Belföld

Bukásra áll a kétszintű érettségi

Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a kétszintű érettségi rendszer – hangzott el többek között az oktatási kerekasztal keddi konferenciáján. A testületnek a közoktatás megújítására tett javaslataihoz hosszú távú politikai konszenzusra volna szükség.

Az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal (OKA)
reformjavaslatait összegyűjtő Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért című
kiadvány bemutató rendezvényén a testület elnöke egy 2007-es nemzetközi vizsgálatból
idézett, amely szerint az oktatás minősége meghatározza az adott ország gazdasági
versenyképességét. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az iskolázottság mértéke, hanem
hogy az oktatás minősége a döntő e tekintetben – emelte ki az utóbbi évek hazai
középfokú és felsőoktatási expanziójára utalva Fazekas Károly.



Felesleges tárgyak

Felesleges tárgyak

Hozzátette: az OKA négy prioritás – minőségibb tanári kar, a
tananyag-közvetítés meghaladása, az esélykülönbségek csökkentése és az iskolai
munka értékelése – mentén kidolgozott javaslatai súlyos érdeksérelmeket
okozhatnak, de ezt vállalni kell annak érdekében, hogy versenyképessé váljon az
oktatás és ennek nyomán az ország.

Az érettségi tárgyak
90 százaléka egy-két diákot érint



A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Zöld könyv megállapításainak döntő
részével egyetért, például osztja a szakemberek azon véleményét, hogy a
kétszintű érettségi rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Zöld könyvben
megfogalmazottak szerint a kétszintű érettségi ugyanis túl hamar kényszeríti a
diákokat a specializálódásra, ráadásul a felsőoktatás kiterjesztése miatt az
emelt szint, mint felvételi követelmény szintén értelmét vesztette. (Egyre kevesebben
is választják ezt a vizsgaformát.) A szakemberek szerint ugyanakkor
méréselméleti problémák is felvetődnek a két érettségi kapcsán.

Pálinkás József szerint az érettséginek az ismereteket, képességeket, a
műveltséget mérő kimeneti vizsgának kell lennie. Annyit hozzátett ehhez, hogy
szerinte az iskola nevelési funkcióját is mérnie kellene a középiskolát lezáró
vizsgának. A Fidesz-kormány oktatási minisztere kitért azokra a Zöld könyvben
szereplő adatokra is, amelyek szerint mindössze 19 olyan vizsgatárgy van, amit
az érettségizők több mint egy százaléka választ a matúrán. 189 tárgyból pedig
116 olyan van, amelyet ötvennél kevesebben választottak. Nem biztos, hogy
szükség van arra, hogy testnevelésből bolgár nyelven lehessen vizsgázni –
közölte, és megerősítette, hogy a tárgyak számának drasztikus csökkentésére van
szükség.

Ugyanígy egyetért az MTA-elnök a tanári kar minőségét, a
tanári pálya presztízsét javító intézkedésekkel.

Kioltották egymást az
eddigi reformok


Csapó Benő egyetemi tanár, az OKA tagja azt emelte ki a konferencián, hogy a
javaslataikkal át kívántak lépni az eddigi oktatási reformok gyakorlatán,
amelyek – ugyan jó szándékúak voltak legtöbbször de – rendre kioltották egymást.

Például az iskolák közti különbségeket az integráció támogatásával próbáltuk
csökkenteni, ugyanakkor a rendszerbe van kódolva a 4, 6, 8 osztályos
középiskolák felvételeinek ezzel épp ellentétes hatású szűrője. Vagy egyetemi
szintre emeltük a tanárképzést, de főiskolák is indíthatnak mesterszakot. A
kompetenciák fejlesztését hangsúlyozzuk, míg több mint 80 tanári szak indul és
több mint 130 különböző érettségi tárgy van. A Zöld könyv – tudományosan megalapozott
– javaslatai viszont Csapó szerint a rendszer egészét vizsgálják a
kisgyermekkortól a tanárképzésig, a munkaerőpiactól az oktatásfinanszírozásig.

