8 évente legyen pedagógusminősítés. Mint ahogy Pósán László sem kapott támogatást ahhoz, hogy vegyék ki az érettségi feltételeként előírt 50 óra szociális munka kényszerét a törvényből.
A hétfői frakcióülésen tehát sorra véreztek el – több forrásunk leírása szerint: a „presztízsharcban” – a köznevelési törvényhez benyújtott módosítók. Múlt héten, mint írtuk, sokkal engedékenyebbnek tűnt Orbán (Hoffmann Rózsa akkor sem szólalt fel). A kormányfő elfogadható megoldásnak tartotta akkor például az egész napos iskola fokozatos bevezetését és annak szakmai definiálását, elvetette a Hoffmann-tervben szereplő fejlesztő osztályok indítását (azaz marad a rugalmas iskolába lépés lehetősége), és támogatta a Híd-program bizonyos módosítását is. Ezek mentén meg is született a megállapodás, így ezeket a javaslatokat már a kormány is támogatja majd a szavazáskor.
Ami az iskolák államosítását illeti, kedden Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy a fenntartó az állam lesz, ami kiterjed az oktatás tartalmának meghatározására, a finanszírozásra, az ellenőrzésre és az intézmények vezetőinek kiválasztására. A visszaszerződés szerinte adott esetben kizárólag a működtetésre vonatkozhatna. Helyi önkormányzati vezetők értelmezése szerint ez azt jelentené, hogy nem lesz gyakorlatilag érdemi visszaszerződés.
A Fidesz-frakció csaknem 200 módosító indítványt nyújtott be a törvényhez. A köznevelési törvényről a tervek szerint december 19-én szavaz a parlament.
