Június 1-jétől egyszerűsödnek az intézeten kívül született gyermekek anyakönyvezésének szabályai, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta az anyakönyvi törvény módosítását. A képviselők egyhangúlag, 330 igen szavazattal fogadták el a közigazgatási és igazságügyi miniszter által beterjesztett indítványt. A parlament az államfőtől kérte a törvény sürgős kihirdetését.
Az új szabályozás alapján ha a tervezett, intézeten kívüli szülés a szülő nő döntése alapján orvos közreműködése nélkül, kizárólag szülésznő jelenlétével zajlik, akkor a közreműködő szülésznő is kiadhatja az anyakönyvezéshez szükséges igazolást a szülés tényéről. Ezzel csökkennek az intézeten kívüli szülést választó nők adminisztratív kötelezettségei – hívja fel a figyelmet javaslata indoklásában az előterjesztő.
A módosítás ugyanakkor rögzíti, hogy nem tervezett, intézeten kívüli szülésnél valamennyi esetben szülész-nőgyógyász szakorvosnak kell igazolnia a születést. A nem tervezett, intézeten kívüli születést a szülőnek nyolc napon belül kell bejelentenie.
A törvény kimondja azt is, hogy ha az édesanya sem a gyermeke születésekor, sem annak bejelentését követő harminc napon belül nem igazolja a személyazonosságát, és a gyermeket az intézetben felügyelet nélkül hagyja, a gyermeket ismeretlen szülőktől származónak kell tekinteni.
A javaslat vitájában Répássy Róbert igazságügyi államtitkár emlékeztetett: az otthonszülés jogi kereteinek megteremtésével a közelmúltban megnyílt a lehetőség a várandós nők számára, hogy gyermeküket intézeten kívül, ugyanakkor biztonságos körülmények között, az általuk választott helyszínen hozhassák világra. A kormány ehhez kapcsolódva terjesztette a Ház elé az anyakönyvezési szabályok módosítását.