Pénz, fenntartók,
iskolák

Csapó Benő szerint Magyarország az OECD átlagánál körülbelül
egy százalékkal fordít kevesebbet az oktatásra. A PISA-mérésekben részt vevők között csak négy olyan ország
van, amelyik nálunk kevesebbet költ a közoktatás első nyolc évére. Így az
egyébként közepes eredményeink még jobbak is annál, mint amit az alacsony
ráfordítások alapján várhatnánk. Viszont a konferencián azt is kiemelte, hogy sok
olyan ország van, amely többet költ az oktatásra, mint mi, de mégsem jobbak az
eredményei. Ebből viszont az következik, hogy nem csak pénz kérdése a minőségi
oktatás, a ráfordítások okos felhasználásán is sok múlik.

Elavult kétszintű

Elavult kétszintű

A magyar oktatási intézmények finanszírozásának alapvető
megváltoztatása nélkül az OKA javaslatai nagyon nehezen vagy egyáltalán nem
valósíthatók meg – véli Varga Júlia közgazdász, OKA-tag. A jelenlegi
fenntartói rendszerben illúzió, hogy megújuljon a közoktatás. Ezért az OKA
egyfajta önkormányzati reformot szorgalmaz, amelynek lényege, hogy a
szétaprózódott és egyre jobban ellehetetlenülő önkormányzati fenntartói
rendszer alakuljon át egy erős középszintű, kistérségi önkormányzatokon
alapuló rendszerré. E kistérségi fenntartóknak kellene az elképzelések szerint szervezniük
oktatási tankerületeket, amelyek önálló gazdasági jogosítvánnyal
rendelkeznének.

Politika, konszenzus

A közoktatást megújító javaslatok mindegyikéről, de
különösen, a minősített parlamenti többséget kívánó önkormányzati reformról
szóló döntés a politikusok kezében van. A kerekasztal szakértői szerint ki kellene
vonni a politikából a közoktatás átalakítását, ezt azonban az akadémia elnöke
nem tartja megvalósíthatónak. Pálinkás József úgy véli, a politikát rá kell
kényszeríteni, hogy hosszú távon egyezzen meg az oktatás ügyében, s ezt a
területet kiemelten kezelje.

Pálinkás József

Pálinkás József

Pálinkás a FigyelőNet kérdésére kifejtette, lát némi esélyt
arra, hogy az oktatás része legyen ugyan a politikának, de ne legyen része a
politikai hatalom megszerzéséért folyó versenynek. Mint mondta, ezt nehéz
megvalósítani, de minden politikai szereplőnek önmérsékletet kell tanúsítania.
Az elnök szerint a közvélemény nyomása ráveheti a politikai pártokat arra, hogy
leüljenek e kérdésben egymással tárgyalni.

Az akadémia nevében a volt fideszes oktatási miniszter kijelentette:
kiállunk amellett, hogy a közoktatás központi kérdés, szinte az egyes számú prioritás
legyen az országban. Hozzátette, hiába gondolkodunk különböző gazdasági csomagokban,
ha nem tudjuk ehhez a fiatalok képzettségét és a munkában való részvételét
biztosítani, akkor nem lesz, aki ezeket a nagyon szép elképzeléseket
megvalósítsa.

Baljós jelek

Csapó Benő a politikai támogatás kapcsán emlékeztetett arra, hogy egy másik konferencián a kormány egyi képviselője kijelentette, az oktatáskutatás helyzetének javítására (ami hangsúlyosan szerepel a Zöld könyvben) most nincs pénzt, de ha lenne is, vannak fontosabb feladatok, amire el kellene költeni. Ennek ellenére nagyon sok olyan diagnózis megfogalmazódott a javaslatok között,
amire senki nem mondhatja, hogy nem kell megvalósítani. Verbális egyetértést,
támogatást a politika részéről szerinte tehát lehet találni.

A probléma inkább az, hogy rengeteg érdek szól amellett,
hogy maradjon ilyen az oktatási rendszer, hiszen sok ember egzisztenciája függ
ettől. A tanárképzés reformja például az egyik legerősebb lobbi, a felsőoktatás
szereplőinek érdekeit sérti.

Ezért kell, hogy a politika hosszú távú nemzeti érdekben
gondolkodjon a rövid távú érdeksérelmek ellenére – véli Csapó. Mindenesetre rossz
üzenet, hogy a nagy nehezen átvitt kezdő pedagógusi béremelést – bár a miniszter már be is jelentette – a
válság hatására visszavonták a büdzséből.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.